<div dir="ltr"><i>Fricz Tamás</i>
<div>
<h1>Az antiszemita Marx „marad”?</h1><span><a href="http://mno.hu/jegyzet/az-antiszemita-marx-marad-1244101" target="_blank">http://mno.hu/jegyzet/az-antiszemita-marx-marad-1244101</a><br>2014. augusztus 25., hétfő 13:00, frissítve: hétfő 15:14 , szerző: Fricz Tamás </span>
</div>
<div>
<p><u><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">Karl Marx szobrát eltávolították a
Budapesti Corvinus Egyetem aulájából, tartalmilag teljesen helyesen,
hiszen</span> Marx antikapitalista és antiszemita elgondolásai aligha férnek
össze az egyetem minden ízében a kapitalizmust elfogadó és tanító
oktatói tevékenységével. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Baloldali és kommunista beállítottságú
személyek viszont tüntetést szerveztek az egyetem előtt azzal a
jelszóval: Marx marad!</span></b></u></p>
</div>
<div>
<div>
<img src="http://mno.hu/data/avatar/13408.png" alt="Fricz Tamás" title="Fricz Tamás" border="0" height="50" width="50"> <div>Fricz Tamás</div>
</div>
<p>Meg kell kérdeznem a tüntetőktől – akik
soraiban ott volt és beszédet mondott többek között Tamás Gáspár Miklós
és Krausz Tamás –, komolyan gondolják-e azt, amit követelnek.</p>
<p>Azon túl, hogy a tüntetők nyilvánvalóan nem szívelik a kapitalizmust,
hogyan gondolhatják, hogy egy olyan egyetem, amely döntően a
neoliberális piacgazdaság elkötelezett híve, <a href="http://mno.hu/belfold/eltunik-a-marx-szobor-a-corvinus-aulajabol-1240655" target="_blank">Marxot örökre megtartja az aulájában</a>
csak azért, mert az egyetem egykoron – amikor még a szocialista
piacgazdaságot oktatták falai között – a Marx Károly
Közgazdaságtudományi Egyetem nevet viselte? Nem gondolják a
demonstrálók, hogy ha valaminek realitása lenne, az az, hogy az egyetem
aulájában mondjuk Friedrich August von Hayek, Milton Friedman, Otto Graf
Lambsdorff szobrát lepleznék le, avagy a neoliberalizmus új „alapító
oklevelét”, az 1989-ben született washingtoni konszenzus másolatát
helyeznék el e helyen?</p>
<p>Magyarul: én azt javaslom, hogy irreális és oda nem illő elképzelések
érdekében felesleges tüntetni.<u><b> Ha lesz vagy ha lenne kommunista
közgazdasági egyetem, ott Marxnak valóban helye lenne. De a főként
neoliberális gazdaságtudományt oktató egyetem előtt Marxért demonstrálni
érthetetlen és felesleges.</b></u></p>
<p>Ám ez csak az érem egyik oldala. Ott van a másik, a legalább ilyen
súlyos kérdés:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <u><b>a tüntető balos személyek hogyan viszonyulnak ahhoz a
kérdéshez, hogy Marx erősen, sőt bántóan és gorombán erősen antiszemita
nézeteket vallott?</b></u></span></p><u><b>
</b></u><p><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Marx 1844-ben A zsidókérdéshez (Zur Judenfrage) címmel jelentett meg
tanulmányt a Deutsch-Französicher Jahrbücherben. Ezekben a következőket
írta:</b></u></span></p><span style="background-color:rgb(244,204,204)"><u><b>
</b></u></span><blockquote><span style="background-color:rgb(244,204,204)"><u><b>
</b></u></span><p><span style="background-color:rgb(244,204,204)"><u><b>Vizsgáljuk meg a valódi világi zsidót, nem a szombatzsidót, ahogy
Bauer teszi, hanem a köznapi zsidót. Ne a vallásában keressük a zsidó
titkát, hanem a valódi zsidóban keressük meg a vallás titkát. Mi a
zsidóság világi alapja? A gyakorlati szükséglet, a haszonlesés. Mi a
zsidó világi kultusza? A kufárkodás. Mi a világi istene? A pénz. Nos
hát! A kufárkodás és a pénz, tehát a gyakorlati, reális zsidóság alól
való emancipáció volna korunk önemancipációja. A társadalomnak egy
olyan organizációja, amely a kufárkodás előfeltételeit, tehát a
kufárkodás lehetőségét megszüntetné, lehetetlenné tenné a zsidót.</b></u></span></p>
</blockquote><span style="background-color:rgb(244,204,204)">
</span><p><span style="background-color:rgb(244,204,204)"><u><b>A konklúzió: „A zsidóemancipáció végső jelentésében az emberiségnek a
zsidóság alól való emancipációja.” (Hitler ha olvasta e sorokat, egy
időre marxistává válhatott.)</b></u></span></p><span style="background-color:rgb(244,204,204)"><u><b>
</b></u></span><p><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Marx antikapitalizmusa totális antiszemitizmusba vált át:</b></u></span></p><span style="background-color:rgb(244,204,204)"><u><b>
</b></u></span><blockquote><span style="background-color:rgb(244,204,204)"><u><b>
</b></u></span><p><span style="background-color:rgb(244,204,204)"><u><b>„A pénz Izrael féltőn szerető istene, aki előtt nem lehet más isten. A
pénz az ember valamennyi istenét lealacsonyítja – és áruvá változtatja.
A pénz minden dolgok általános, önmagáért konstituált értéke. Ezért
megfosztotta az egész világot, az ember világát éppen úgy, mint a
természetet, sajátságos értékétől. A pénz az ember munkájának és
létezésének tőle elidegenült lényege, és ez az idegen lényeg uralkodik
rajta, s ő imádja azt.</b></u></span></p>
</blockquote><span style="background-color:rgb(244,204,204)">
</span><p><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Marx mindezen túl a zsidó–keresztény viszony vonatkozásában is meglepő dolgokat ír. Íme:</b></u></span></p><span style="background-color:rgb(244,204,204)"><u><b>
</b></u></span><blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(244,204,204)"><u><b>A kereszténység a zsidóságból fakadt. Ismét a zsidóságba bomlott fel.
A keresztény kezdettől fogva a teoretizáló zsidó volt, ezért a zsidó a
gyakorlati keresztény, s a gyakorlati keresztény ismét zsidóvá lett. A
kereszténység a reális zsidóságot csak látszatra küzdötte le. Túlságosan
előkelő, túlságosan spiritualisztikus volt ahhoz, hogy a gyakorlati
szükséglet nyerseségét másként küszöbölje ki, mint úgy, hogy a kék égbe
emelte fel. A kereszténység a zsidóság kifinomodott gondolata, a
zsidóság a kereszténység közönséges hasznosítása, de ez a hasznosítás
csak akkor válhatott általánossá, miután a kereszténység mint a kész
vallás elméletileg kiteljesítette az embernek magától és a természettől
való önelidegenülését.</b></u></span></p>
</blockquote><span style="background-color:rgb(244,204,204)"><u><b>
</b></u></span><p><span style="background-color:rgb(244,204,204)"><u><b>És itt is jön a brutális konklúzió:</b></u></span></p><span style="background-color:rgb(244,204,204)"><u><b>
</b></u></span><blockquote><span style="background-color:rgb(244,204,204)">
</span><p><span style="background-color:rgb(244,204,204)"><u><b>…nemcsak a Mózes öt könyvében vagy a Talmudban, a mai társadalomban
is megtaláljuk a mai zsidó lényegét, nem mint absztrakt, hanem mint
nagyon is empirikus lényeget, nemcsak mint a zsidó korlátoltságát, hanem
mint a társadalom zsidó korlátoltságát.</b></u></span></p>
</blockquote><u><b>
</b></u><p><u><b>Ezek után kérdezném nagy tisztelettel a tüntetőktől: melyik Marx
maradásáért demonstrálnak? Marxnál, mint jól látható, az
antikapitalizmusa szerves részét képezi az antiszemitizmusa, a kettő
szoros és elválaszthatatlan elméleti egységet alkot. Aki vállalja Marxot
antikapitalizmusa miatt, vállalnia kell antiszemitizmusát is. A
különválasztás erőltetett és hibás.</b></u></p><u><b>
</b></u><p><u><b>Tehát még egyszer a kérdésem: a „Marx marad!” jelszó „a kapitalizmus mint zsidó kufárság” tézisének az elismerését is jelenti?</b></u></p>
<p>Kérdezem: ez azt jelenti?</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Vagy úgy van, hogy „a mi antiszemitánk jó antiszemita”?</b></u></span></p> </div></div>