<div dir="ltr"><div><a href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20140729_szilvay_gergely_sirva_sir_az_ejszakaban_veszelyben_a_kozel_keleti_keresztenyek" target="_blank">Sírva sír az éjszakában − Veszélyben a közel-keleti keresztények</a></div>
<div> <br></div>
<div>
2014. július 29. 07:19<br><a href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20140729_szilvay_gergely_sirva_sir_az_ejszakaban_veszelyben_a_kozel_keleti_keresztenyek" target="_blank">http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20140729_szilvay_gergely_sirva_sir_az_ejszakaban_veszelyben_a_kozel_keleti_keresztenyek</a><br>
</div>
<p>
A keresztény nyugat sosem üldözte úgy az iszlámot, ahogy
most a szélsőséges iszlám mozgalmak üldözik a keresztényeket.
</p>
<div>
</div>
<div>
<p style="text-align:right"><small><i>„Milyen magányosan ül a város, amely tele volt néppel!</i></small><br><small><i>Olyan lett, mint az özvegy, pedig nagy volt a nemzetek között,</i></small><br><small><i>úrnő a tartományok között, mégis robotmunkássá lett!</i></small></p>
<p style="text-align:right"><small><i>Sírva sír az éjszakában, és könnye csorog az arcán.</i></small><br><small><i>Nincs senki, aki vigasztalja azok közül, akik szerették.</i></small><br><small><i>Barátai mind cserbenhagyták, ellenségeivé lettek.”</i></small><br>
<small><i>(Jeremiás siralmai)</i></small></p><p><u><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Iraki_%C3%A9s_Levantei_Iszl%C3%A1m_%C3%81llam?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407" target="_blank">Iraki és Levantei Iszlám Állam</a> (ISIS) katonái <a href="http://mno.hu/kulfold/menekulnek-a-keresztenyek-moszulbol-1238249?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407" target="_blank">elüldözték</a> a kétezer éve ott élő keresztények maradékait az iraki <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mosul?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407" target="_blank">Moszul</a> városából. </span></b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A moszuli szír-katolikus érsekségi palotát a szélsőséges iszlamisták<a href="http://bonumtv.hu/news/vilag/moszul?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407:-foldig-egett-a-szir-katolikus-ersekseg-7109?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407" target="_blank"> felgyújtották</a>.
Moszulban most már nincsenek keresztények.</b></span></u> Nemrég még ott volt egy
tucat család, de pénteken nekik is menekülniük kellett, így szűnt meg
végleg a 25 ezres közösség. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Mindenüket elrabolták, inzultálták őket és
minden vagyonuk, ingóságuk nélkül ott hagyták őket a sivatag kellős
közepén. </b></u></span>Szemtanúk elmondása szerint a Moszult elfoglaló és Iszlám Állam
néven kalifátust kikiáltó Iraki és Levantei Iszlám Állam szunnita
terrorszervezet a muzulmán mecsetek hangszóróin és röplapokon keresztül
szólította fel a keresztényeket, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>szombatig hagyják el a várost vagy
térjenek át az iszlám hitre és fizessenek különadót.</b></u></span> Az egyik röplapon
az olvasható, hogy amennyiben vonakodnak megtenni mindezt, „<i>semmi mást nem kínálhatnak nekik, csak a kardot”. </i>Korábban <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az ILIÁ (alias ISIS) nyolc keresztényt <a href="http://shariaunveiled.wordpress.com/2014/07/01/isis-crucifies-8-christians-in-syria-for-apostasy-from-islam/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407" target="_blank">feszített keresztre</a> Szíriában az iszlám hit elhagyásáért.</b></u></span></p>
<p>A
várost taxival és autókkal elhagyóknak később az ellenőrzőpontokon <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>le
kellett adniuk minden pénzüket és ékszereiket.</b></u></span> Az Iraki és Levantei
Iszlám Állam nyilatkozatai alapján az elmenekülő keresztények házai is a
szélsőségesek kezére kerülnek. Szemtanúk és a katolikus érsek is arról
számolt be, hogy az Iraki és Levantei Iszlám Állam harcosai <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az elmúlt
napokban N betűvel jelölték meg a keresztények házait.</b></u></span> A Koránban
ugyanis<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a naszara szó</b></u></span>val jelölik <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b><u>a názáreti Jézus követőit.</u></b></span></p><p>Az <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>
Iraki és Levantei Iszlám Állam</b></u></span> múlt hónapban egy villámhadjárat során
elfoglalta Irak északi és nyugati területeit, köztük az ország második
legnagyobb városát, Moszult. Az iszlamisták, akik fél Európára
kiterjedőleg újjá akarják alakítani a kalifátust <i>ami egyszer a mienk volt valaha, oda visszamegyünk!</i> felkiáltással, még a muzulmán lakosságot sem kímélik. Például <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>azt tervezik, hogy <a href="http://www.hurriyetdailynews.com/iraqi-jihadists-order-genital-mutilation-of-all-women.aspx?pageID=238&nID=69570&NewsCatID=352&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407" target="_blank">megcsonkítják a nőket</a>, nehogy maguk is élvezzék a hitvesükkel való együttlétet.</b></u></span></p>
<p>Szudánban, amiről nemrég szakadt le a keresztény többségű Dél-Szudán, nemrég <a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-fogadta-hite-miatt-halalra-itelt-szudani-fiatalasszonyt-es-csaladjat?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407" target="_blank">ítéltek halálra</a> egy
keresztény nőt, Meriam Ibrahimot, mondván, házasságot tört és
hitehagyott (amiért az iszlámban halál jár), holott születésétől fogva
keresztény volt és keresztény házasságban élt. A börtönben szülte meg
gyermekét. Végül elengedték, majd mikor távozott volna az országból, a
reptérről újra a börtönbe vitték őt. Most diplomáciai tárgyalásoknak
köszönhetően kiengedték az országból, csütörtökön fogadta Ferenc pápa,
nemsokára utazik New Yorkba, mivel a férje amerikai állampolgár.</p><p>Szíriában <a href="http://magyarkurir.hu/hirek/sziriaban-raketatalalat-ert-egy-ferences-kolostort?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407" target="_blank">rakétatámadás</a> ért
egy ferences kolostort. A szíriai rezsim nem volt demokratikus, de
viszonylagos béke honolt az országban, amíg a muzulmán felkelők ki nem
találták, hogy megcsinálják a maguk arab tavaszát − nem csoda hát, hogy a
keresztények inkább az eddigi rezsimet <a href="http://mandiner.blog.hu/2013/04/30/mi_lesz_a_kozel-keleti_keresztenyekkel?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407" target="_blank">választanák</a>.</p>
<p style="text-align:center">*</p><p>Núri
al-Máliki,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Irak miniszterelnöke </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>bűntett</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>nek minősítette</b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a keresztények
üldözését,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>szavai szerint</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az ISIS-akció kétségkívül felfedte a
fegyveresek terrorista természetét.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Máliki felszólította a világot, hogy
lépjen fel egységesen ellenük.</b></u></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ferenc pápa az Úrangyala-imádság
(Angelus) előtti beszédében aggodalmát fejezte ki vasárnap</b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> az iraki
keresztények helyzete</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>miatt</b></u></span>, és <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a béke megteremtését szorgalmazta a
világ <span style="background-color:rgb(234,209,220)">konfliktus sújtotta övezeteiben.</span></b></u></span></p><p>Képzeljük el: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>misére,
istentiszteletre igyekszünk a templomba egy muzulmán ország muzulmán
városában. A templomban másfél éve fejeződött be a restauráció, miután
egy ugyanilyen istentiszteleten robbantottak szélsőséges iszlám
alakulatok. Lehet, hogy ott voltunk, csak hátrébb álltunk, és lehet,
hogy több barátunk, családtagunk is odaveszett. Jó esetben felismerhető
volt a holttestük és el tudtuk őket temetni. Bár a temetés alatt is
tarthattunk attól, hogy egy újabb akció miatt már nem megyünk haza a
temetőből. A karácsonyi, húsvéti istentiszteleten nagyobb az esélye a
robbantásnak. Egy körmenet is bármikor az utolsó lehet az életünkben.</b></u></span></p><p>Kevésbé
problémás helyen, mondjuk<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> Egyiptomban élve pusztán csak packáznak
velünk a hatóságok, nem adnak engedélyt templomépítésre, majd mégis −
aztán visszavonják. </b></u></span>Lehet, hogy a muzulmán többségű és kultúrájú ország
vezetése nincs ellenünk, esetleg a lakosság többségének sincs velünk
baja, sőt jól megvagyunk velük, egymás áruit vásároljuk a piacon,
üzletelünk, esetleg még barátaink is vannak köztük, elmegyünk egymás
esküvőjére. És mégis, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>kiszámíthatatlan, láthatatlan csoportok próbálják
ellehetetleníteni az életet, így folyamatosan fel vagyunk készülve rá,
hogy bármi megtörténhet. Lehet, hogy már</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> bele is nyugodtunk ebbe és
lelki béke uralkodik bennünk. </b></u></span>Vagy<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> ha nem, akkor dühöt és dacot érzünk.</b></u></span>
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Csak azért is elmegyünk a templomba, csak azért is ünneplünk, kiállunk
magunkért.</b></u></span></p><p style="text-align:center">*</p><p>Jeruzsálem, Konstantinápoly, Alexandria, Antiochia – az első századokban a kereszténység <a href="http://www.keresztenymagyarorszag.hu/tortenelem/egyhaztortenet/Az?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407+egyh%E1z+t%F6rt%E9nete+felszabadul%E1s%E1t%F3l+a+2.+trullai+zsinatig/11.+r%E9sz%3A+Az+egyh%E1z+alkotm%E1ny%E1nak+%E9s+korm%E1nyz%E1s%E1nak+fejl%F5d%E9se" target="_blank">öt patriarchátusából</a> négy
keleten jött létre – az ötödik volt Róma (a pápa egyik, XVI. Benedek
által nem használt címe „a Nyugat pátriárkája”). Ma egyik sem a
„keresztény” világ része. Még leginkább Konstaninápolyban, azaz
Isztambulban honol béke, bár a patriarkátus egykori székhelye, a Haia
Sophia múzeum lett, de csak mert az atatürki szekularizáció a város
elfoglalása után mecsetté alakított szentélyt múzeummá alakította.
Jeruzsálemben nem nyomják el a keresztényeket, pusztán az
izraeli-palesztin-konfliktus miatt szenvednek ők is. Alexandria
egyiptomi kikötőváros, itt már több bajuk van Krisztus követőinek, de
Egyiptom még mindig viszonylag tűrhető hely a számukra. Antiochia ma
Antakya néven egy százezres város a török riviérán. Az ősi alapításokon
kívül azonban még van pár patriarchátus: 1553-ban alapították a babiloni
káld patriarkátust, amelynek székhelye Bagdad volt. 1742-ben az
örményt, Bejrútban. 1886-ban a kelet-indiait, Goában. A lisszaboni
érsekség 1716-ban lett patriarkátus. Az Ezeregyéjszaka egykor fényes
Bagdadjában most félnek a keresztények.</p><p>Pedig a Közel-keleten <span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>a
keresztények nem jött-mentek, nem jövevények és nem is bevándorlók,
hanem őslakosok. 632-ben, az iszlámot megalapító Mohamed halálakor
Egyiptom, Palesztina, Szíria, Kis-Ázsia, Észak-Afrika mind keresztény
területek voltak.</b></u></span> A keresztes hadjáratok <a href="http://mandiner.blog.hu/2011/06/21/a_keresztes_hadjaratok_vedelmeben?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407" target="_blank">védelmében</a> már korábban írtunk, és Máthé Áron áprilisban <a href="http://mandiner.blog.hu/2013/04/30/mi_lesz_a_kozel-keleti_keresztenyekkel?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407" target="_blank">emelte fel szavát</a> a Mandiner blogon a közel-keleti, azon belül is a szíriai keresztényekért.</p>
<p>Ma a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Christianity_in_the_Middle_East?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407" target="_blank">közel-keleti keresztények</a> a
térség lakosságának 5 százalékát teszik ki,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>holott a huszadik század
elején még 20 százalék volt az arányuk </b></u></span>– a csökkenés pedig nem csak a
muszlimok szaporaságának köszönhető. Az egyiptomi koptok − akik hamarabb
ott voltak, mint a muzulmánok, és még látták az ősi egyiptomi vallás
haláltusáját − 6-11 millióan vannak, míg a libanoni maroniták 1,1-1,2
milliót tesznek ki. Az arab nemzetiségű keresztények, akik többnyire
görög ortodoxok, illetve kisebb protestáns felekezetek tagjai,
félmillióan vannak, ahogy félmillió a száma a melkita keresztényeknek
is. Bahreinben ezer, Kuwaitban négyszáz „bennszülött” keresztény él,
utóbbi államban azonban ott lakik 450 ezer bevándorló keresztény is. Az
asszír, avagy káld keresztények 2-3 millióan vannak Irak, Törökország és
Szíria vidékén. Közülük az ország 2003-as amerikai lerohanása előtt 1,4
millióan éltek Irakban, ma már csak 250-300 ezren vannak. Az örmény
keresztények félmilióan vannak, ebből 250 ezren Libanonban élnek. Daniel
Pipes <a href="http://www.danielpipes.org/1050/disappearing-christians-in-the-middle-east?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407" target="_blank">becslése szerint</a>, ha így folynak tovább a dolgok, 2020-ra hatmillió közel-keleti keresztény marad.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Írországi katolikus, valamint francia keresztény, muzulmán, zsidó és buddhista vezetők közösen <a href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20140723_europai_vallasi_vezetok_emeltek_fel_szavukat_a_kozel_keleti_bekeert?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407" target="_blank">emelik fel</a> szavukat a keresztényekért, imára és segítségre szólítanak fel. A Szent Egyed közösség <a href="https://www.facebook.com/events/313106062183168/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407" target="_blank">imaestet szervez</a>.</b></u></span></p>
<p style="text-align:center">*</p><p><i>„Kedves
barátaim, a világ összes embere, tegyetek valamit legalább a jogok
védelme érdekében! Mondjátok mindenkinek, hogy kössenek békét, hagyják
abba a fegyverkereskedelmet! Hallottuk, hogy a gerillák között több mint
kétezren Európából jöttek! Bérencek, akik Európából érkeztek! Ez is
nagyon fájdalmas számunkra és meglepő! Hogy létezik, hogy egy belga vagy
egy svájci idejön? Kétezren jönnek, hogy harcot indítsanak az ártatlan
keresztények ellen… Mi azért mindenkiért imádkozunk, imádkozunk a
békéért, és mindenkit arra kérünk, hogy imádkozzon ezeknek az embereknek
a biztonságáért, akik víz, áram nélkül élnek.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Szükségük van mindenki
segítségére” – </b></u></span></i><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b><a href="http://hu.radiovaticana.va/news/2014/07/24/a_bagdadi_k%C3%A1ld_seg%C3%A9dp%C3%BCsp%C3%B6k_k%C3%A9rd%C3%A9se_a_nyugati_vil%C3%A1ghoz?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407:_mi%C3%A9rt/ung-815396" target="_blank">mondta</a> Warduni bagdadi káld segédpüspök.</b></u></span></p>
<p>Joseph III. Younan szír katolikus pátriárka pedig úgy <a href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20140723_europai_vallasi_vezetok_emeltek_fel_szavukat_a_kozel_keleti_bekeert?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407" target="_blank">fogalmazott</a>: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>„</b></u></span><i><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Azt
kérjük a nemzetközi közösségtől, hogy legyen hű az emberi jogok, a
vallásszabadság, a lelkiismereti szabadság alapelveihez. </b></u></span>Mi,
keresztények jelen vagyunk Irakban, Szíriában és Libanonban: nem
importáltak bennünket, hanem már évezredek óta itt élünk, tehát jogunk
van ahhoz, hogy emberként és ezeknek az országoknak az állampolgáraiként
bánjanak velünk. Vallásuk nevében üldöznek minket és nem állnak meg a
fenyegetőzésnél: valóra is váltják azokat: gyújtogatnak és öldökölnek”. </i></p><p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A
keresztény nyugat sosem üldözte úgy az iszlámot</b></u></span>,<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> ahogy most a
szélsőséges iszlám mozgalmak üldözik a keresztényeket.</b></u></span> Az iszlám vallás
elméletileg tisztelettel tekint a kereszténységre. Jézust prófétának
nevezi és tiszteletben tartja a keresztények (és zsidók)
vallásgyakorlatát.<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> A muzulmánok számára bizonyára nagy trauma volt,
amikor megszűnt a hatalmas <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Caliphate?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201407" target="_blank">kalifátus</a>.
Akár még helyre is lehetne állítani. De nem hinném, hogy ez kötelezően
együtt jár a keresztények üldözésével, elvégre az egykori kalifák is
békén tudták hagyni a birodalmukban élő keresztényeket.</b></u></span></p><p>Az Iraki
és Levantei Iszlám Állam ellen az iraki miniszterelnök is felemelte
szavát, céljai és eszközei nem találkoznak a muzulmán lakosság
szimpátiájával sem.<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> Egy katonai beavatkozás tehát bizony nem lenne
imperialista támadás az iszlám világ ellen. Kétséges, hogy az USA 2003
óta zajló katonai beavatkozása meghozta-e gyümölcsét Irakban. Ám ez nem
jelenti azt, hogy minden nyugati katonai beavatkozás eleve elítélendő.
Lehet, hogy az akkori hibát most újabb katonai akcióval lehetne helyre
hozni. Akár a NATO, az USA és a mérsékeltebb közel-keleti államok
összefogásával. Félre a pacifizmussal, a puhánysággal, itt most
keményebb fellépésre van szükség, hiszen az aggódó közleményekből nem
értenek a ILIÁ-sok. Ez nem támadó, hanem lényegét tekintve egy ágostoni
védekező háború volna!</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Vagy később még bocsánatot sem lesz kérni kitől,
amiért elmaradt a segítség.</b></u></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A bagdadi káld segédpüspök </b></u></span>azt kérdezi a Nyugattól:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b><i> „Miért hallgattok? Miért nem beszéltek? Hol van Európa? Hol van Amerika?”</i></b></u></span></p>
</div></div>