<div dir="ltr"><div class=""><b>Ma van a nándorfehérvári diadal emléknapja</b></div>
<div class=""><span class="">1456. július 22-én a
Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő
vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. </span></div>
<div class="">
</div>
<div class="">
2014. július 22. 09:19<br><br><a href="http://www.gondola.hu/cikkek/92060-Ma_van_a_nandorfehervari_diadal_emleknapja.html">http://www.gondola.hu/cikkek/92060-Ma_van_a_nandorfehervari_diadal_emleknapja.html</a><br><br></div>
<img src="http://www.gondola.hu/kepek/nyito/89703.jpg" alt="" class=""><br><br>
<p>
A győzelem 555. évfordulója alkalmából az Országgyűlés<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> 2011. július
4-én a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjá</b></u></span>vá nyilvánította.</p>
<p>
A 13. század végén, Kis-Ázsiában formálódott <u><b>oszmán-török állam</b></u> száz év
alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A törökök 1389-ben Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette
észak-balkáni szövetséget, majd 1396-ban Nikápolynál Zsigmond magyar
király lovagi seregére mértek vereséget.</b></u></span> Hódításukat mintegy fél
évszázadra megakasztotta az utolsó nagy mongol hódító, Timur Lenktől
1402-ben elszenvedett vereség, az újjászervezett birodalom a 15. század
közepétől jelentett közvetlen fenyegetést Magyarország számára.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A déli vidékek védelmét az 1440-es években Hunyadi János szervezte meg,
aki hadi sikerei révén báró, szörényi bán, erdélyi vajda és temesi
ispán lett, s minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török elleni
harc szolgálatába állította.</b></u></span> Az 1446-ban kormányzóvá választott Hunyadi
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az oligarchák támogatása híján 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget
szenvedett, s 1453-ban lemondott a kormányzóságról. </b></u></span>Ugyanebben az évben <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>
II. Mehmed szultán</b></u></span> bevette az ezeréves Bizánci Birodalom szívét,
Konstantinápolyt és Európa felé fordult. 1454-ben végleg annektálta
Szerbiát, majd 1456 májusában <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>százezres haddal indult a magyar királyság
kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat
biztosító Nándorfehérvár ellen.</b></u></span> (A Duna és a Száva összefolyásánál épült
várat a török már 1440-ben megostromolta, de kudarcot vallott.) <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A hírre
Európában keresztes hadjáratot hirdettek</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>de seregek nem érkeztek</b></u></span>,
jöttek viszont katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból,
Moldvából, Szerbiából. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán János
magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi pedig zsoldossereg
élén sietett a várparancsnok Szilágyi Mihály megsegítésére.</b></u></span></p><div id="billboardbanner"><span class=""></span></div>
<p>
Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött: a törökök a félkörben körülvett
várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a
falakban. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a dunai
hajózárat, így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott
várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a
Száva bal partján ütöttek tábort. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A törökök július 21-én indították meg
a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő
küzdelemben áttörték a külső védvonalat és már a belső várat
ostromolták</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>(A legenda szerint egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz
életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki
akarta tűzni lófarkas zászlót, új erőt öntve a védőkbe</b></u></span>. A közismert
történet legenda, de a hazaszeretet és az önfeláldozás jelképe lett.)</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves
Kapisztránnal támadásba lendültek, Hunyadi a várból kitörve a török
ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók
derékhadát. A csatában a szultán is megsemmisült, ezután a törökök
felszerelésüket hátrahagyva elmenekültek. A győzelem után a török
terjeszkedés hét évtizedre megtorpant,</b></u></span> a délvidéki erősséget csak
1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A diadal emlékére vezette be
1457-be<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>n III. Callixtus pápa </b></u></span>az Úr színeváltozása ünnepet augusztus
6-ra, a győzelmi hír vételének időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben
viszont<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a déli harangozást</b></u></span> még az ütközet előtt rendelte el
könyörgésként a török támadás miatt, és csak <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a győzelem után változtatta
a hálaadás harangszavává.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A katonai diadalt nem sikerült kiaknázni: a
keresztes had felbomlott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi és
Kapisztrán is áldozatául esett.</b></u></span> A nándorfehérvári győzelem hatalmas
haditett, amely a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik.</p>
<div class=""><a href="http://hirado.hu">hirado.hu</a> - MTI</div></div>