<div dir="ltr"><h1 class="">Ferenc pápa az iraki helyzetről: jogos az agresszor megállítása, de nem bombázás útján </h1>
<div class="">2014. augusztus 19. kedd 13:28<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-jogos-az-agresszor-megallitasa-de-nem-bombazas-utjan">http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-jogos-az-agresszor-megallitasa-de-nem-bombazas-utjan</a><br>
</div>
<h3 class="">A szokásnak megfelelően Ferenc pápa Szöulból hazafelé
tartva a repülőn nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, felidézve
utazásának legfontosabb pillanatait, az egyes találkozások alkalmával
feltörő érzéseit, de szólt az aktuális világpolitikai problémákról is,
különös tekintettel Irakra és a Közel-Keletre – tájékoztat a Vatikáni
Rádió.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=55024&img=o_000_par7952835.jpg"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=55024&p=1&img=c_000_par7952835.jpg" alt="" border="0"></a><br>
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A
sajtótájékoztatón tizenhat kérdés hangzott el,</b></u></span> de a pápa és a
nemzetközi újságírócsapat közötti párbeszédet lényegében a koreai népre
vonatkozó felvetések nyitották meg és zárták le.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Az iraki helyzettel kapcsolatba</b></u></span>n feltették <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>a kérdést: a pápa helyesli-e vagy sem az amerikai bombázásokat</b></u></span>. A Szentatya válasza:</p>
<p>„Ezekben az esetekben, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>amikor igazságtalan agresszió történik, csak
azt mondhatom:</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> jogszerű megállítani </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az igazságtalan agresszort.</b></u></span> Aláhúzom
a szót: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b><i>megállítani</i>. </b></u><u><b>Nem</b></u></span> azt mondom, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> bombázni, háborúzni</b></u></span>,
azt mondom, hogy valamilyen eszközzel megállítani. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Milyen eszközökkel
lehet megállítani? Ezeket mérlegelni kell.</b></u></span>”</p>
<p>A pápa felsorolta összes eddigi kezdeményezését: a nevében P.
Federico Lombardi SJ, szentszéki szóvivő közleményt adott ki, ezt
követte az összes nunciatúrának eljuttatott utasítás, hogy továbbítsák a
közleményt kormányaik felé. Azután a pápa levelet írt az
ENSZ-főtitkárnak, majd Filoni bíboros személyes küldötteként utazott el
Irakba. „Végül az a döntés született: ha szükséges, amikor visszajövünk
Koreából, elmehetünk Kurdisztánba. Ez egy a lehetőségek közül. Ez a
válaszom: készen állok az útra. Ebben a pillanatban nem a legjobb
megoldás, de készen állok rá” – felelte határozottan Ferenc pápa.</p>
<p>Az iraki helyzet kapcsán így folytatta: „Jogos az igazságtalan
agresszor megállítása. De emlékezzünk: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>hányszor megtörtént, hogy az
igazságtalan agresszor feltartóztatásának ürügyével a nagyhatalmak
uralmuk alá hajtották a népeket, és valóságos hódító háborúkat
indítottak. </b></u></span><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Egyetlen nemzet nem ítélheti meg egyedül, hogyan kell
megállítani </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az igazságtalan agresszort”</b></u></span> – hangsúlyozta a kötetlen
beszélgetés során Ferenc pápa. Emlékeztetett rá, hogy<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> a II. világháború
után jött létre az Egyesült Nemzetek Szervezetének gondolata, ahol
ezeket a problémákat meg kell vitatni.</b></u></span> Irakban nem pusztán keresztény
kisebbségeket üldöznek, hanem mások is vértanúságot szenvednek. Isten
szemében mindnyájan egyenlők vagyunk. <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Az agresszor megfékezése az
emberiség joga. </b></u></span>És <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>az is joga, hogy az agresszort ártalmatlanná tegyék.</b></u></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A Közel-Kelet </b></u></span>témáját érintve feltették a kérdést:<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> hasztalan volt-e
az ima és a böjtölés az izraeli és a palesztin elnökökkel a Vatikánban?</b></u></span> A
pápa így válaszolt: „Ez a kezdeményezés olyan emberektől indult ki,
akik hisznek Istenben. Egyáltalán nem volt kudarc. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ima nélkül nincs
tárgyalás, nincs párbeszéd, tehát az emberi magatartásnak egy fontos
lépése volt, amely megnyitott egy kaput.</b></u></span><br><br>Most a bombák, a háborúk
füstjétől nem látszik a kapu, de a kapu attól a perctől kezdve nyitva
maradt.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Én hiszek Istenben, hiszem, hogy Isten látja azt a kaput, és
mindazokat, akik imádkoznak hozzá és kérik segítségét”</b></u></span> – mondta Ferenc
pápa.<br><br>Egy dél-koreai újságíró mindenekelőtt megköszönte a
Szentatyának, hogy olyan sok embert boldoggá tett Koreában. Megköszönte
az ország egyesítésére vonatkozó buzdításait is. Majd feltette a
kérdést: mit érzett a pápa, amikor találkozott a komptragédia
áldozatainak hozzátartozóival? Nem aggódott, hogy gesztusát – a sárga
szalag viselését – politikailag félreérthetik?<br><br>Ferenc pápa így
válaszolt: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>„Amikor emberi fájdalommal állsz szemben, azt kell tenned,
amit a szíved mond. Azután mondhatnak, amit akarnak – ilyen vagy olyan
politikai szándékkal tette. Amikor ezekre a férfiakra, nőkre, apukákra
és anyukákra gondolsz, akik elveszítették gyermekeiket, fiatalokra, akik
elveszítették testvéreiket, egy katasztrófa nagy fájdalmára, akkor az
én szívem – én ugyanis pap vagyok – azt érzi, hogy közelednem kell!
Tudom, hogy a vigasz, amit egy szavammal nyújthatok, nem megoldás, nem
adja vissza a halottak életét, de az emberi közelség ezekben a
pillanatokban erőt ad. <u>Ez a szolidaritás.”</u></b></span><br><br>A pápa felidézte, hogy
amikor Buenos Aires érseke volt, két hasonló katasztrófát élt át: az
egyik egy táncteremben történt, ahol popzenét játszottak: tűz ütött ki,
és 193-an meghaltak. A másik egy vonatszerencsétlenség volt, amelyben
120-an vesztették életüket. Akkor is ezt érezte: közelednie kell. Az
emberi fájdalom nagyon erős, és <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>ha mi ezekben a szomorú pillanatokban
közeledünk, sokat segítünk.</b></u></span><br><br>A második kérdésre ez volt Ferenc
pápa válasza, rámutatva a sárga szalagra, amelyet a komptragédia iránti
együttérzés jeleként viselnek: „Szolidaritásból fogadtam el. Már fél
napja viseltem, amikor valaki odajött hozzám, és ezt mondta: »Jobb lesz
levenni, Önnek semlegesnek kell lennie.«<br><br>»De figyelj ide – válaszoltam – az emberi fájdalommal szemben nem lehet semlegesnek lenni. Én ezt így érzem.«”<br><br>Egy
másik koreai újságíró szintén a pápa érzelmei felől érdeklődött: mit
érzett, amikor találkozott a japánok által szexuális rabszolgaságba
hajtott asszonyokkal? Második kérdése pedig az észak-koreai rezsimmel és
az ott élő keresztények üldözésével foglalkozott. Van-e valamilyen
terve a pápának arra vonatkozóan, hogy megpróbálja megváltoztatni
Phenjan magatartását az észak-koreai keresztényekkel szemben?<br><br>Ferenc
pápa az első kérdésre így válaszolt: „Ma ezek a nők ott voltak [a
szentmisén] annak ellenére, hogy olyan sokat szenvedtek, megmaradt
méltóságuk. Ezeket a nőket kihasználták, rabszolgává tették, ezek mind a
háború kegyetlenségei.<br><br>A szenvedés pedig örökség. Az első
egyházatyák mondták, hogy a vértanúk vére a keresztények magvetése. Ti,
koreaiak nagyon sok magot hintettetek el. Következetességből, ugye? Most
látható ezeknek a vértanúknak a magvetése. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Észak-Koreában tudom, hogy
szenvednek, sok rokon nem találkozhat, ez szenvedést okoz. Nagy
szenvedés az ország megosztottsága.</b></u></span><br><br>Ma, a székesegyházban, ahol
felvettem a liturgikus öltözéket, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>kaptam egy ajándékot, egy krisztusi
töviskoronát, </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>amelyet az egyetlen Koreát két részre osztó vasdrótból</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
készítettek.</b></u></span> Ezt magammal hoztam. Ezen a repülőn itt van ez az ajándék. A
megosztott család szenvedése” – mondta a pápa, megismételve Koreában
mondott szavait:<br><br>„<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A két Korea: testvérek, ugyanazt a nyelvet
beszélik; és amikor ugyanazt a nyelvet beszélik, akkor ugyanaz az
édesanya, ez pedig reményre ad okot.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A megosztottság nagy szenvedést
jelent</b></u></span>, én megértem ezt, és <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>imádkozom, hogy véget érjen”</b></u></span> – válaszolta
Ferenc pápa.<br><br>Egy japán újságíró köszönetét fejezte ki a pápának
első ázsiai látogatásáért. Szintén feltette a kérdést – most japán
szemszögből – mit érzett a pápa, amikor a hét idős hölggyel találkozott,
akik a japánok szexuális áldozati voltak – majd így folytatta: Japánban
is voltak rejtőzködésre kényszerített keresztények. Jövőre lesz 150.
évfordulója, hogy ismét napvilágra jöhettek. Lehetséges-e, hogy a
pápával együtt imádkozhatnak értük Nagaszakiban?<br><br>A pápa nagy
örömmel válaszolt: nagyon, nagyon szép lenne. Hozzátette, hogy mind a
japán kormány, mind a püspöki konferencia már meghívta az országba. Majd
a pápa visszatért a szenvedés témájára. A koreai nép nem veszítette el
méltóságát. Egy lerohant, megalázott nép volt, amely háborúkat
szenvedett el, most megosztott és sokat szenved. Ferenc pápa felidézte,
hogy amikor a fiatalokkal találkozott, meglátogatta a vértanúk múzeumát:
„Rettenetes, hogy mennyit szenvedett ez a nép, csak azért, hogy ne
tiporja le a keresztet! Ez történelmi fájdalom és szenvedés.”<br><br>Visszatérve
az idős asszonyokra, a pápa megismételte: fiatal lányokként hurcolták
el őket a kaszárnyákba, hogy kihasználják őket, de ők nem veszítették el
méltóságukat. Mindezek a vértanúságok, szenvedések a háborúk
gyümölcsei.<br><br>„És ma mindenütt háború van! Valaki ezt mondta nekem:
»Atyám, tudja, hogy a harmadik világháborút éljük, csak részletekben?«
Háborús világban élünk, amelyben ezeket a kegyetlenségeket elkövetik.”</p>
<p>„Szeretnék két szót hangsúlyozni” – folytatta Ferenc pápa. – „Az első
a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> kegyetlenség</b></u></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Ma a gyermekek nem számítanak. Valamikor konvencionális
háborúról beszéltek, ma ez nem számít. Nem mondom, hogy azok jók
voltak, nem. De ma ledobnak egy bombát, és az megöli az ártatlanokat, a
gyermekeket édesanyjukkal együtt, megölnek mindenkit</b></span>. Álljunk meg, és
gondolkozzunk el, hogy a <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>kegyetlenségnek milyen szintjére jutottunk el.</b></u></span>
Ez <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>meg kell, hogy döbbentsen bennünket! </b></u></span>Az emberiség kegyetlenségének
mai szintje megdöbbentő.<br><br>A másik szó, amire szeretnék kitérni,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a
kínzás</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Ma a kínzás, mondhatnánk, hogy a titkosszolgálatok
magatartásának, a jogi eljárásoknak szinte hétköznapi eszköze. A kínzás
emberiség ellen elkövetett bűn és bűntény</b></u></span>. A katolikusoknak ezt mondom:
egy embert kínozni halálos bűn, nagyon súlyos bűn. De még annál is több,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> az emberiség ellen elkövetett bűn. Kegyetlenség és kínzás.</b></u></span><br><br>Nagyon
szeretném, ha ti a médiában foglalkoznátok ezzel a témával. Hogyan
látjátok ma ezeket a dolgokat? <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Milyen szinten van ma </b></u></span>a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>z emberiség
kegyetlensége?</b></u></span> És mit gondoltok a kínzásról? Azt hiszem,<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> mindnyájunknak
jót tenne, ha elgondolkoznánk ezekről” – mondta a repülőgépen tartott
sajtótájékoztatón Ferenc pápa.</b></u></span><br><br>Egy spanyol újságírónőnek
válaszolva a Szentatya elmagyarázta: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>„Idén Albánia van a programomban.</b></u></span>
Egyesek azt mondják, hogy a pápa stílusa, hogy mindent a perifériáról
kezdjen el. Nem ezért megyek Albániába, hanem két fontos okból.<br><br>Először
is <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>azért, mert a Balkánon sikerült egységes nemzeti kormányt létrehozni
muszlimok, ortodoxok és katolikusok között egy vallásközi tanáccsal,
amely sokat segít, és kiegyensúlyozott. Ez jól működik, és összhangot
teremt.</b></u></span> A pápa jelenléte minden népnek ezt mondja: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>»Lehet együtt
dolgozni</b></u></span>.« Úgy éreztem, hogy valóságos segítség lenne [a látogatás]
annak a nemes népnek.<br><br>És a másik dolog: <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>gondoljunk Albánia
történelmére. Vallási szempontból <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az egyetlen kommunista ország volt,
amely alkotmányában kimondta, hogy ateista állam.</span></b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ha valaki misére ment<span style="background-color:rgb(234,209,220)">,</span></b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><u>
az alkotmányellenes volt. Pontos számadatot mondok: 1820 templomot
romboltak le! Ortodox és katolikus templomokat. A többi templomot
mozivá, színházzá, táncteremmé alakították át. </u></b></span>Éreztem, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>el kell oda
mennem</b></u></span>. Közel van, egy nap alatt meg lehet járni.”<br><br>(Emlékeztetünk rá, hogy Ferenc pápa szeptember 21-én, vasárnap tesz apostoli látogatást Albániában.)<br><br>„<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Jövőre
szeretnék ellátogatni Philadelphiába, a családok találkozójára, és
meghívott az Egyesült Államok elnöke is az amerikai Kongresszusba,
továbbá az ENSZ-főtitkár New Yorkba. A mexikóiak azt szeretnék, hogy
menjek el a Guadalupei Szűzanyához, a spanyol királyi pár és a püspöki
konferencia is meghívott, meghívtak Santiago de Compostelába is</b></u></span>, talán
lehetséges, de nem mondok többet, mert még nincs eldöntve” – válaszolta
még a spanyol újságírónőnek Ferenc pápa a Szöulból Rómába tartó
repülőgépen.<br><br>Fotó: Europress/AFP<br><br>Magyar Kurír</p></div>