<div dir="ltr"><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:Calibri;font-size:14px"><font size="4"><b></b></font></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:Calibri;font-size:14px"><font size="4"><b>k.Lttagtól egy másik listáról:<br>
</b></font></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:Calibri;font-size:14px"><font size="4"><b>Trianon a zsidóság számára is tragédia / Interjú Köves Slomóval<br></b></font></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:Calibri;font-size:14px">
<font color="#000000" face="Calibri"><a href="http://kerdem.blog.hu/2013/06/17/trianon_a_zsidosag_szamara_is_tragedia" target="_blank">http://kerdem.blog.hu/2013/06/17/trianon_a_zsidosag_szamara_is_tragedia</a></font><br>
<b></b></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:Calibri;font-size:14px"><b></b></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:Calibri;font-size:14px"><b>
</b><img src="http://m.cdn.blog.hu/ke/kerdem/image/slomo3(1).jpg" style="width:320px"></p>
<p style="color:rgb(0,0,0);font-family:Calibri;font-size:14px"><b><br></b></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:Calibri;font-size:14px"><b><u><span style="background-color:rgb(255,255,0)">A
kiegyezéskor kialakult magyar-zsidó identitás</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> jelentősen
megkérdőjeleződött a Holokauszt által, míg ezt a törést a kommunizmus
kegyetlenül kihasználta.</span> </u>Ugyanakkor a <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>kommunista rendszer kiüresítette
mind a magyar, mind a zsidó szellemi életet és megfosztotta a
társadalmat tekintélyeitől, emiatt halad rendkívül nehezen a múlttal
való szembenézés</u></span>. Köves Slomóval az Egységes Magyarországi Izraelita
Hitközség vezetőjével beszélgettünk.</b><br>
<br> <br><i>Lukácsi Katalin és Szolomayer Balázs interjúja</i><br><br> <br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Jól tudjuk, hogy voltatok segíteni az árvízi védekezésben?<br><br>Igen,</b></u></span>
voltunk segíteni, a Tett és Védelem Alapítványnak külön havaria
csoportja is alakult. Több helyen kint voltunk Budapesten és
Dunaújvárosban is.<br>
<br><b>Ilan Mor szintén volt védekezni, és az ő fellépésével
kapcsolatban kialakult némi vita a zsidó közösségen belül, ahol többen
úgy fogalmaztak, hogy nagyfokú naivitásra vall, ha a nagykövet úr azt
hiszi, hogy egy ilyen gesztustól megváltozna az ország hozzáállása a
zsidósághoz. Egyetértesz ezzel a megközelítéssel?</b><br>
<br>Szerintem <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>annak mindenképpen pozitív üzenete van, ha az izraeli vagy
bármelyik nagykövet azzal a közösséggel, melyben hivatali idejét tölti,
szolidaritást érez és vállal. </b></u></span>Nyilván azon emberek hozzáállása nem fog
egy csapásra megváltozni, akik ellenérzéseket táplálnak országa ellen,
de kis tettekkel lassan valami változást el lehet érni. Ha nem lehetne
elérni, akkor nem lenne értelme semminek.<br>
<br><span style="background-color:rgb(255,153,0)"><u><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Ateista családban nőttél fel,</span> hogy lett belőled mégis rabbi?</b></span><br>
</u></span><br>A
rendszerváltozás idején volt egy nagy ébredés az emberekben,
fiatalokban. Én az átlagnál fiatalabb voltam, mindössze 12 éves. Sokan,
akik szintén ilyen ateista zsidó családban nőttek fel,<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">a saját
zsidóságukat kezdték kutatni.</span><b><br>
</b><u><b><br>De tudtad, hogy zsidó családban nősz fel és ez mit jelent?<br><br></b></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Tudtam,
de sokat nem jelentett. Egy ilyen csal</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">á</span>dban ez a téma nagyon
megszürkült, és igazából így sok tartalmat nem igazán tud hozzárendelni
egy fiatal. A szokványostól eltérően <u><b><span style="background-color:rgb(0,255,0)">én nem arról az oldalról indultam
el, hogy akkor mit jelent zsidónak lenni, én nem a gyökereimet kezdtem
el keresni.</span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"> </span></b><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Érdekelt Isten, a létezés, a teremtés, a jó, a rossz, tehát
azok a kérdések, amelyek előbb-utóbb minden embert foglalkoztatni
kezdenek. Ezek után tudatosult bennem, hogy ha zsidó vagyok, akkor a
legjobb az, ha erre a zsidó hitvilágban keresem a válaszokat.</b></span></u> Ez elég
gyors folyamat volt, tehát már 13 és fél éves koromban külföldre mentem
tanulni, és innen szinte már egyenes út vezetett a rabbi léthez.<br>
<br><b>Miért nem a Mazsihisz keretein belül képzelted el ezt a tevékenységet?</b><br><br>Ez
nem egy tudatos elhatározás volt. Valószínű, hogy az játszott ebben
közre, hogy igazából az a fajta tanulási lehetőség, amely olyan
mélységekig elment, amire én igényt tartottam, arra nem volt
alternatíva. Azon az Oberlander rabbin kívül – akit Menachem Schneersohn
rabbi, a Lubavicsi rebbe küldött akkor Magyarországra – nem nagyon
volt, aki tanított, bármilyen furcsán hangzik is.<br>
<br><b>A Szombat, zsidó folyóirat, nem rég a Mazsihiszen belüli
változásokkal kapcsolatban, a Mazsihiszt a „Síp utcai Kádár-rendszernek”
aposztrofálta.<u> Hogyan jellemeznéd az EMIH és a Mazsihisz viszonyát?</u></b><u><br>
</u><br>Szerintem ezt egy kicsit másképp érdemes megközelíteni. Nem jó, ha a
vitát egyfajta <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>EMIH-Mazsihisz adok-kapok</b></u></span>ra egyszerűsítjük le.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> <u><b>Viták,
nézeteltérések, feszültségek minden közösségben vannak, ez a
legtermészetesebb dolog. Ebben a magyar zsidóság semmiben sem különbözik
az átlag magyar társadalomtól.</b></u></span> A módszerek és a hanghordozás
tekintetében sem, azzal együtt, hogy egy kisebbségnél ez mindig sokkal
kiélezettebb.</p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:Calibri;font-size:14px"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A magyar
zsidóság több nagy traumán van túl, traumában van benne,</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> amiből újra
kell építkeznie</b></u></span>. Ez több pontból áll össze. Kénytelen vagyok ebben a
kérdésben időben nagyon visszamenni. A magyar zsidóság nagy részének
volt egyfajta gondolkozása a kiegyezéstől a húszas-harmincas évekig és a
Holokausztig arról, hogy hogyan kell magyar zsidóként élni, hogyan kell
megélni a magyar és zsidó identitást. Mindez elég erősen
megkérdőjeleződött, és ebben<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> óriási trauma volt a Holokauszt. A trauma
alatt azt értem, hogy lelki-identitásbeli trauma. A Holokauszttal
kapcsolatban nemcsak az okozott fájdalmat, hogy az emberek elvesztették
családtagjukat, családjukat, emberi méltóságuktól, jogaiktól,
vagyonuktól majd életüktől is meg lettek fosztva, hanem<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> az a fajta
modell, ahogyan a magyar zsidók gondolkodtak magukról, hogy ők magyarok,
csak zsidó vallásúak, </span>ez a húszas évektől teljes egészében
megkérdőjeleződött, és végképp megrendült a Holokausztban. A Holokauszt a
fizikai pusztítás mellett, ezt a kettős identitást is megkérdőjelezte.</b></u></span><br>
<br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Ezután jött a kommunista éra, mely ezt a traumás állapotot cinikusan
kihasználta. </b></u></span>A kommunista rendszer kihasználta azt a kiszolgáltatottság
érzést, ami a zsidókban volt. Azt próbálták mondani, hogy nektek nincs
más alternatíva: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>ha itt maradtok, akkor teljesen elköteleződtök felénk.
Kössünk egy íratlan szerződést; a legjobb modell nem az, hogy magyarok
vagytok és zsidó vallásúak, hanem az hogy zsidóság tulajdonképpen nincs,
és akkor antiszemitizmus sincs. Ennek egy praktikus eleme volt az
Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH). Ez a szerv nagyon cinikusan nem az
infrastruktúrájában, a látható megjelenésében bántotta a közösséget,
hanem a lelkében</b></u></span>. Ami azt jelenti, hogy megpróbálta azt elérni, hogy pár
évtizeden belül ne legyen olyan hiteles, szellemi vezetés, melynek
hatására az emberek vállalják zsidóságukat, akik után mehet a nyáj. Ezt
hogy lehet elérni? El lehet érni azzal, hogy megszüntetjük az oktatást.
És ugye úgy szüntették meg, hogy ne lehessen mondani, hogy teljesen
felszámolták. A modell az az volt, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> nem volt többet zsidó óvoda,
zsidó általános iskola, lélegeztető gépen volt egy zsidó gimnázium, ahol
a hetvenes évekre már csak egy-két diák lézengett egy-egy osztályban.
Valamint megmaradt egy rabbi szeminárium, amit már nem kellett
megszüntetni, mert magától kiürült, mert ha nincs zsidó óvoda, iskola,
gimnázium, akkor ki megy el a szemináriumba rabbinak tanulni?</b></u></span><br>
<br>Ez volt a szellemi leépülés egyik oldala. A másik oldalon pedig a
létező, esetleg nem formális oktatásokat,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> közösségeket az ÁEH és az
ÁVÓ/ÁVH elfojtotta.</b></u></span> Valamint a teljes establishmentet morálisan tették
hiteltelenné. Az volt a céljuk, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a rendkívüli módon kiszolgáltatott
helyzetben lévő zsidóságot belülről építsék le. Az ötvenes években a
hitközség maga sorra adott el az államnak olyan zsinagógákat, amelyek
még működő zsinagógák voltak. Ilyen volt például az Óbudai Zsinagóga is,
amit úgy adtak el, hogy közben még működött</b></u></span>. Ez nem csak abban volt
csapás a magyar zsidóságra, hogy akkor eggyel kevesebb zsinagógája volt,
hanem a hivatalos zsidó vezetés bukott meg ezáltal morálisan a zsidó
közösség szemében.<br>
<br>Bármily furcsán hangzik is – én úgy gondolom – hogy ennek a
modellnek a kifutása az elmúlt tíz évben érik be. A Rákosi-rendszerben
létrehozott zsidó szervezeti struktúra – a Mazsihisz tulajdonképpen
annak a MIOK-nak (Magyar Izraeliták Országos Képviselete) a folytatása,
amit a szocializmus egységének a nevében létrehoztak – szellemi belső
leépüléséhez most érkezett el. De ez nem csak a Mazsihisznek a
problémája, hanem az egész magyar zsidóságnak, és bizonyos értelemben a
teljes magyar társadalomnak is. Ez <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a szellemi kiürülés nem csak a mi
belső közösségi ügyeinket nehezíti meg, hanem azt a sokat emlegetett <span style="background-color:rgb(255,255,0)">
emésztési, feldolgozási folyamatot is, amire szükség lenne a magyarság
és a zsidóság, a keresztény magyarok és a zsidó magyarok közötti
viszonyban</span></b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)">.</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Nem lehet </b></u></span>v<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>alódi párbeszédről </b></u></span>– bár nem szeretem ezt a szót,
de kénytelen vagyok ezt használni – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>beszélni akkor, hogy ha nincsenek
meg azok a személyek és azok az entitások mindkét oldalon, amelyek
hitelesen tudják egyik vagy másik álláspontot képviselni.</b></u></span><br>
<br>Tehát, azt gondolom, hogy a Mazsihisszel, és a hivatalos zsidó
egyházi struktúrával nem kifejezetten vagy nem csak a belső intrikák és
szervezeti kapcsolatoknak problematikája adja a kérdés forrását, hanem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>
egy sokkal mélyebb szellemi vákuum, </b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>amit ki kell tölteni.</b></u></span><br>
<br><b>Nemrég volt a trianoni évforduló és úgy tűnik, mintha egy
újfajta perspektívába helyeződne Trianon kérdése, hogy mindez a
zsidóságnak is egy komoly csapás volt.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u> Mit gondolsz arról, hogy a
Trianon-Holokauszt egymással való szembeállításának lassan vége szakad?<br>
<br>Bárcsak vége lenne</u></span></b>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>de ez elsősorban nem a zsidóságon múlik. </b></u></span>Ha
megnézzük a húszas-harmincas évek politikáját, akkor láthatjuk, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>nem</b></u></span><span style="background-color:rgb(0,255,0)">
<u><b>a zsidóság volt az oka annak, hogy egy olyan kép alakult ki, hogy
Trianon nem fáj a zsidóságnak. </b></u></span>Akkoriban egy olyan képet rajzoltak fel,
mintha a zsidóság nyerészkedett volna, sőt, akár oka lett volna
Trianonnak. Már visszamenőleg az első világháborúval kapcsolatban is
keringtek ilyen legendák, pl. a zsidó feketekereskedelemről. Hogy ez így
alakult, annak igen sok történelmi oka van. Nyilván<span style="background-color:rgb(217,210,233)"><u><b> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szerepet játszott a
rövidéletű és rosszemlékű Tanácsköztársaság is, ami nagyon mély
berögződése lett, melyet később a Rákosi-rendszer tovább mélyített.</span></b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><br>
</span><br>Nem lehet kérdés az, hogy<span style="background-color:rgb(0,255,0)"> </span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b><span style="background-color:rgb(0,255,0)">Trianon a zsidóság számára tragédia
csakúgy tragédia, mint ahogy a magyarság egészének az. </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Hiszen<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> a magyar
zsidó közösség </span>is széttöredezett. Sőt a tragédia talán még mélyebb.
Gyakran mesélem a dédnagypapám történetét, aki Erdélyben volt ügyvéd.
1920 után nem praktizálhatott, mert nem volt hajlandó felesküdni a román
királyra. <span style="background-color:rgb(255,255,0)">Amikor a II. bécsi döntés után a magyar hadsereg bevonult
Erdélybe, akkor ő is kiment köszönteni a magyar katonákat. </span></span></b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Majd két
évvel később ugyanez a gépezet deportálta a halálba, azért mert zsidó
volt. </b></u></span>Ez mutatja, hogy mekkora lelki törés is volt egy magyar zsidó
számára a Trianontól a Holokausztig tartó két évtized. <br>
<br>A magyar zsidóság számára éppen ezért nem lehet kérdés az, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>
Trianon</b></u></span> egy hihetetlen veszteség. Bizonyos értelemben sokkal nagyobb,
mint a magyarság többi részének, hiszen ez volt egyben <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a modernkori
magyar antiszemitizmus egyik alappillére.</b></u></span> Ha nincs Trianon, akkor
nyilván nem alakul így az egész európai geopolitikai képlet sem, de<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> nem
alakul így a magyarországi antiszemitizmus képlete sem. Ez borzasztó
helyzet.</b></u></span> Ugyanakkor az is egy nagyon nagy probléma, mikor <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>ezeket a
különböző történelmi traumákat egyik vagy másik csoport kisajátítja
magának, és másokat pedig abból kirekeszt. Vagy amikor az egyik
relativizálására használjuk a másikat.</b></u></span><br>
<br><b>Ha már a kirekesztést említetted, mi a helyzet Szegedi
Csanáddal, aki mintha látványosan eltűnt volna a magyar közéletből, hogy
halad tanulmányaival?</b><br><br>Nyilvánvalóan neki is ez egy
életre szóló feladat lesz, hogy feldolgozza a családja és a személyes
múltját, és ebből megpróbálja a lehető legjobbat kihozni a saját maga és
a közössége számára is. Alapvetően én úgy látom, hogy próbálja
helyretenni a dolgokat, egy tanulási folyamatban van benne. Nem
véletlen, hogy el van tűnve. Úgy gondolom, hogy ezt ő is úgy látta
jobbnak, ha ezt a folyamatot intimitásban próbálja meg végigcsinálni.
Jár rendszeresen tanulni Oberlander rabbihoz és zsinagógába.
Valószínűnek tartom, hogy fogunk még róla hallani.<br>
<br><b>Olvastuk, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>te vagy a honvédség tábori rabbija. Ez mivel jár együtt?</u></span></b><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><br></u></span><br>A
tábori lelkészi szolgálat, és ezen belül <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a tábori rabbinátus</b></u></span> pontosan
olyan helyzetben van, mint a honvédség általában. Nem olyan kort élünk,
hogy a honvédségnek külső ellenség ellen kellene fellépnie, és hogy
megszűnt a kötelező sorkatonai szolgálat, ezzel a hadsereg sokkal inkább
szimbolikus szerepet tölt be. Megtestesíti a nemzeti összetartozást és
együvé tartozást, a nemzetnek a közös történelmét és így tovább. A
tábori rabbinak ma ehhez hasonló szimbolikus feladatai vannak. Ugyanis a
tábori lelkészetben ma sokkal kevésbé van az a fajta szolgálat, ami
mondjuk egy sorkatonai szolgálatnál megvan, hogy a katonák lelki
állapotát próbálja meg javítani. Egy új helyzetet élünk. A honvédségben
szolgálatot tevők nagy része este hazamegy, és ha lelki problémája van,
és el akar menni egy paphoz, egy rabbihoz, akkor a környék templomába
vagy zsinagógájába megy. Az a tapasztalatom, hogy az elsődleges feladat
az a szimbolikus megjelenés, ezzel <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a honvédségen belül megjelenítjük a
nemzeti együvé tartozást. A tábori rabbinátussal tulajdonképpen
kifejezzük Magyarországnak, hogy a magyar zsidóság beletartozik a nemzet
testébe</b></u></span>.<br>
<br>Próbáljuk a tábori rabbinátus történelmi hátterét és jelentőségét
megmutatni. Ilyen volt például <u>e<span style="background-color:rgb(255,255,0)">gy a zsidóság 48-as szerepléséről szóló
konferencia, ilyen az új projektünk, a hadviselt zsidók aranyalbumának
az új kiadása, amit a harmincas években többször is kiadtak, hogy ezzel
is ellentmondjanak a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">korabeli antiszemita propagandá</span>nak, és bizonyítsák,
hogy igen is a zsidóság képviseltette magát az első világháborúban a
Monarchia oldalán.</span> </u>Ezek mind részei ennek a feladatnak. Van valamennyi
megkeresés zsidó katonák, honvédek részéről, ez is természetesen része a
munkának, de egész napos elfoglaltságot nem tesz ki.
</p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:Calibri;font-size:14px"></p><p><font color="#000000" face="Calibri"><a href="http://kerdem.blog.hu/2013/06/17/trianon_a_zsidosag_szamara_is_tragedia" target="_blank">http://kerdem.blog.hu/2013/06/17/trianon_a_zsidosag_szamara_is_tragedia</a></font><br>
</p><p><font color="#000000" face="Calibri"><br></font></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:Calibri;font-size:14px"><br></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:Calibri;font-size:14px"><br></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:Calibri;font-size:14px">
<br></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:Calibri;font-size:14px"><br></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:Calibri;font-size:14px"><br></p><p style="color:rgb(0,0,0);font-family:Calibri;font-size:14px"><br></p>
<p style="color:rgb(0,0,0);font-family:Calibri;font-size:14px"></p><br></div>