<div dir="ltr"><h1>Új utak a családoknak: Walter Kasper bíboros felszólalása </h1>
<div>2014. szeptember 19. péntek 09:30<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/uj-utak-csaladoknak-walter-kasper-biboros-felszolalasa" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/uj-utak-csaladoknak-walter-kasper-biboros-felszolalasa</a><br></div>
<h3>A családdal foglalkozó októberi rendkívüli szinódusra 
készülve <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u>Walter Kasper bíboros Ferenc pápa felkérésére a februári 
konzisztóriumon előadást tartott a család mai problémáiról.</u></span> Szabó Ferenc
 atya jezsuita lapok segítségével elemezte az írást a Vatikáni Rádióban.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=55665&amp;img=o_kasper.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=55665&amp;p=1&amp;img=c_kasper.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Walter Kasper bíboros neves teológus, magyarul is megjelent <i>Jézus a Krisztus</i> című kiváló könyve</b></u></span>. Februári merész felszólalása először olaszul, majd németül és franciául is megjelent. A francia jezsuiták <i>Études</i>
 című folyóirata szeptemberi számában Patrick Goujon jezsuita teológus 
kommentálja a feltűnést keltő beszédet. Szabó Ferenc a tanulmánynak 
főleg azzal a részével foglalkozik, amely<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> az elvált és polgárilag 
újraházasodott katolikusok égető problémájára keres megoldást.</b></u></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Walter Kasper osztja Ferenc pápa (és a felmérések) diagnózisát </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a család válságáról</b></u></span>; hivatkozik Ferenc pápa <i>Az evangélium öröme</i>
 kezdetű buzdítására (66): <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>„A család – mint minden közösség és 
társadalmi kapcsolat – mély kulturális válságon megy keresztül.</b></u></span> A család
 esetében <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>a kapcsolatok törékenysége</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>különösen súlyossá válik</b></u></span>, mert a 
társadalom alapvető sejtjéről van szó.” <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A bíboros teológus</b></u></span> részletezi is
 a válság megnyilvánulásait. Nem akarja enyhíteni, inkább radikalizálja a
 kérdést, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>visszamegy az evangéliumhoz, és onnan tekint a jövőbe.</b></u></span> Olyan<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> 
új utakat keres, amelyek lehetővé teszik az egyház hitéhez való hűséget,
 és amelyek mindenkit az állandó megtérésre szólítanak.</b></u></span> A Szentírás és a
 hagyomány tanítását, a teremtő és üdvözítő Isten tervét összefoglalva a
 családról, a mai valóságot, a kulturális változatosságot is figyelembe 
veszi, miként a II. vatikáni zsinat a <i>Gaudium et spes</i> kezdetű 
konstitúcióban: sürgeti, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a mai evangelizálásban a lelkipásztorok 
hirdessék Isten irgalmasságát és képviseljék azt</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a sokszor fájdalmas 
helyzetekben szenvedő, hívő és Krisztushoz ragaszkodó elvált házasokról <span style="background-color:rgb(255,255,0)">
gondoskodva</span>.</b></u></span></p>
<p>Kasper bíboros alapvetően az egész egyháztól megkövetelt, a pápa 
által hirdetett megtérés dinamizmusára támaszkodik.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Emlékeztet a 
házasság felbonthatatlanságára, amely összekapcsolja Istenben a hűséget 
és az irgalmasságot,</b></u></span> majd megkülönbözteti a polgárilag elváltak 
helyzetét és annak következményeit, hogy az egyházi hozzáállást 
tisztázza. Előbb azonban <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>válaszol azok ellenvetésére</b></u></span>,<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> akik attól 
tartanak, hogy – megengedve a házasságról szóló egyházi tanítás 
fejlődését (az 1983-as kánonjogi kódex 1093-as kánonja már nem helyez 
kilátásba kiközösítést, mint az 1917-es tette) – az<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> kikezdi</span> a <span style="background-color:rgb(255,255,0)">házasság 
felbonthatatlanságáról szóló tanítást.</span></b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Erről nincs szó,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hanem a 
személyek iránti figyelem és az irgalmas Isten lelkipásztori képviselete
 a cél.</b></u></span> Kasper bíboros érvelésében részben Joseph Ratzinger professzor 
(a Hittani Kongregáció prefektusa, a későbbi XVI. Benedek pápa) egy 
1972-es tanulmányára hivatkozik.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az egyháznak </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az első századokban, az üldözések idején, szembe kellett
 néznie a keresztények aposztáziájával, hittagadásával</b></u></span>. Azokat, akik 
megtagadták keresztségüket, latinul lapsinak, elbukottaknak nevezték. 
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Számukra az egyház penitenciatartást (bűnbánati, megtérési gyakorlatot) 
írt elő,</b></u></span> az új vízkeresztség helyett <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a könnyek keresztségét.</b></u></span> „A 
hajótörést szenvedőknek, a vízbe fúlóknak nem másik hajót ajánlott, 
hanem a szabadulás/üdvösség deszkáját.”</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ezt a hasonlatot alkalmazza Kasper bíboros az elvált és 
újraházasodott hívő katolikusokra:</b></u></span> az érvényes házasság után nem egy 
második házasságot („második hajót”), hanem<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a „szabadulás deszkáját” 
ajánlja, ami lehetővé teszi a szentáldozáshoz járulást.</b></u></span> Nemcsak lelki 
áldozásról van szó (bűnbánat, megtérés után), hanem teljes részvételről a
 szentáldozásban; és ezt egyöntetűen be kellene vezetni az egyházban. 
Kasper bíboros azokat a szakembereket, akik ezt vitatják, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>emlékezteti a 
Credóra: „Hiszem a bűnök bocsánatát.”</b></u></span> Azt is kiemeli azonban, hogy 
„Isten irgalmassága nem olcsó kegyelem, amely felmentene a megtérés 
alól”.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Walter Kasper megoldási javaslata tehát egyszerre megőrzi a házasság 
felbonthatatlanságát (ezt sohase vonta kétségbe) és az irgalmasság 
gyakorlását, feltéve, hogy az elváltak megtérnek, és az egész egyház 
tanúskodik gyökeres megtérésükről.</b></u></span></p>
<p>Az új evangelizálásban, a családok lelkipásztori gondozásában mindig a
 folytonos megtérés dinamizmusára kell ügyelni, visszatérve az 
evangéliumi gyökerekhez. Az „aranyszabály” (a másiknak tedd azt, amit 
magadnak szeretnél) az Istennek az emberek iránti szeretetén alapul, 
Isten irgalmas szeretetén. Az emberi személyek iránti tisztelet minden 
kultúra hitében Isten emberszeretetéből ered: az emberi méltóság 
tisztelete a hűségen át a megbocsátáshoz vezet, amelyet a szerető Isten 
megad a bűnbánó megtérőknek. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az egyház a megtérésre szólítja fel az 
elvált és újraházasodott hívőket, de ez a felhívás teljes igazságban 
csak az Isten bocsánatát közvetítő egyháztól jöhet.</b></u></span></p>
<p>Az egyháznak jelnek kell lennie, de hogyan lehet a hűség és 
irgalmasság közti felbonthatatlan kapcsolat jel a lelkipásztori 
tevékenységben az elvált és új polgári házasságot kötött hívők körében? 
Meg kell különböztetni a javasolt megoldást (az „üdvösség deszkáját”) a 
kellő feltételek mellett semmisséget kimondható helyzetektől, amikor a 
felek újabb szentségi házasságot köthetnek, de <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>mindig ügyeljenek a 
lelkipásztorok, hogy a bűnbánat és a szív megtérése igazságban 
megtörténjék.</b></u></span></p>
<p>Walter Kasper javaslatával foglakozik a svájci jezsuiták francia folyóirata, a <i>Choisir</i>
 legújabb, szeptemberi száma is. François-Xavier Amherdt, aki a 
lelkipásztori teológia professzora a fribougi egyetemen, cikkében kitér a
 gyakorlati, lelkipásztori szempontokra is. Miután hivatkozott az 
ortodox egyház gyakorlatára, amely az egyházatyákat követve gyakorolja 
az „irgalmasság ekonómiáját”, részletezi <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>a Kasper bíboros által javasolt
 megoldás feltételeit, a gyakorlat öt állomását:</b></u></span></p><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>
</b></u></span><p><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>1. az elvált felek ismerjék el felelősségüket az első házasság felbomlásában;<br>2. a válás az igazságosság szellemében történjék az elvált (elhagyott) fél és a született gyermek(ek) tekintetében;<br>3.
 világosan bizonyítani kell, hogy már lehetetlen lemondani az új féllel 
való kapcsolatról, mert például már gyermekük született;<br>4. az elvált hívő fél új házasságában keresztény házaséletet akar folytatni az evangélium szellemében;<br>5. számára a szentségekhez való járulás nem formaság lesz, hanem életbevágó jelentőséggel bír.</b></u></span></p>
<p>A püspöknek megfelelően felkészült, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>bölcs papokra kellene bíznia az ilyen esetek rendezését.</b></u></span></p>
<p>A svájci cikkíró is hangsúlyozza az első keresztények példájára az 
irgalmasság gyakorlását. Idézi Kasper bíboros meghökkentő kijelentését: 
„Ha a szentségi feloldozás lehetséges a gyilkos számára, aki megbánta 
bűnét, miért kellene megtagadni az irgalmasságot a bűnbánó 
házasságtörőtől?”</p>
<p>Láthatjuk, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a német teológus főpásztor javaslata egyaránt 
elkerüli </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a rigorizmust, a túlzott szigort</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>és a laxizmust,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a túlságos 
engedékenységet.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,153,0)"><u><b>Walter Kasper bíboros nem akar elébe vágni a szinódusi 
munkáknak és a pápai döntésnek, csak emlékeztetni kívánta az egész 
egyházat Isten mindig felajánlott irgalmasságára.</b></u></span></p>
<p>Magyar Kurír</p></div>