<div dir="ltr"><h1 class="" id="article_title2">Lehet szeretni hatféleképpen? Az ókori görögök szerint igen!</h1>
                        

                        <div class="">
                                <span class="">Közzétéve: <span>2014.06.25. Szerda, 17:20 </span></span> | 
                                <span class="">Frissítve: <span>21 órája</span></span> | 
                                <span class="">Szerző: <span>KG<br><a href="http://www.pozitivnap.hu/eletmod/lehet-szeretni-hatfelekeppen-az-antik-gorogok-szerint-igen">http://www.pozitivnap.hu/eletmod/lehet-szeretni-hatfelekeppen-az-antik-gorogok-szerint-igen</a></span></span> <br>
<br>Az antikvitás emberét az
 érzelmek szakértőjeként tartották számon – pedig így van. A görögök 
évezredekkel ezelőtt rájöttek, hogy a szeretetnek több, szám szerint hat
 fajtája van: kategóriáikból és jellemzéseikből még ma is sokat 
tanulhatunk.<br></div><p><b>1. Erósz – a szexuális szenvedély</b><br><br>A
 szerelem első típusát Erószról, a szerelem és a szexuális vágy 
istenéről nevezték el. Bár Erósz alakja nem feltétlenül negatív figura, 
maga a fogalom nem jelentett jót a görögök számára: szerintük az erósz 
egy veszélyes, kiszámíthatatlan formája a szeretetnek, ahol a 
szerencsétlen „áldozatot” birtokolják, lekötik és nem engedik 
kibontakozni. <br><br></p><div style="width:485px;margin:10px auto;float:none" class=""><span class=""></span></div><p><br>Mivel
 a görögök jól látták ennek a szerelemnek az árnyoldalait, féltek tőle, 
és igyekeztek elkerülni. Olyan racionálisan gondolkodtak, hogy sokan 
megirigyelhetnék őket – manapság hányan mennek bele meggondolatlanul egy
 őrülten lángoló, ugyanakkor kiszámíthatatlan szerelmi kapcsolatba? <br><br><b>2. Philia – a mély barátság</b><br><br>A
 szerelem második típusa a philia, vagyis a szoros barátság, amit a 
görögök sokkal többre becsültek, mint a fent már említett szenvedélyt. A
 philia olyan erős érzésekre utal, mint a lojalitás, az önfeláldozás és a
 nyíltság – ezek azok, amelyekkel csak a legigazabb barátainkat 
jutalmazzuk. <br><br>Mindannyian feltehetjük magunknak a kérdést: milyen
 mértékben szerepel a philia az éltünkben?  Úgy hisszük, abban a korban,
 ahol a Facebookon és a Twitteren körünk „barátságokat”, érdemes 
elgondolkodni a válaszon. <br><br></p><div style="width:600px;margin:10px auto" class=""><span class=""></span></div><p><br><b>3. Ludus – a játékos szerelem</b><br><br>A
 gyerekek és a fiatal szerelmesek között von párhuzamot a szerelem 
harmadik típusa, a ludus. Méghozzá nagyon okosan, hiszen a kamaszkori 
afférok ugyanolyan pajkosak, féktelenek és izgalmasak, mint a legapróbb 
lurkók kalandjai. Persze felnőttként sem kell lemondanunk a ludusról: 
menjünk el szórakozni, cicázzunk, barátkozzunk, táncoljunk, és legyünk 
újra gyerekek! <br><br></p><div style="width:600px;margin:10px auto" class=""><span class=""></span></div><p><br><b>4. Agapé – önzetlen szeretet</b><br><br>Az
 agapé olyan szeretet, amely bárkit elérhet – idegeneket ugyanúgy, ahogy
 a családtagjainkat, barátainkat, szerelmesünket. Az agapé szó később a 
latinban „caritas”-ként jelent meg, amiből az angol charity, azaz jótett
 szó származik. </p><p>Talán az önzetlen szeretet a legcsodálatosabb a 
felsorolt típusok közül, hiszen érdek nélküli, kitartó és őszinte. Arra 
azonban vigyáznunk kell, hogy a feltétel nélküli érzelmekre való 
képességünket ne veszítsük el: igyekezzünk minél több ember felé 
kimutatni érzéseinket, és egy-egy jócselekedetet mindig iktassunk be a 
napirendünkbe.<br><br></p><div style="width:600px;margin:10px auto" class=""><span class="">Audrey Hepburn jótékonykodik</span></div><p><br><b>5. Pragma – a kitartó szerelem</b><br><br>Pragmának
 hívták a görögök azt a mély egyetértést és összetartozást, amely a régi
 házasok között áll fenn. Azt jelenti, napról-napra teszünk valamit 
azért, hogy működjön a kapcsolat, és kompromisszumokra is képesek 
vagyunk. Tolerancia, empátia és megértés – ezek a pragma kulcsszavai. <br><br>Egy
 pszichológus, Erich Fromm szerint sokkal több energiát fordítunk arra, 
hogy megszerezzünk valakit, mint arra, hogy megtartsuk. A pragma 
pontosan a tündérmese happy endje utáni kemény harcot képviseli, amely, 
ha képesek vagyunk újra és újra megvívni, örök támasszal jutalmaz 
minket.<br><br></p><div style="width:600px;margin:10px auto" class=""><span class="">Nézd meg korábbi képriportunkat: <a class="" target="_blank" href="http://www.pozitivnap.hu/eletmod/mig-a-halal-el-nem-valaszt-kepriport">Több mint ötven éve házasok,és még mindig vannak megható pillanataik</a>!<br>
</span></div><p><br><b>6. Philautia – az önimádat</b><br><br>Az
 antik görögök felismerték, hogy önmagunk szeretetének két fajtája van. 
Az egyik a nárcizmus, amely a beképzelt, hiú, önhitt emberek jellemzője,
 a másik pedig az önimádat egészségesebb verziója. Utóbbi szerencsés 
esetben ugyanis arra sarkall, hogy az önmagunkkal való elégedettségből 
előnyt kovácsoljunk: magabiztosabbak legyünk, és merjünk szeretni, 
merjünk nyitni mások felé.  <br><br></p><div style="width:600px;margin:10px auto" class=""><span class=""></span></div><p><br>Az
 antik görögök egyszerű, ám annál tanulságosabb üzenettel szolgálnak 
nekünk, amit illik megfogadnunk: felhívják a figyelmünket arra, hogy az 
összes fent említett szeretet-fajtát táplálnunk kell. Nem szabad csak a 
szenvedély keresésére koncentrálni, de az sem jó, ha „eltelünk” a 
barátainkkal, családtagjainkkal. Ne vágyjunk a tökéletességre, inkább 
fogadjuk el, hogy egy kapcsolat az erósszal vagy a ludusszal kezdődik, 
de az agapéval és a pragmával folytatódik. </p><b>Ha képes vagy 
meglátni, hogy melyik szeretet-típusnak hol a helye az életedben, akkor 
rájössz, hogy sokkal több érzelem van benned, mint hinnéd.</b><br><br><br></div>