<html dir="ltr">
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">
<style id="owaParaStyle">P {
MARGIN-TOP: 0px; MARGIN-BOTTOM: 0px
}
</style>
</head>
<body fPStyle="1" ocsi="0">
<div style="direction: ltr;font-family: Tahoma;color: #000000;font-size: 10pt;">
<p>Dugovics Titusz nevű magyar végvári vitéz nem létezett. A 19. században találta ki egy horvát (!) személy, hogy dicső ősökkel büszkélkedhessen. Ismeretlen nevű hősök viszont, akik "Dugovicshoz hasonló módon életük árán is védték a várat, szép számmal voltak.BL</p>
<div style="FONT-FAMILY: Times New Roman; COLOR: #000000; FONT-SIZE: 16px">
<hr tabindex="-1">
<div style="DIRECTION: ltr" id="divRpF16812"><font color="#000000" size="2" face="Tahoma"><b>Feladó:</b> grem-bounces@turul.kgk.uni-obuda.hu [grem-bounces@turul.kgk.uni-obuda.hu] ; meghatalmazó: Emoke Greschik [greschem@gmail.com]<br>
<b>Küldve:</b> 2014. július 22. 11:26<br>
<b>Címzett:</b> grem@turul.banki.hu; Dorottya Mogyorósi; Emoke Greschik<br>
<b>Tárgy:</b> [Grem] Ma van a nándorfehérvári diadal emléknapja<br>
</font><br>
</div>
<div></div>
<div>
<div dir="ltr">
<div><b>Ma van a nándorfehérvári diadal emléknapja</b></div>
<div><span>1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira.
</span></div>
<div></div>
<div>2014. július 22. 09:19<br>
<br>
<a href="http://www.gondola.hu/cikkek/92060-Ma_van_a_nandorfehervari_diadal_emleknapja.html" target="_blank">http://www.gondola.hu/cikkek/92060-Ma_van_a_nandorfehervari_diadal_emleknapja.html</a><br>
<br>
</div>
<img alt=""><br>
<br>
<p>A győzelem 555. évfordulója alkalmából az Országgyűlés<span style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,255,0)"><u><b> 2011. július 4-én a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjá</b></u></span>vá nyilvánította.</p>
<p>A 13. század végén, Kis-Ázsiában formálódott <u><b>oszmán-török állam</b></u> száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni.
<span style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)"><u><b>A törökök 1389-ben Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette észak-balkáni szövetséget, majd 1396-ban Nikápolynál Zsigmond magyar király lovagi seregére mértek vereséget.</b></u></span> Hódításukat mintegy
fél évszázadra megakasztotta az utolsó nagy mongol hódító, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett vereség, az újjászervezett birodalom a 15. század közepétől jelentett közvetlen fenyegetést Magyarország számára.</p>
<p><span style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,255,0)"><u><b>A déli vidékek védelmét az 1440-es években Hunyadi János szervezte meg, aki hadi sikerei révén báró, szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett, s minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török
elleni harc szolgálatába állította.</b></u></span> Az 1446-ban kormányzóvá választott Hunyadi
<span style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)"><u><b>az oligarchák támogatása híján 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget szenvedett, s 1453-ban lemondott a kormányzóságról.
</b></u></span>Ugyanebben az évben <span style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">
<u><b>II. Mehmed szultán</b></u></span> bevette az ezeréves Bizánci Birodalom szívét, Konstantinápolyt és Európa felé fordult. 1454-ben végleg annektálta Szerbiát, majd 1456 májusában
<span style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)"><u><b>százezres haddal indult a magyar királyság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat biztosító Nándorfehérvár ellen.</b></u></span> (A Duna és a Száva összefolyásánál épült várat a
török már 1440-ben megostromolta, de kudarcot vallott.) <span style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,255,0)">
<u><b>A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek</b></u></span>, <span style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)">
<u><b>de seregek nem érkeztek</b></u></span>, jöttek viszont katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából, Szerbiából.
<span style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,255,0)"><u><b>Az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán János magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi pedig zsoldossereg élén sietett a várparancsnok Szilágyi Mihály megsegítésére.</b></u></span></p>
<div id="billboardbanner"><span></span></div>
<p>Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött: a törökök a félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a dunai hajózárat, így megnyílt az út a felmentő
sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort.
<span style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)"><u><b>A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat és már a belső várat ostromolták</b></u></span>.
<span style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,255,0)"><u><b>(A legenda szerint egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni lófarkas zászlót, új erőt öntve a védőkbe</b></u></span>. A közismert
történet legenda, de a hazaszeretet és az önfeláldozás jelképe lett.)</p>
<p><span style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,255,0)"><u><b>Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát.
A csatában a szultán is megsemmisült, ezután a törökök felszerelésüket hátrahagyva elmenekültek. A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant,</b></u></span> a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A diadal emlékére
vezette be 1457-be<span style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,255,0)"><u><b>n III. Callixtus pápa
</b></u></span>az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont<span style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,255,0)"><u><b> a déli harangozást</b></u></span> még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként
a török támadás miatt, és csak <span style="BACKGROUND-COLOR: rgb(255,255,0)"><u><b>a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává.</b></u></span>
<span style="BACKGROUND-COLOR: rgb(234,209,220)"><u><b>A katonai diadalt nem sikerült kiaknázni: a keresztes had felbomlott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául esett.</b></u></span> A nándorfehérvári győzelem hatalmas haditett,
amely a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik.</p>
<div><a href="http://hirado.hu" target="_blank">hirado.hu</a> - MTI</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</body>
</html>