<div dir="ltr"><h1 class="">Ferenc pápa: Ne féljünk a feltámadással járó átalakulástól </h1>
<div class="">2014. szeptember 19. péntek 17:11<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-ne-feljunk-feltamadassal-jaro-atalakulastol">http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-ne-feljunk-feltamadassal-jaro-atalakulastol</a><br></div>
<h3 class=""><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>A keresztény önazonosság testünk feltámadásával lesz
teljessé</u></span> – hangsúlyozta a Szentatya szeptember 19-én, pénteken reggel a
Szent Márta-házban bemutatott szentmisén. A Vatikáni Rádió beszámolója.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=55687&img=o_papa140919.jpg"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=55687&p=1&img=c_papa140919.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Ferenc pápa Szent Pál korinthusiakhoz írt első levelére utalva
hangsúlyozta: <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>a keresztények nehezen képzelik el, hogy hogyan alakul át
testük a halál után. </b></u></span>A Szentatya homíliájában az első olvasmányra
összpontosította gondolatait. <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Szent Pál nehéz témát, a feltámadás
kérdését magyarázza el a korinthusi híveknek.</b></u></span> Ennek<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> a közösségnek a
tagjai hittek abban, hogy Krisztus feltámadt, és segít nekünk a
mennyekből, de nem volt világos számukra, hogy mi is feltámadunk.
Másképpen képzelték el –</b></u></span> mondta Ferenc pápa.<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> Azt hitték, hogy a halottak
megigazulnak, és nem kerülnek a pokolba – az nagyon szép –, de
bekerülnek a kozmosz körforgásába, a levegőbe, csak a lelkük kerül Isten
elé.</b></u></span></p>
<p>Szent Péter is a szent sírhoz sietett a feltámadás reggelén, és azt
hitte, hogy ellopták Jézus holttestét. Ezt hitte Mária Magdolna is. Nem
tudták felfogni, hogy valós feltámadásról volt szó. Nem voltak képesek
rá, hogy megértsék a halálból az életbe való átmenetünket a feltámadás
által. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Végül elfogadták Jézus feltámadását, mert őt látták,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>de a
keresztényekét nem értették meg. </b></u></span>Amikor Szent Pál Athénbe megy, és ott
beszélni kezd Krisztus feltámadásáról, a bölcs, filozófus görögök
megrémülnek: a keresztények feltámadása botrány, nem tudják megérteni.
Ezért <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Pál ilyen világosan gondolkozik:</b></u></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>„Ha tehát Krisztus feltámadt
halottaiból, hogyan mondják egyesek közületek, hogy nincs halottak
feltámadása? Ha Krisztus feltámadt, akkor a halottak is feltámadnak” </b></u></span>–
utalt a pápa a páli szövegre. Ellenállás van bennünk az átalakulásra,
arra, hogy a Szentlélek, akit a keresztségben kaptunk, átalakítson
bennünket egészen a végsőkig, a feltámadásig. Amikor erről beszélünk,
azt mondjuk: „Én a mennyekbe akarok jutni, nem akarok a pokolba
kerülni.” De ennél a pontnál megállunk. Senki sem mondja: „Fel fogok
támadni, mint Krisztus”: nem.<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> Nekünk is nehéz ezt megértenünk.</b></u></span><br><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Könnyebb
egy kozmikus panteizmusra gondolnunk.</b></u></span> Azért, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>mert ellenállás van
bennünk, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> átalakuljunk. </span></b></u></span>Ezt a szót használja Pál: „átalakulunk”.
Testünk átalakul. <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Amikor egy férfi vagy egy nő sebészeti beavatkozáson
esik át, nagyon fél, mert vagy kivesznek belőle valamit, vagy betesznek
valamit a szervezetébe – mondhatjuk azt, hogy átalakul.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A feltámadással
mindnyájan átalakulunk.</b></u></span><br><br>Ez a jövő vár ránk, és ez a tény az, ami
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>annyi ellenállást vált ki belőlünk: ellenállunk</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>testünk átalakulásának.
</b></u></span>Egyben<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> ellenállunk </b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>keresztény önazonosságunknak. </b></u></span>Sőt még többről van
szó: talán nem félünk annyira a gonosz apokalipszisétől, az
Antikrisztustól, akinek előbb el kell jönnie; talán nem félünk annyira.
Talán nem félünk annyira az arkangyal hangjától vagy a harsona
hangjától: de ez az Úr győzelme lesz. De <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>félünk </b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>feltámadásunktól</b></u></span>:
mindnyájan átalakulunk. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ez az átalakulás lesz keresztény zarándokutunk
végső állomása </b></u></span>– mondta homíliájában Ferenc pápa.<br><br>Az <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a kísértés,
hogy ne higgyünk <span style="background-color:rgb(255,255,0)">a halottak feltámadásában,</span> az egyház első napjaiban
született. </b></u></span>Amikor Pálnak erről kellett beszélnie a thesszalonikaiaknak,
végül, hogy vigasztalja, bátorítsa őket, az Újszövetség egyik legszebb,
legtöbb reménnyel teli mondatával fordul hozzájuk: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>végül mindenkor az
Úrral leszünk, testünkkel és lelkünkkel. Azért támadunk fel, hogy az
Úrral legyünk, és a feltámadás itt kezdődik. Ha az Úr tanítványai
vagyunk, ha vele vagyunk, ha együtt haladunk az Úrral. Ez az út vezet a
feltámadás felé. És ha hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy az Úrral
legyünk, akkor ez a testünk átalakulásától </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>való félelem </b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>eltávolodik
tőlünk</b></u></span>.<br><br>A feltámadás olyan lesz, mint egy újjáébredés. Jób
mondja: saját szememmel fogom látni. Nem spirituálisan, nem. Átalakult
testemmel, szememmel. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A keresztény önazonosság nem ér véget</b></u></span> <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>egy e világi
győzelemmel,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>nem ér véget </b></u></span><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>egy szép misszióval. </b></u></span>A keresztény önazonosság
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>testünk feltámadásával, feltámadásunkkal teljesedik ki.</b></u></span><br><br>Az lesz a
vég, hogy eltelhessünk az Úr képével. A keresztény önazonosság egy út,
amelyen az Úrral megyünk előre; mint az a két tanítvány, akik az Úrral
maradtak egész este. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Egész életünkben arra kaptunk meghívást, hogy az
Úrral legyünk, hogy a végén</b></u></span> – az arkangyal hangja, a harsona
felcsendülése után – <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az Úrral maradjunk, az Úrral legyünk </b></u></span>– fejezte be
péntek reggeli homíliáját Ferenc pápa.</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>