<div dir="ltr"><h1>Ferenc pápa beszéde a Szent Egyed Közösséghez </h1>
<div>2014. június 18. szerda 13:31<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-beszede-szent-egyed-kozosseghez" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-beszede-szent-egyed-kozosseghez</a><br>
</div>

<h3>A beszéd a Santa Maria in Trastevere-bazilikában 
hangzott el 2014. június 15-én, amikor Ferenc pápa meglátogatta a Szent 
Egyed Közösséget.</h3><p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=53784&amp;img=o_trasteverebazilika2.jpg" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=53784&amp;p=1&amp;img=c_trasteverebazilika2.jpg" alt="" border="0"></a></p>


<p>Kedves Barátaim!</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Eljöttem meglátogatni a Szent Egyed Közösséget itt, a Trastevere 
negyedben, ahol megszületett.</b></u></span> Köszönöm, hogy ilyen szívélyesen 
fogadtatok!</p>
<p>Krisztus körül gyűltünk itt össze, aki a mozaik magasából gyengéd és 
szerető pillantással tekint le ránk Szűz Máriával, akit karjával átölel.
 Ez az ősi bazilika sok római lakos és sok zarándok számára a mindennapi
 imádság helyévé vált.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> A város központjában imádkozni </b></u></span>nem azt jelenti, 
hogy megfeledkezünk az emberi élet, a városi lét peremvidékeiről. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Azt 
jelenti, hogy itt fogadjuk be a szeretet evangéliumát, hogy elmenjünk a 
város és a világ peremvidékein élő testvéreinkhez!</b></u></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Minden templom, minden közösség erre kapott meghívást </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a város kavargó, olykor összezavarodott világában.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Minden az <i>imádsággal</i>
 kezdődik. Az imádság megóvja a város névtelen emberé</b></u></span>t <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>olyan 
kísértésektől, amelyek minket is megkörnyékezhetnek: hogy főszereplők 
akarjunk lenni, akik körül minden forog; a közönytől; attól, hogy 
áldozatnak képzeljük magunkat.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Közösségetek első műve az imádság, amely 
abból áll, hogy Isten szavát hallgatjuk – ezt a kenyeret, amely erőt ad 
nekünk és segít továbbmenni </b></u></span>–, és tekintetünket Őreá emeljük, ahogyan 
ebben a bazilikában is tesszük: „Nézzetek rá, és öröm tölti el lelketek,
 s arcotok nem fog elpirulni” – mondja a zsoltár (Zsolt 34,6).</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Aki az Urat nézi, az látja a többieket. Ti is megtanultátok meglátni a többieket, különösen a <i>legszegényebbeket</i>.
</b></u></span> Azt kívánom nektek, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>éljétek meg, </b></u></span>amit Riccardi professzor mondott,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
 hogy közöttetek összekeveredik az, aki szolgál és az, akit szolgálnak.</b></u></span> 
Olyan feszültség ez, amely lassan kienged, és már nem feszültség, hanem 
találkozássá, öleléssé válik: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>összekeveredik, hogy ki segít és kit 
segítenek. Ki a főszereplő? Mindketten, vagy jobban mondva: az ölelés.</b></u></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>A szegényekben Jézus van jelen, aki azonosul velük</b></u></span>. Aranyszájú Szent János írja: „Az Úr a szűkölködő módjára közelít hozzád…” (<i>In Matthaeum Homil</i>.
 LXVI, 3: PG 58, 629). <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A szegényekkel együtt élő közösség vagytok, és 
maradjatok is ilyenek. Sok idős embert is látok közöttetek.</b></u></span> Örülök, hogy
 a barátaik, a felebarátaik vagytok.<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> Egy társadalom milyenségét az 
mutatja meg, ahogyan az idősekkel és a gyerekekkel bánik.</b></u></span> Ha az időseket
 elvetik, elszigetelik, és gyakran alszik ki szeretet nélkül  az életük,
 az rossz jel! Milyen jó azonban az az összefogás, amelyet itt látok a 
fiatalok és az idősek között, amelyben mindenki ad és mindenki kap! Az 
idősek és imádságuk gazdagság a Szent Egyed Közösség számára.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> Az a nép, 
amely nem őrzi meg az időseit, nem törődik a fiataljaival, az jövő 
nélküli, remény nélküli nép.</b></u></span> Mert a fiatalok (a gyerekek és a fiatalok) 
és az idősek viszik előre a történelmet. A gyerekek, a fiatalok, a maguk
 biológiai erejével, természetesen. Az idősek pedig úgy, hogy átadják 
nekik a nép emlékezetét. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Amikor egy társadalom elveszíti az emlékezetét,
 akkor vége van, vége van.</b></u></span> Rossz látni olyan társadalmat, népet, 
kultúrát, amely elvesztette az emlékezetét. A kilencvenéves nagymama, 
aki itt beszélt – ügyes volt! –, azt mondta, hogy újra megjelent a 
selejtezés, a kiselejtezés kultúrája.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> Ahhoz, hogy fenntartsuk a 
jelenlegi egyensúlyt, amelyben a világgazdaság középpontjában nem az 
ember áll, hanem a pénzbálvány, ki kell selejtezni dolgokat. 
Kiselejtezik a gyerekeket: csak semmi gyerek! Gondoljunk csak arra, 
hogyan alakulnak a születésszámok Európában: Olaszországban, 
Spanyolországban, Franciaországban… Kiselejtezik az időseket. A velük 
való bánásmód mögött rejtett eutanázia van, az eutanázia egyik formája. 
Nem hasznosak, és ami nem hasznos, azt ki kell selejtezni. Ami nem 
termel, azt ki kell selejtezni.</b></u></span> A válság napjainkban olyan mély, hogy 
kiselejtezik a fiatalokat is: gondoljunk arra a hetvenöt millió huszonöt
 év alatti fiatalra, akik nincsenek „sem itt, sem ott”: sem munkában, 
sem iskolában. Nélkülözik mindkettőt. Ez történik ma ebben a fáradt 
Európában, ahogyan Ön mondta.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> Ebben az Európában, amely elfáradt: nem, 
nem öregedett meg, hanem elfáradt. Nem tudja, mit tegyen.</b></u></span> Régebben egy 
barátom megkérdezte tőlem, miért nem beszélek Európáról. Csapdába 
ejtettem, azt kérdeztem tőle: „Hallotta, amikor Ázsiáról beszéltem?” 
Rájött, hogy hagyta magát beugratni. Ma Európáról beszélek. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Európa 
fáradt</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Segítenünk kell, hogy megfiatalodjon, megtalálja gyökereit. 
Igaz, megtagadta gyökereit.</b></u></span> Igaz. De segítenünk kell, hogy újra 
megtalálja.</p>
<p>A szegényekből és az idősekből kiindulva lehet elkezdeni 
megváltoztatni a társadalmat. Jézus azt mondja magáról: „A kő, amelyet 
az építők elvetettek, szegletkővé lett” (Mt 21,42). A szegények is 
valamiképpen „szegletkövet” jelentenek a társadalom építéséhez. Sajnos 
ma a spekulatív gazdaság egyre szegényebbé teszi őket. Olyan lényegi 
dolgoktól fosztja meg őket, mint a lakás és a munka. Ez elfogadhatatlan!<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
 Aki megéli a szolidaritást, az ezt nem fogadja el, hanem cselekszik</b></u></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A 
szolidaritás szót sokan ki akarják iktatni a szótárból, mert bizonyos 
kultúra számára szitokszónak hangzik<span style="background-color:rgb(255,255,0)">. Nem az!</span></b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> A szolidaritás keresztény 
szó! Ezért vagytok családja a hajléktalanoknak, ezért vagytok barátai a 
fogyatékkal élőknek, akik oly nagyon nagy emberséget képesek kimutatni, 
ha szeretik őket</b></u></span>. Látok itt sok „új európait” is, bevándorlókat, akik 
fájdalmas és kockázatos utazást követően jutottak el ide. Közösségetek 
gondoskodással fogadja őket, és megmutatja, hogy az idegen ember a 
testvérünk, akit meg kell ismernünk és akit segítenünk kell. Ez pedig 
megfiatalít minket.</p>
<p>Innen, a Santa Maria in Trastevere-bazilikából üdvözlök mindenkit, 
aki közösségetek tagja a világ más országaiban. Őket is arra bátorítom, 
hogy legyenek Isten, a szegények és a béke barátai: aki így él, annak 
áldott lesz az élete, és ő maga is áldás lesz mások számára.</p>
<p>Néhány háborútól szenvedő országban igyekeztek életben tartani a <i>béke</i>
 reményét. A békéért végzett munka nem jár gyors eredményekkel, hanem a 
türelmes kézművesek munkája, akik azt keresik, ami összeköt, és 
félreteszik, ami elválaszt, ahogyan Szent XXIII. János mondta.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Több imádságra és több párbeszédre van szükség.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A világ párbeszéd 
nélkül megfullad. De <span style="background-color:rgb(255,255,0)">párbeszéd csak úgy lehetséges, ha a saját 
identitásunkból indulunk ki.</span> Nem tehetek úgy, mintha más lenne az 
identitásom, azért, hogy párbeszédet folytassak. Így nem lehet 
párbeszédet folytatni</b></u></span>. Ez az identitásom, de párbeszédet folytatok, mert
 ember vagyok, férfi vagyok, nő vagyok; a férfinak és a nőnek pedig 
lehetőségében áll párbeszédet folytatni anélkül, hogy áruba bocsátaná 
saját identitását. A világ megfullad párbeszéd nélkül: ezért ti is 
hozzájárultok a vallások közötti barátság előmozdításához.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Menjetek előre ezen az úton: <i>imádság, szegények és béke</i>. Ha 
ezen az úton jártok, segítetek növelni az együttérzést a társadalom 
szívében – ez az igazi forradalom, az együttérzés és a gyengédség 
forradalma –, segítetek, hogy</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az ellenségeskedés és a közöny kísértetei 
</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>helyett a barátság növekedjen.</b></u></span></p>
<p>Az Úr Jézus, aki a mozaik magasában átöleli szent édesanyját, legyen 
támaszotok mindenütt, és Máriával együtt öleljen át benneteket az ő 
irgalmában. Szükségünk van rá, nagy szükségünk. Ez az irgalmasság ideje.
 Imádkozom értetek, és ti is imádkozzatok értem! Köszönöm.</p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=53784&amp;img=o_trastevere4.jpg" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=53784&amp;p=1&amp;img=c_trastevere4.jpg" alt="" border="0"></a></p>


<p>A Szentatya elköszönő szavai a látogatás végén, a Szent Egyed-templom kapujában:</p>
<p>Köszöntelek benneteket, szívből köszöntelek! Köszönöm a fogadtatást, 
és imádkozzatok sokat, a világban szükség van imádságra a békéért, azért
 a sok emberért, aki nélkülözi az élethez szükséges dolgokat: sok család
 van minden hónapban, amely nem tudja már fizetni az albérletet és ki 
kell költöznie, Isten tudja, hova. Szükség van az imádságra ezekért az 
új szegényekért, a háborúban szenvedő népekért, szükség van arra, hogy 
kérjük a békét. Az imádság a fegyverünk, hogy megérintsük Isten szívét. 
Ha imádkozunk, ő meghallgat minket. Rátok bízom az imádságot, az 
imádságot a szegényekért és a békéért; Isten áldjon meg benneteket! És 
imádkozzatok értem is, mert tudjátok, az én munkám ártalmas az 
egészségre, és különlegesen sok imára van szükségem! Köszönöm, nagyon 
köszönöm!</p>
<p>A fordítást Tőzsér Endre SP lektorálta.</p></div>