<div dir="ltr"><div><p><font>2014.09.16. kedd: <b>SZENT KORNÉL ÉS SZENT CIPRIÁN</b></font></p><p><i><b>(Szent Edit)</b></i></p><p><i><b>Ti Krisztus teste vagytok, s egyenként tagjai</b></i></p><hr><p><a name="1487c8a151603233_1487b6a919cb93ea_1Kor 12,12-14.27-31a"><font color="#000000">1Kor 12,12-14.27-31a</font></a></p><p><span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Mert
 amint a test egy, bár sok tagja van, a testnek pedig minden tagja, bár 
sok, mégis egy test, úgy Krisztus is.</b></span> Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben
 egy testté keresztelkedtünk, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, 
akár szabadok; és mindnyájunkat egy Lélek itatott át. Mert <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>a test sem 
egy tag, hanem sok.</b></span> Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként 
tagjai.<span style="color:rgb(255,0,0)"> Az egyházban Isten egyeseket előszöris apostolokká tett, 
másodszor prófétákká, harmadszor tanítókká; másoknak csodatevő erőt 
adott, vagy a gyógyítás, segélynyújtás, kormányzás és a nyelveken való 
szólás adományát. Vajon mindnyájan apostolok? Vajon mindnyájan próféták?
 Vajon mindnyájan tanítók? V</span>ajon mindnyájan csodatevők? Vajon 
mindnyájuknak megvan a gyógyítás adománya? Vajon mindnyájan szólnak 
nyelveken? Vajon mindnyájan értelmezik azt? <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Ti azonban törekedjetek a 
nagyobb adományokra! Emellett még egy mindennél kiválóbb utat is mutatok
 nektek.</b></span></span></p><p><a name="1487c8a151603233_1487b6a919cb93ea_Zs 99"><font color="#000000">Zs 99</font></a></p><p><span>Zsoltár.
 Hálaadásra. Ujjongjatok Istennek, minden földek, örvendezve 
szolgáljátok az Urat, járuljatok eléje lelkendezve! Tudjátok meg, hogy<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> 
az Úr az Isten; ő alkotott minket és az övéi vagyunk az ő népe s az ő 
legelőjének nyája. Lépjetek be kapuiba hálaadással, udvaraiba 
magasztalással. áldjátok őt</b></span>, dicsérjétek nevét. Mert jó az Úr;<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Örökké 
tart kegyelme, nemzedékről nemzedékre hűsége.</b></span></span></p><p><a name="1487c8a151603233_1487b6a919cb93ea_Lk 7,11-17"><font color="#000000">Lk 7,11-17</font></a></p><p><span>Történt
 pedig, hogy ezután egy Naim nevű városba ment, és vele mentek 
tanítványai és nagy népsokaság. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Mikor a város kapujához közeledett, íme,
 egy halottat vittek ki, egy özvegyasszony egyetlen fiát, és a város sok
 lakosa kísérte.</b></span> Amikor meglátta őt az Úr, megkönyörült rajta, és ezt 
mondta neki: <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,,Ne sírj!&#39;&#39; Majd odament, és megérintette a koporsót. Erre
 azok, akik vitték, megálltak. Ezt mondta: ,,Ifjú! Mondom neked: kelj 
föl!&#39;&#39; A halott pedig felült és beszélni kezdett. Ekkor átadta őt 
anyjának [</b></span>1 Kir 17,23]. Mindnyájukat elfogta a félelem, és<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> így 
dicsőítették Istent: ,,Nagy próféta támadt közöttünk!&#39;&#39; És: ,,Isten 
meglátogatta az ő népét!&#39;</b></span>&#39;. Az eset híre elterjedt egész Júdeában, és 
mindenütt a környéken.</span></p></div><div><br></div></div>