<html><head><meta http-equiv="Content-Type" content="text/html charset=windows-1250"></head><body style="word-wrap: break-word; -webkit-nbsp-mode: space; -webkit-line-break: after-white-space;">Köszönöm szépen !<br><div apple-content-edited="true">
<span class="Apple-style-span" style="border-collapse: separate; color: rgb(0, 0, 0); font-family: Helvetica; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-align: -webkit-auto; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px; border-spacing: 0px; -webkit-text-decorations-in-effect: none; -webkit-text-size-adjust: auto; -webkit-text-stroke-width: 0px; "><div style="word-wrap: break-word; -webkit-nbsp-mode: space; -webkit-line-break: after-white-space; "><br><br><br><br></div></span>
</div>
<br><div><div>On 26 Jul 2014, at 16:00, Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com">greschem@gmail.com</a>> wrote:</div><br class="Apple-interchange-newline"><blockquote type="cite"><div dir="ltr"><h1 class=""><span style="color:rgb(204,0,0)">Isten éltesse Kopp Annát és Kurtán Annát!</span></h1><p>Szeretettel,</p><p>a Lista<br></p><h1 class=""> Szent Anna és Szent Joachim </h1>
<div class="">2014. július 26. szombat 13:03</div>
<h3 class=""><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>Szent Joachim és Szent Anna a Boldogságos Szűz Mária
szülei, a nagyszülők védőszentjei, Anna az édesanyák és az
özvegyasszonyok védőszentje is.</u></span></h3><p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=54534&img=o_joachimanna2.jpg"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=54534&p=1&img=c_joachimanna2.jpg" alt="" border="0"></a> </p><p><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>Az újszövetségi könyvek semmit nem mondanak Szűz Mária szüleiről,
nevüket sem említik. Egy 2. századi apokrif könyv szerint Mária
édesanyját Annának, édesapját Joachimnak hívták.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Anna annyit jelent:
kegyelemmel áldott, Joachim pedig: Isten megvigasztal</b></u></span>.</p><p>Szent Anna és Szent Joachim ünnepe a 13-14. században terjedt el
Európában, annak az érdeklődésnek következményeként, amellyel Krisztus
emberi természete és emberi valósága felé fordultak a hívők – ekkor
élénkült fel az Üdvözítő nagyszülei iránti tisztelet is.</p><p>Az ünnep dátuma a Mária feltételezett szülőhelye fölé épített templom
fölszentelésének évfordulójából ered. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A hagyomány ugyanis úgy tartotta,
hogy Mária Jeruzsálemben született, és szülőháza a Bethesda-tó
közelében állt. Az 5-6. században e föltételezett születési hely fölé
bazilikát építettek, </b></u></span>melyet július 26-án szenteltek föl.</p><p>A bizánci rítusban július 25-én ülik Szent Anna asszony halála
napját, amely napon Konstantinápolyban 550 körül templomot szenteltek a
tiszteletére. Nyugaton a 12. századtól terjedt el a július 26-i ünnep.
V. Pius pápa 1568-ban eltörölte, de 1583-ben ismét felvették a római
naptárba, július 26-ra. Szent Joachimot 1584-től március 20-án, 1738-tól
a Nagyboldogasszony oktávája utáni vasárnapon, 1913-tól augusztus 16-án
ünnepelték. 1969-ben egy napra tették Szent Annával. </p><p><em>Urunk, atyáink Istene, te Szent Joakimnak és Szent Annának
megadtad azt a kegyelmet, hogy tőlük szülessék megtestesült Fiad
édesanyja. Kettejük imájára add, hogy mi is eljussunk az üdvösségre,
amelyet népednek megígértél. A mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által,
aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön-örökké. Ámen.</em></p><p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=54534&img=o_joachimanna1.jpg"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=54534&p=1&img=c_joachimanna1.jpg" alt="" border="0" height="335" width="339"></a></p><p>A legenda szerint Szent Anna szüleit Stolanusnak és Emerenciának
hívták, és Betlehemben éltek. Anna a Názáretben élő Joachimnak lett a
felesége, s mindketten Júda nemzetségéből és Dávid házából származtak.
Húsz évig éltek már együtt, de nem volt gyermekük. A vagyonukat három
részre osztották: egy részt maguknak tartottak meg, a másik részt a
templomnak és a papoknak adták, a harmadik részt pedig szétosztották a
szegények között.</p><p>Gyermektelenségük fájdalmát tovább fokozta egy eset: a
templomszentelés ünnepére fölmentek Jeruzsálembe, és Joachim áldozati
ajándékot akart felajánlani, de egy Iszakár nevű pap visszautasította az
ajándékot azzal a megokolással, hogy bűnös kézből nem fogadja el.
Joachim házasságának terméketlenségét ugyanis bűnössége nyilvánvaló
jelének látta.</p><p>Joachimot ez a megszégyenítés olyan érzékenyen érintette, hogy
hazatérve elhatározta: nem marad többé a városban, hanem elbujdosik az
erdőkbe és a mezőre a pásztorok közé. És így is tett. Nem sokkal később
azonban megjelent neki Isten angyala és megvigasztalta. Megígérte neki,
hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, mégpedig egy
leányt, akit majd Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta,
hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Szava
igazsága mellé jelül azt adta, hogy Joachim menjen föl Jeruzsálembe
hálát adni Istennek, és a templomban, az aranykapunál találkozni fog a
feleségével, akit ugyanígy angyali jelenés indít arra, hogy a templomba
menjen. Úgy is történt. Joachim és Anna találkoztak, boldogan elmondták
egymásnak a látomásukat, majd hálát adván Istennek, visszatértek
otthonukba, Názáretbe. Anna az ígéret szerint fogant és megszülte a
kislányt, akit Máriának neveztek el.</p><p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=54534&img=o_annajoachimmaria.jpg"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=54534&p=1&img=c_annajoachimmaria.jpg" alt="" border="0"></a></p><p>Szent Anna tiszteletéről Bálint Sándor a következőket írja az <em>Ünnepi kalendárium</em> második kötetében:</p><p>„Nyugaton a keresztes háborúk Szentföld-élményének hatására és a ferencesek nyomán lett népszerű Szent Anna ünnepe.</p><p>Hazánkban Szent Annát kiváltságos patrónájaként tisztelte sok
ügyében-bajában az asszonynép, de tisztelték azok is, akiknek
foglalkozása valamiképpen a gazdaasszonysággal, asszonyi gondoskodással
függ össze: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők.</p><p>Céhpatrónaként tisztelték az asztalosok azért, mert hajdanában az
oltárszekrény elkészítése a mesteremberek feladatai közé tartozott,
márpedig Anna volt méltó arra, hogy az élő tabernákulumot, Máriát a
méhében hordozza. A kádárok is tisztelték, nyilván abból a
megfontolásból, hogy Jessze törzséből, Anna és Mária méhéből sarjadt a
Szőlőtő: belőle termett a megváltás bora. A barokk korban Szent Anna
külön tisztelt patrónája volt a haldoklóknak.”</p><p>Magyar Kurír</p></div>
_______________________________________________<br>Grem mailing list<br><a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br></blockquote></div><br></body></html>