<div dir="ltr"> 2014. június 5. – Csütörtök<br><br>   Abban a időben Jézus az égre emelte szemét és így imádkozott: Szent Atyám, <span style="color:rgb(204,0,0)"><b>nemcsak tanítványaimért könyörgök, hanem azokért is, akik a szavukra hinni fognak bennem. Egyek legyenek mindnyájan!</b></span> Amint te, Atyám, bennem vagy  és én tebenned, úgy legyenek ők is  mibennünk, és így elhiggye a világ,  hogy te küldtél engem.  <span style="color:rgb(204,0,0)"><b>Megosztottam velük a  dicsőséget, amelyet nekem  adtál, hogy egyek legyenek, amint mi egyek vagyunk: én őbennük, te énbennem</b></span>, hogy így ők is  teljesen egyek legyenek,  s megtudja a  világ, hogy te  küldtél engem, és szereted őket,  amint engem szerettél.  Atyám! Azt akarom,  <span style="color:rgb(204,0,0)"><b>hogy akiket  nekem  adtál,  ott  legyenek  velem,  ahol  én  vagyok  s   lássák dicsőségemet, amelyet  nekem  adtál, mivel  már  a világ  teremtése  előtt szerettél engem.</b></span> Én igaz Atyám! A világ nem ismert meg, de én ismerlek,  s ők is megismerték, hogy te küldtél engem<span style="color:rgb(204,0,0)"><b>. Megismertettem velük nevedet, és ezután is megismertetem</b></span>, hogy a szeretet, amellyel engem szeretsz,  bennük<br>
   legyen, és én is őbennük legyek.<br>   Jn 17,20-26</div>