<div dir="ltr"><div><p><font>2014.09.20. szombat: <b>KIM TAEGON SZENT ANDRÁS ÉS KOREAI VÉRTANÚTÁRSAI</b></font></p><p><i><b>Romlásra vetik el, romlatlannak támad fel</b></i></p><hr><p><a name="148902948114e201_1Kor 15,35-37.42-49"><font color="#000000">1Kor 15,35-37.42-49</font></a></p><p><span>Azt
mondhatná azonban valaki: ,,Hogyan támadnak fel a halottak? Milyen
testtel jönnek majd elő?'' Balga<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>! </b><span style="color:rgb(0,0,0)">Amit vetsz, nem kel életre, ha előbb
meg nem hal. És amikor vetsz, nem a leendő testet veted el, hanem a
puszta magot, például a búzáét vagy másét. </span><b>Így van a halottak
feltámadása is: romlandóságban vetik el, romolhatatlanságban támad fel;
szégyenben vetik el, dicsőségben támad fel; gyöngeségben vetik el,
erőben támad fel; érzéki testet vetnek el, lelki test támad fel. </b></span>Ha van
érzéki test, van lelki test is. Ezt mondja az Írás is: ,,Ádám, az első
ember, élő lénnyé lett'' [Ter 2,7], az utolsó Ádám pedig éltető lélekké.
De nem a lelki az első, hanem az érzéki, csak azután a lelki. Az első
ember a földből való, földi [Ter 2,7], a második ember a <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>mennyből való.
Amilyen a földi, olyanok a földiek is, és amilyen a mennyei, olyanok a
mennyeiek is.</b></span> És amint hordtuk a földi ember képét, úgy<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> hordani fogjuk a
mennyeinek képét is.</b></span></span></p><p><a name="148902948114e201_Zs 55"><font color="#000000">Zs 55</font></a></p><p><span>A
karvezetőnek. A ,,Jónat élem rehókím'' szerint. Miktám Dávidtól. Amikor
Gátban a filiszteusok elfogták. Könyörülj rajtam, Isten, mert taposnak
rajtam az emberek, egész nap hadakozva legyűrnek. Ellenségeim egész nap
taposnak, bizony hadakoznak ellenem, ó, Fölséges. Bármikor fog is el a
félelem, én tebenned remélek. Istenben, akinek dicsőítem szavát, az
Istenben remélek, nem félek, ember mit árthatna nekem? Egész nap
felforgatják dolgaimat, vesztemre tör minden gondolatuk. Viszályt
szítanak és köröttem ólálkodnak, sarkam után leselkednek.Ahogyan ők
életemre törnek, úgy fizess vissza gonoszságukért, törd össze haragodban
e népeket, Isten! Te számon tartod bújdosásomat, gyűjtsd tömlődbe
könnyeimet: Ugye számon kéred őket? Akkor majd meghátrálnak ellenségeim,
bármely napon hívlak segítségül: íme megismertem, hogy te vagy Istenem.
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Az Istenben, akinek dicsőítem szavát, az Úrban, akinek dicsőítem
szavát, az Istenben remélek, nem félek; Ember mit árthatna nekem? </b></span>
Tartozom neked, Istenem, azzal, amit megfogadtam, megadom neked a
hálaáldozatokat, mert megmentetted életem a haláltól, lábamat az
elbukástól, hogy Isten előtt járjak az élők világosságában.</span></p><p><a name="148902948114e201_Lk 8,4-15"><font color="#000000">Lk 8,4-15</font></a></p><p><span>Mikor
pedig nagy tömeg gyűlt egybe, és a városokból özönlöttek hozzá, a
következő példabeszédet mondta: ,,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Kiment a magvető magot vetni. Amint
vetett<span style="color:rgb(102,0,0)">, </span></b></span><span style="color:rgb(102,0,0)"><b>az egyik mag az útfélre esett. Ezt azután eltaposták, és az ég
madarai felszedegették</b></span>. A <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>másik sziklára esett. <span style="color:rgb(255,0,0)">Ez kikelt,</span> de aztán
elszáradt, mert nem volt nedvessége. </b><b>Egy másik a tövisek közé esett. A
tövisek is felnőttek vele, és elfojtották.</b></span> <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>De más szemek a jó földbe
estek. Kikeltek és százszoros termést hoztak.</b></span>'' Amikor ezt elmondta,
felkiáltott:<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> ,,Akinek van füle a hallásra, hallja meg!''</b></span> Tanítványai
később megkérdezték őt, hogy mit jelent ez a példabeszéd. Ő ezt mondta
nekik: ,,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Nektek adatott, hogy megismerjétek Isten országának titkait,
</b></span><span style="color:rgb(102,0,0)"><b>másoknak csak példabeszédekben, hogy nézvén ne lássanak, és hallván ne
értsenek</b></span> [Iz 6,9]. Ez tehát a példabeszéd: <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>A mag Isten igéje. </b></span><span style="color:rgb(39,78,19)"><b>Az útfélre
hullott magok azok, akik hallgatják, de azután eljön az ördög, és
kiveszi az igét szívükből, nehogy higgyenek és üdvözüljenek. A
kősziklára hullott magok azok, akik, amikor hallják, örömmel fogadják az
igét, de nincs gyökerük; egy ideig hisznek, a kísértés idején azonban
elpártolnak. A tövisek közé hullott magok azok, akik hallgatják, de az
élet gondjai, gazdagsága és gyönyörűségei később elfojtják bennük az
igét, és gyümölcsöt nem teremnek. </b></span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Amelyik pedig jó földbe esett, azokat
jelenti, akik tiszta és jó szívvel hallgatják az igét, megtartják, és
gyümölcsöt hoznak állhatatosan.</b></span></span></p></div><div><br></div></div>