<div dir="ltr"><h1>A legnagyobb krízissel állunk szemben a II. világháború óta </h1>
<div>2014. szeptember 16. kedd 16:07<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-legnagyobb-krizissel-allunk-szemben-ii-vilaghaboru-ota" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-legnagyobb-krizissel-allunk-szemben-ii-vilaghaboru-ota</a><br></div>
<h3><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>Szenvedélyes békefelhívás</u></span>sal nyitotta meg Óscar 
Rodriguez Maradiaga bíboros a Nemzetközi Karitász közel-keleti válsággal
 foglalkozó magas szintű  ülését szeptember 15-én Rómában – tájékoztat a
 Vatikáni Rádió angol nyelvű szerkesztősége.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=55613&amp;img=o_000_mvd388664.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=55613&amp;p=1&amp;img=c_000_mvd388664.jpg" alt="" border="0"></a><br>A
 szeptember 15–17. között zajló római találkozó megnyitóján Maradiaga 
bíboros, a Nemzetközi Karitász (Caritas Internationalis) elnöke azoknak <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a
 millióknak</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a tragédiájáról beszélt, akik Szíriában a konfliktusok miatt
 elveszítették otthonukat, akik a fundamentalista szélsőségesek 
brutalitása miatt szenvednek Irakban és Szíria keleti részén, akik 
Gázában elvesztették mindenüket a legutóbbi izraeli bombázások során.</b></u></span> „A
 humanitárius közösség részeként – mondta a bíboros – <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>a legnagyobb 
válsággal állunk szemben a II. világháború óta.”</b></u></span><br><br>Óscar Rodriguez Maradiaga bíboros beszéde:<br><br>„Kedves érsekek és püspökök, kedves Karitász-tagok, kedves testvéreim! Üdvözlöm önöket. <br><br>Tragikus időkben találkozunk.<br> <br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Szíriában minden percben négy gyermek kénytelen elmenekülni otthonából. <br></b></u></span><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A
 szélsőségesek Irakban és Kelet-Szíriában széles körű etnikai és vallási
 tisztogatást végeznek az ellenőrzésük alatt álló hatalmas területen. </b></u></span><br><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Gázában
 mintegy fél millió gyermek nem tudott visszatérni az iskolába,</b></u></span> vagy 
mert lerombolták a tantermeket, vagy mert menekülteket szállásolnak el 
az iskolában. Az Izrael által megszállt palesztin területeken a legjobb 
földeket kobozták el. <br><br>Mint ennek a humanitárius közösségnek a részei, a legnagyobb válsággal nézünk szembe a második világháború óta. <br><br>És
 ennek a háborúnak a szörnyű visszhangja az iraki Moszulban az arab »n« 
betű, a »názáreti« első betűje, felfestve az ajtókra, hogy így 
azonosítsák a keresztények otthonait, akiket ezután megvertek vagy 
kivégeztek.<br><br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Hogyan szállunk szembe</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>ilyen gonoszsággal?</b></u></span><br><br>A 
Nyugat arra törekszik, hogy katonai szövetséget hozzon létre, és több 
bombázó repülőgépet és drónt küldjön Szíriába és Irakba. <br><br>De soha
 nem az újabb erőszak a válasz. Ez – XV. Benedek pápa szavai szerint, 
amelyekkel leírja az 1914–1918 között lezajlott Nagy Háborút – csak még 
több »értelmetlen öldökléshez« vezet. <br><br>Amikor megemlékezünk ennek
 a háborúnak a centenáriumáról, azt is felidézzük, amit <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>XV. Benedek 
akkoriban mondott: </b></u></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>»Az erőszak elnyomja a testet, de nem tudja elfojtani
 az emberek lelkét.«</b></u></span><br><br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ferenc pápa a múlt héten ezt mondta: »A 
háború nem szükségszerű, és nem is elkerülhetetlen. Mindig található egy
 másik út: a párbeszéd, a találkozás és az igazság őszinte keresésének 
útja.«</b></u></span></p>
<p>Ezért jöttünk össze. Azért, hogy megtaláljuk a másik irányt. És a mi 
oldalunkon sokkal hatásosabb eszközök vannak bármely fegyvernél.<br><br>A
 múlt szerdán az általános kihallgatáson az arab nyelvű zarándokokhoz 
intézett üzenetében <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ferenc pápa azt mondta</b></u></span>: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>»Az egyház szembesíti a 
gyűlöletet a szeretettel, legyőzi az erőszakot megbocsátással; a 
fegyverekre imádsággal válaszol.«</b></u></span><br><br>A Nemzetközi Karitász számára 
az első feladat egy humanitárius feladat. A kihívás döbbenetes.  
Jelenleg 13 millió szíriai él kétségbeejtő szükségben, 3 millióan 
menekültként országukon kívül. A szövetség a konfliktus kezdete óta 
támogatta a szíriai, libanoni, jordániai és törökországi karitászt, hogy
 gondoskodjon több mint 900 000 szíriai élelmiszer- és egészségügyi 
ellátásáról, menedékéről, védelméről, oktatásáról.<br><br>Amikor 
májusban a Nemzetközi Karitász Képviselőtanácsa a jordániai Ammanban 
tartotta ülését, lehetőségünk volt beszélni a szíriai és iraki 
menekültekkel. Szíven ütött a vágyuk, hogy hazajussanak, vagy egy 
semleges országba mehessenek, és a nagy elismerés, amivel a Karitász 
munkájáról szóltak.<br><br>A Gázai övezetben ezen a nyáron a becslések 
szerint tízezer otthon semmisült meg, valamint a gyárak hetven százaléka
 és a fő erőmű. A jeruzsálemi karitász személyzete a bombázás teljes 
ideje alatt dolgozott, élelmiszert és egészségügyi ellátást nyújtva a 
rászorulóknak. <br><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Az év eleje óta több mint 1,3 millió iraki 
kényszerült elhagyni otthonát. Sokan élnek a szabadban, fák vagy hidak 
alatt. Maguk az iraki karitász munkatársai is kénytelenek voltak 
elmenekülni, de még így is folytatták a rászorulók támogatását. </b></u></span><br><br>Szembesülve
 a válságokkal e téren, a találkozónk egyik célja ezen a héten, hogyan 
támogassuk a nemzeti karitászszervezeteket és a helyi egyházat, hogy 
folyamatos ellátást biztosíthassanak mindenhol, ahol szükség van rá.<br><br>Mivel
 a szükségletek növekednek, a forrásaink pedig apadnak, jobban kell 
koordinálnunk a tevékenységünket, hogy biztosítsuk a segítséget annyi 
embernek, amennyinek csak képesek vagyunk. Egyházunk tagjaihoz és 
partnereihez kell fordulnunk, kérve őket, hogy hozzanak létre karitatív 
szövetségeket. <br><br>Meg kell vitatnunk a hiányosságokat a 
finanszírozás terén. A nemzetközi közösség 7,7 milliárd dollár értékű 
humanitárius segélyeinek kevesebb mint a felét fordították csak a 
szíriai válságra. Fel kell szólítanunk a kormányokat, különösen azokat, 
akik ösztönzik a háborúkat vagy hagyják őket kifejlődni, hogy vessenek 
ennek véget, és tegyenek többet a segélyprogramok támogatása érdekében. <br><br>Nem
 hagyhatjuk, hogy csak Libanon, Jordánia, Törökország és más szomszédos 
országok foglalkozzanak a szíriai és iraki válsággal. És ez azt is 
jelenti, hogy más országok is fogadjanak be jelentős számban 
menekülteket. De ez nem elegendő,<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> a humanitárius segítségnyújtás nem 
tudja megoldani a problémákat</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ösztönöznünk és támogatnunk kell a békét.<br></b></u></span><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A konfliktusokat a Közel-Keleten azok a fegyverek, bombák és golyók táplálják, amelyek továbbra is beáramlanak a régióba</b></u></span>. <br><br>Több
 ország, köztük olyanok, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai, 
fegyvereket és lőszert biztosítanak hozzá, és elfogadják a háborúkat és 
azok következményeit. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Sokan azok közül, akik elhárítják saját</b></u></span> 
<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>felelősségüket a humanitárius segélyek szállítása terén, </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>biztosítják a 
legtöbb fegyvert</b></u></span>. Úgy tűnik, nincs elég pénz mindkettőre, és<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a politikai
 tennivalók az első helyre kerülnek</b></u></span>,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> az emberek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">elé. </span></b></u></span><br><br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A 
kormányoknak meg kell egyezniük, hogy teljesen megszüntetik </b></u></span>a 
fegyverszállításokat a konfliktusok sújtotta közel-keleti országokba.<br><br>Gáza
 izraeli blokádja embertelen. Be kell fejeződnie, és lehetővé kell tenni
 a gázaiaknak, hogy megvédjék életüket és megélhetésüket, és 
méltóságteljes életet élhessenek. <br><br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Végül az egész palesztin 
kérdést igazságosan meg kell oldani. Az izraeli megszállásnak véget kell
 vetni, és Izraelnek és a nemzetközi közösségnek el kell ismernie a 
palesztin államot az 1967-ben hivatalosan elismert határokon belül. <br></b></u></span><br>Louis
 Raphael Sako pátriárka, az Iraki Katolikus Püspöki Konferencia elnöke 
beszélt a keresztények és jazidik »kihalásáról« azon a földön, ahol 
évezredeken át éltek.<br> <br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A keresztények </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>tömeges kivándorlása a 
Közel-Keletről és a pluralista társadalmak összeomlása </b></u><u><b>nagy aggodalomra 
ad okot.</b></u></span> Ennek jelentős következményei vannak magukra a közösségekre 
nézve, a társadalmaik és az egész világ számára, de a Karitász jövőbeni 
munkájára nézve is. Találkozónk szempontjából <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>kulcsfontosságú, hogy 
szembenézzünk</b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> ezekkel a tényekkel.</b></u></span></p>
<p>A békének a Közel-Keleten az igazságosságon kell alapulnia minden nép
 számára. Nem kívülről kell előírni, hanem belülről kell elérni. Ezen 
belül regionális tárgyalásokra is szükség van.<br><br><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">»A békekötés 
bátorságért kiált,</span> </b></u><u><b>sokkal inkább, mint </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a hadviselés« </b></u></span>– mondta Ferenc 
pápa vendégeinek, az izraeli és a palesztin elnöknek, Simón Peresznek és
 Mahmúd Abbásznak – amikor júniusban fogadta őket otthonában, hogy 
fohászkodjanak a békéért a Szentföldön.<br> <br>Amint Ferenc pápa is kér
 minket: gondolkozzunk el azon, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hogyan vehetünk részt a folyamatos, az 
egész világra kiterjedő imában a békéért. </b></u></span><br><br><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>Csatlakozzanak hozzám 
az imában, imádkozzunk bátorságért és ötletekért, hogy a legjobb választ
 tudjuk adni most és a jövőben is, hogy találkozónk gyümölcsöző legyen, 
és hogy egy napon tanúi legyünk az igazságos és tartós békének a 
Közel-Keleten.”</b></u></span><br><br><i>Fordítás: Lengyel Erzsébet</i></p>
<div>
<p>Óscar Rodriguez Maradiaga bíboros a hondurasi Tegucigalpa érseke. 
Emellett a Nemzetközi Karitász vezetője és a Ferenc pápa által 
felállított, Rómában ülésező nyolctagú bíborosi tanács koordinátora.</p>
</div>
<p>Fotó: Europress/AFP</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>