<div dir="ltr"><div><span style="color:rgb(204,0,0)"><b>Kedves </b></span><span style="color:rgb(204,0,0)"><b><span style="color:rgb(204,0,0)"><b>(dr.Tóth Zoltánné) </b></span>Brigitta!<br>Isten éltessen névnapodon!<br></b></span></div>
<span style="color:rgb(204,0,0)"><b>Szeretettel,<br>a Lista</b></span><br><div><div><br>Szent Brigitta – Európa társvédőszentje
<div class="">2011. július 23. szombat 12:13</div>
<h3 class="">Július 23-a Svédországi Brigitta (1303–1373) író,
rendalapító emléknapja. A XIV. század egyik nagy szentjét II. János Pál a
2000-es jubileumi év sorá<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>n Európa társvédőszentjé</u></span>vé nyilvánította.</h3><p style="text-align:justify">A Brigitta név jelentése:<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> ragyogó, fennkölt, erős.</b></u></span></p>
<p style="text-align:justify">Életét
a fennmaradt források alapján ismerjük:<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Birgitta Birgersdotter 1303-ban
született Finstában. Kolostori életre vágyott, ám tizenhárom éves
korában férjhez adták. Házassága első két évében önként vállalt
megtartóztatásban élt; majd nyolc gyermeknek adott életet, akiket nagy
gonddal nevelt. Férjével 28 éven keresztül élt boldog házasságban.</b></u></span></p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Lelki
vezetőjének és szentírási tanulmányai</b></u></span>nak köszönhetően családjában is
fontosnak tartotta a hit gyakorlását. Férjével a ferences világi rend
szabályai szerint éltek: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>segítették a rászorulókat, kórházat
alapítottak. Korábban gazdagság vette őket körül, ám egy Santiago de
Compostela-i zarándoklat után életüket a mértékletesség jegyében
folytatták.</b></u></span></p><p style="text-align:justify">Brigitta élete
példaértékű <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a spirituális házasélet</b></u></span>re, mely az életszentségre vezethet.
Családjában is tanúságot tett a <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>keresztény életvezetésről, megmutatva az
embereknek az evangéliumi értékek szerinti házasságot</b></u></span>, amely a
szeretetre, a gyengédségre, a kölcsönös segítségnyújtásra, a gyermekek
közös nevelésére, a világ felé való nyitottságra és szolidaritásra,
valamint az Egyház életében való aktív részvételre épül – mondta egy
2010 októberi katekézisében XVI. Benedek pápa.</p><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Férjének
halálát követően Brigitta lemondott javairól, s egy ciszterci
kolostorba költözött.</b></u></span> Ekkor kezdődtek el <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>misztikus látomásai</b></u></span>, melyek
több fontos téma köré csoportosulnak: így többek között Krisztus
szenvedéstörténetéhez, amelyet Brigitta valóban reális formában jelenít
meg látomásain keresztül. Több művet írt, melyekben e misztikus
élményeiről számol be. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Hétkötetes, Revelationes</b></u></span> (Látomások) című
munkája a svéd középkor egyik legjelentősebb alkotása. Látomásait maga
írta le svéd nyelven, s gyóntatói fordították latinra. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Írásaiban
tisztán vallási tárgyat alig vagy csak formálisan érint, társadalmi
vagy politikai kérdéseket annál inkább; drámai hangon, levél formájában
szól a földi igazságtalanságokról, ostorozza a világi és egyházi
hatalmasságokat, felhívást intéz a gazdagabb országok felé.</b></u></span></p><p style="text-align:justify">Jézus
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> szenvedéseinek leírásakor Brigitta azonosult Máriával</b></u></span>. Nem érte be
azzal, hogy honfitársait elvezesse Isten Anyjához, hanem maga is
mintegy anyja lett Svédországban a kereszténységnek. Brigitta ma is
igen népszerű hazájában: évről-évre méltó módon ünneplik meg
emléknapját; számtalan kórház, otthon és menhely viseli a nevét.</p><p style="text-align:justify">1349-ben
Rómába zarándokolt, hogy részt vegyen az 1350-es jubileumi szentéven,
és elismertesse a pápával annak a szerzetesrendnek a szabályzatát,
amelyet alapítani kívánt.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Rómában apostoli tevékenységet folytatott,
számos zarándokhelyre eljutott, így Assisibe is. 1371-ben a Szentföldre
is elzarándokolt.</b></u></span></p><p style="text-align:justify">Rómában halt meg
1373. július 23-án. Holttestét szentet megillető tisztelettel
szállították hazájába, és Vadstenában helyezték örök nyugalomra, ott
ahol az általa alapított ágoston rendi mintára működő Brigitta-rend
egyik központi kolostora is található.</p><p style="text-align:justify">Lánya,
Katalin – aki a Brigitta által megálmodott kolostori életmódot
választotta – elhozta az 1370-ben kelt bullát, amelyben V. Orbán pápa
meghagyta Liszköping püspökének, hogy Vadstenában építsen két kolostort.
Az építkezést 1371-ben kezdték, azon a területen, amelyet Brigitta
ajándékozott birtokaiból a kolostorok számára. Katalin 1375-ben
visszatért Rómába, hogy hazája kívánságának megfelelően édesanyja
szenttéavatását és a rend szabályzatának jóváhagyását kérje. A regulát
az alvastrai ciszterci kolostorban dolgozták ki, majd V. Orbán pápa
hagyta jóvá Rómában, meglehetősen sok módosítással. Az átdolgozott
szabályzat teljesen megfelelt az egyházi hagyományoknak, ám eltért attól
az iránytól, amelyet az alvastrai ciszterek Brigitta látomásainak
feldolgozása során rögzítettek.</p><p style="text-align:justify">1391.
október 7-én avatták szentté. Ünnepét 1623-ban vették fel a római
naptárba, október 7-re; 1628-ban október 8-ára, 1969-ben pedig a halála
napjára, július 23-ra helyezték át. II. János Pál pápa <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Sziénai Szent
Katalinnal és Avilai Nagy Szent Terézzel együtt 1999. október 1-én
Európa társvédőszentjévé nyilvánította.</b></u></span></p><p style="text-align:justify">Az
ágostonrendi mintára alapított Brigitta-rend, illetve annak Vadstenában
épült kolostora a XV. századi Svédország egyik kulturális központjává
vált, a szerzetesrend szelleme pedig a reformációig nagy hatással volt
egész Nyugat-Európára. A régi kolostorból csak részek maradtak fenn; ám a
templom régi fényében tanúskodik építtetőjének, Brigittának
elgondolásairól.</p><p style="text-align:justify">Magyar Kurír</p><p style="text-align:justify">(gj)</p></div></div></div>