<div dir="ltr"><h1 class="">Ferenc pápa: „A koreai vértanúk példája nyomán Krisztust helyezzétek minden elébe” </h1>
<div class="">2014. augusztus 16. szombat 13:12</div>
<h3 class="">Augusztus 16-a, szombat, Ferenc pápa koreai 
látogatásának harmadik napja a koreai vértanúk és a koreai kereszténység
 történelmének jegyében zajlik. A Vatikáni Rádió híradása.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=54977&amp;img=o_bea3.jpg"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=54977&amp;p=1&amp;img=c_bea3.jpg" alt="" border="0"></a></p>

<p>A Szentatya helyi idő szerint háromnegyed kilenckor szálláshelyéről, 
az apostoli nunciatúráról <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a Seo So-Mun vértanúk kegyhelyére</b></u></span> indult 
autón.<br><br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Seo So-Mun volt a lefejezések színhelye.</b></span> A kegyhely 103 
vértanú kivégzésének helyén épült, itt avatta őket szentté 1984. május 
6-án II. János Pál pápa.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Az út, amely Gwanghwamuntól Seo So-Mun-ig vezet
 a „halál utcájaként”, vagy a „vértanúság” utcájaként ismert. Lélekben 
összekapcsolja az 1984-es szertartást a mostani, Ferenc pápa által 
végzett boldoggá avatással.</b></u></span><br><br>A Szentatyának két fiatal segített, 
hogy elhelyezze a tisztelet virágkoszorúját, majd a pápa csöndes imába 
merült. Ezután a pápa két kilométert tett meg autón a Gwanghwamun 
Kapuig, amely Szöul jelképe, az ősi és a jelenlegi koreai történelem 
középpontja. Ez a nagy térség, amely összekapcsolja a Kaput a Császári 
Palotával és a Városháza terével, magába foglalja a kormányintézetek 
székhelyét, és itt tartják a legfontosabb szertartásokat. A terület több
 mint 500 ezer személy befogadására alkalmas.<br><br>A Szentatya itt átszállt pápamobiljára, hogy körbejárva a teret, köszönthesse a híveket.<br><br>Ez
 <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a harmadik alkalom, hogy a koreai helyi egyház vértanúinak boldoggá 
avatását ünnepl</b></span>i: 1925. július 5-én 79 vértanút avattak boldoggá,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> az 
1839-1846-os üldöztetés</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> áldozatai</b></u></span>t. 1968. február 29-én az 1866-os 
üldöztetés 24 vértanújának boldoggá avatására került sor. Folyamatban 
van továbbá újabb vértanúk boldoggá és szentté avatási ügye, közöttük 
van a második koreai pap is, Thomas Choe Yang-eop és Francisco Borgia 
Hong Yong-ho.<br><br>A boldoggá avatási szertartás latinul és koreai 
nyelven folyt. Francis Xavier Ahn Myong-ok, a Boldoggá avatási Bizottság
 püspök elnöke a posztulátorral együtt kérte, hogy kezdődjön el a 
boldoggá avatás. A posztulátor felolvasta Isten Szolgáinak életrajzát, 
majd a pápa kimondta a boldoggá avatási formulát.<br><br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Paul Yun 
Ji-Chung és 123 vértanútársa a koreai katolikusok első nemzedékét 
képviselik</b></u></span>, míg II. János Pál pápa 1984-ben a második generációt avatta 
szentté.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> Paul Yun Ji-Chung életét unokatestvérével együtt oltották ki, 
mert</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>megsértette a hagyományokat azzal, hogy katolikus temetést 
rendezett édesanyjának.</b></u></span><br><br><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>A 123 vértanú között van James Ju Mun-mo,
 a</b></u></span>z <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>első kínai pap, </b></u><u><b>aki Koreába érkezett.</b></u></span> Ő mutatta be az első 
szentmisét az országban. Ismert volt missziós buzgósága: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hat évvel 
érkezése után már 10 ezer volt a katolikusok száma</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Lefejezése után 
fejét kiállították a nyilvánosság elé, hogy gúny tárgyává tegyék.</b></u></span><br><br></p>
<p>Magyar Kurír</p></div>