<div dir="ltr"><h1>A japán katonák szexuális áldozatául esett nőkkel találkozott a pápa </h1>
<div>2014. augusztus 18. hétfő 12:38<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/meghato-talalkozas-ferenc-papa-es-japan-katonak-altal-szexualisan-kihasznalt-nok-kozott" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/meghato-talalkozas-ferenc-papa-es-japan-katonak-altal-szexualisan-kihasznalt-nok-kozott</a><br>

</div><br>Azokról
 <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a koreai és kínai nők</b></u></span>ről van szó, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>akiket</b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a japán megszállók 1928-tól a 
II. világháború végéig a felkelő nap országába hurcoltak, a katonák 
szexuális igényeinek kielégítésére</b></u></span>. A Japánba deportált fiatal lányok és
 asszonyok száma <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>mintegy kétszázezer </b></u></span>körül mozgott. Közülük ma 
ötvennégyen vannak életben, de <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>mindössze heten voltak olyan állapotban, 
hogy részt vehessenek a szentmisén.</b></u></span>
<p>A kerekes székeket a székesegyház főhajójának első sora előtt 
helyezték el, ahol a bíborosok, valamint a dél-koreai elnök asszony 
foglaltak helyet.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ferenc pápa szemmel láthatóan megindultan váltott szót az idős 
asszonyokkal, meghallgatta és vigasztalta őket, csaknem letérdelt, hogy 
átölelhesse őket, miközben jezsuita tolmácsa egy újabb keskeny szalagot 
tűzött a pápa liturgikus öltözetére, amely ezúttal azt az óhajt fejezi 
ki, hogy szolgáltassanak igazságot ezeknek a nőknek.</b></u></span></p>
<p>A pápa már látogatása kezdetétől viseli azt a sárga szalagot, amely a
 hajótörés nemzeti gyászával való együttérzést fejezi ki, a 
szerencsétlenség körülményeinek felderítésére, a felelősség 
megállapítására buzdít.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A szexuális visszaélések</b></u></span> ezen <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>áldozatai </b></u></span>a háború óta eltelt hosszú 
évtizedek során <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>soha nem részesültek semmiféle kártérítésben, még 
bocsánatot sem kértek tőlük</b></u></span>.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> 1989-ben néhányan közülük a nyilvánosság 
elé léptek, és tanúságot tettek az elszenvedett visszaélésekről.</b></u></span></p>
<p>1993-ban közzétették az akkori japán kabinetfőnök nevét viselő 
úgynevezett Kono-nyilatkozatot, amely elismerte, hogy a II. világháború 
idején<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a japán hadsereg erőszakkal szexuális rabszolgákat toborzott, és 
„kényelmi állomásokat” létesített, ahová az elrabolt<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> kínai és koreai 
nőket</span> deportálták</b></u></span>. A<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> japán kormány azonban még a mai napig nem ismerte 
el hivatalosan felelősségét.</b></u></span></p>
<p>Az egyik koreai túlélő – akit 15 éves korában raboltak el, és egy 
mandzsúriai katonai bázisra deportáltak – azért küzd, hogy ezek a nők 
tovább éljenek az emberek emlékezetében.</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>