<div dir="ltr"><h1>Ferenc pápa: „Keresztények vagyunk, mert az Egyházhoz tartozunk” <br></h1>
<div>2014. június 25. szerda 15:50<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-keresztenyek-vagyunk-mert-az-egyhazhoz-tartozunk-videoval" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-keresztenyek-vagyunk-mert-az-egyhazhoz-tartozunk-videoval</a><br>
</div>
<h3>„Keresztények vagyunk, mert az Egyházhoz tartozunk” --
mondta Ferenc pápa a szerdai általános kihallgatáson, tájékoztat a
Vatikáni Rádió a honlapján.
</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=53963&img=o_kate.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=53963&p=1&img=c_kate.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A Szentatya a katekézis megkezdése előtt ezúttal is először a VI. Pál
teremben várakozó <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>betegeket kereste fel: „Először nektek adok áldást –
mondta –, aztán megyek a térre</b></u></span>. Ott túl meleg van a betegeknek, és az
eső is eshet, ezért<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> kényelmesebb nektek innen a teremből a kivetítőn
keresztül követni a kihallgatást. Rendben? Most imádkozzunk el egy Áve
Máriát…”</b></u></span> Az imádság után a pápa megáldotta őket, imádságukat kérve
önmaga számára.</p>
<p>A Szent Péter téren kezdett katekézis elején pedig az ötvenezer zarándok imáját kérte a betegekért.</p>
<p>A pápa a múlt héten megkezdett tanítását folytatta Isten azon
kezdeményezéséről, mellyel egy népet akar magának formálni az ő
ígéretével és áldásával. Ábrahámmal kezdi ezt a kapcsolatépítést azzal a
türelemmel, melynek Isten mindig bővében van, és előkészíti az
Ószövetség népét, mindaddig, amíg meg nem teszi Jézus Krisztust az Isten
és az ember közötti, valamint az emberek egymás közötti kapcsolatának
jelévé és eszközévé. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Most az Egyházhoz tartozásról beszélek –</b></u></span> jelentette
be a pápa.</p>
<p>„Mi nem vagyunk elszigetelve, és nem vagyunk egyéni jogcímen
keresztények, ki-ki a saját maga módján. Nem! A mi keresztény
identitásunk az, hogy hozzátartozunk egy néphez.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Keresztények vagyunk,
mert az Egyházhoz tartozunk. Úgy vagyunk ezzel, mint a nevünkkel. Ha az a
nevem, hogy „keresztény vagyok”, akkor a családi nevem az, hogy „az
Egyházhoz tartozom” </b></u></span>– mondta a pápa. „Nagyon szép dolog itt megjegyezni,
hogy ez megjelenik az Isten nevében is. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>Az égő csipkebokor csodálatos
történeté</b></u></span>ben (Kiv 3,15) <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b>úgy nevezi önmagát, mint az Atyák Istene</b></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">, nem
azt mondja, hogy „Én vagyok a Mindenható, hanem azt, </span><u><b>„Én vagyok Ábrahám,
Izsák és Jákob Istene”.</b></u></span> Úgy mutatja önmagát, mint aki szövetséget
kötött atyáinkkal és mindig hűséges marad a szövetségéhez, és bennünket
is arra hív, hogy lépjünk be ebbe a kapcsolatba, amely megelőz
bennünket.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Az Istennel való kapcsolatunk </b></u></span>– aki már kapcsolatban van a
népével és ez a kapcsolat megelőz bennünket –<b> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>abból a korból ered</u></span></b>”.</p>
<p>Katekézise második részében „hálásan gondolt azokra, akik megelőztek
bennünket és akik befogadtak az egyházba. Senki sem lesz keresztény
önmagától! Világos, nemde?” – nyomatékosította a pápa, aztán meg is
ismételte: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>„Senki sem lesz keresztény önmagától! Nem laboratóriumban
készülnek a keresztények. A keresztény annak a népnek a része, amely
távolról jön. A keresztény ahhoz a néphez tartozik, amit Egyháznak
hívnak, és ez az Egyház „csinálja” a keresztényt a keresztsége napján,
majd így tovább, katekézis és sok egyéb dolog révén</b></u></span>. Senki, de senki nem
lesz magától keresztény!” – mondta a pápa.</p>
<p>Ha hiszünk,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> ha tudunk imádkozni, ha ismerjük az Urat, ha meg tudjuk
hallgatni a szavát,</b></u></span> ha közel érezzük őt, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>ha felismerjük őt a
testvérekben</b></u></span> – folytatta Ferenc pápa –, mindez azért van, mert mások
előttünk megélték a hitet, azt ránk hagyták, tehát a hitet az
atyáinktól, ez elődeinktől kaptuk, és ők tanították azt nekünk. Ha jól
végiggondoljuk ezt, ki tudja, hány kedves arc vonul el lelki szemeink
előtt. Talán a szüleinké, akik a keresztséget kérték a számunkra, aztán a
nagyszüleinké és más családtagjainké, akik megtanították a
keresztvetést és az első imádságokat.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Én élénken emlékszem arra a
nővérre, aki nekem a katekizmust tanította, most már biztos a mennyben
van, őrá emlékezve mindig hálát adok érte az Istennek. Vagy ott van a
plébánosom arca</b></u></span> vagy egy másik papé, nővéré, egy hitoktatóé, aki átadta
nekünk a hitet, és segített bennünket a hitben növekedni, úgy, mint
keresztények… Íme, ez <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az Egyház! Ez egy nagy család, amelybe befogadtak,
és ahol megtanultunk hívőként </b></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">és az Úr Jézus tanítványaiként élni.</span></span></p>
<p>Katekézise harmadik részében Ferenc pápa <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a keresztények egymáshoz
való kapcsolatá</b></u></span>ról szólt. „Ezt az utat nemcsak mások által tudjuk
megélni, hanem másokkal együtt. Az Egyházban nem létezik a „csináld
magad” jelenség, sem az, amit a sportnyelv úgy mond: „dekázás”! Benedek
pápa hányszor írt az Egyházról úgy, mint egy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>„mi jelenség</b></u></span>ről”! És mégis,
hányszor halljuk ezt: „Én hiszek az Istenben, hiszek Jézusban, de az
Egyház nem érdekel...” Hányszor, de hányszor hallottuk? Ez persze nem
megy! <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Van, aki azt gondolja, hogy személyes, közvetlen, direkt
kapcsolatban lehet</b></u></span> Jézus Krisztussal, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az Egyházzal való közösség és
közvetítés nélkül</b></u></span>. Ez <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>veszélyes és káros kísértés</b></u></span>. Ahogy a nagy VI. Pál
mondta: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>abszurd dichotómia, abszurd kettősség</b></u></span>.</p>
<p>Megtörténhet, hogy egy-egy testvérünk problémát vagy éppen botrányt
okoz… De <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az Úr a lelkek üdvösségének üzenetét mindnyájunkra bízta, a
tanúkra, és ő a testvérekben, karizmájukkal és korlátaikkal együtt jön
elénk, és teszi ismertté magát.</b></u></span></p>
<p> Végül Ferenc pápa így foglalta össze katekézisét: „Ez Egyház szó
jelentése, jegyezzétek meg jól: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>kereszténynek lenni azt jelenti, hogy az
Egyházhoz tartozunk.</b></u></span> A név a „keresztény”, a családnév az „egyházhoz
tartozás”. Kedves barátaim, kérjük Szűz Mária, az Egyház Anyja
közbenjárását, hogy ne engedjünk soha a kísértésnek, hogy életünket
megcsinálhatjuk mások nélkül, az Egyház nélkül, hogy megválthatjuk
magunkat egyedül, hogy laborkeresztények lehetünk. Ellenkezőleg,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> nem
</b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>szerethetjük az Istent anélkül, hogy a testvéreinket szeretnénk, és <span style="background-color:rgb(255,255,0)">nem
lehet szeretni az Istent </span>az Egyházon kívül. </b></u><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Nem lehetünk az Istennel
közösségben </b></span><u><b>az Egyházzal való közösség nélkül</b></u></span>. És végül: csak azokkal
együtt lehetünk jó keresztények, akik követni akarják az Úr Jézust, mint
egyetlen nép, mint egyetlen test, ami az Egyház. Ámen!</p>
<p>Fotó: News.va</p>
<p>Videó: Bonum TV</p></div>