<div dir="ltr"><h1>
              <span>Görföl Tibor:</span> A vallás és az erőszak            </h1><p><a href="http://www.asziv.hu/archivum/2014/junius/alapgondolat/vallas-es-az-eroszak" target="_blank">http://www.asziv.hu/archivum/2014/junius/alapgondolat/vallas-es-az-eroszak</a><br>


</p>
                                                <div>
                          </div>
                                                  <div>
    <div>

    
  <div>
    <div>

  
          
  <div>
    <div><div><div><p><i><b>Számos
 olyan kérdés foglalkoztatja a jelenkori nyilvánosságot, amelyben nagy 
szerepet játszanak mítoszok, legendák, homályban hagyott történelmi 
összefüggések és megjátszott őszinteséggel szóvá tett kényelmetlen 
tények. Ilyen kérdést jelent többek között az a probléma, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u> miféle 
kapcsolat fedezhető fel a vallások és a<span style="background-color:rgb(234,209,220)">z erőszak különböző formái 
(merényletek, háborúk, nemzetközi feszültségek és szellemi elnyomás)</span> 
között</u></span>. Nem kell sokat kutatnia annak, aki az erőszak nyomvonalát 
kívánja felderíteni a vallások történetében – de érdemes józanul 
közelíteni ehhez a szomorú és nehéz problémához.</b></i></p>
<p><i><b><img alt="" src="http://www.asziv.hu/sites/default/files/_egyeb/2014_junius_kepek/j.png" style="width:500px;min-height:200px"></b></i></p>
<h2>
        EGY TANULSÁGOS VALLOMÁS</h2>
<p>A korunk legtekintélyesebb társadalomtudósai közé tartozó német Hans 
Joas kiterjedt munkásságának két alapvető súlypontja van: egyrészt a 
háború és az erőszak szociológiája, másrészt az értékek és a vallás 
elmélete. Magától értetődő lenne tehát, hogy a vallás és az erőszak 
kapcsolatának is beható figyelmet szentel. Bármily gyakran kérték fel 
azonban, hogy fejtse ki a véleményét a kérdésről, rendszerint vonakodott
 az ilyen jellegű kérések teljesítésétől. A közelmúltban megjelent (a 
kereszténység jövőjének eshetőségeit taglaló) könyvében röviden kitér 
ellenérzésének igazolására, és „vallomásából” érdemes legalább két 
mondatot meghallgatni<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b>. „Soha nem értettem, miként lehet egy olyan század
 után,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> amikor szekuláris-utópista kommunista rezsimek és a 
nemzetiszocialisták minden idők legnagyobb emberiségellenes bűntetteit 
követték el, amelyek ugyan tragikus módon keresztények részéről is 
jelentős támogatást élveztek, valójában azonban minden transzcendens 
vonatkozású vallás felszámolását és kiiktatását célozták – miként lehet 
ilyen gaztettek után kézenfekvőnek tartani</span>, hogy a békére nézve a 
vallásos hit jelenti a legnagyobb veszélyt.</b></u></span> Ezzel kapcsolatban a hitet 
sokszor teljesen reflektálatlanul veszélyesen irracionális tényezőként 
szokás kezelni, amely csak úgy ártalmatlanítható, ha visszaszorul a 
magánszférába, miközben a szekuláris racionalitásnak ugyanilyen magától 
értetődő módon békés és felvilágosult vonásokat szokás tulajdonítani.”</p>
<br></div><div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Senki sem tagadhatja, hogy egyetlen világvallásnak sem szeplőtelen a 
története, a béke ügye mellett állást foglaló kereszténységé ugyanúgy 
nem, mint a magasrendű etikát képviselő buddhizmusé</b></u></span>.<span style="background-color:rgb(0,255,0)"><u><b> A valódi kérdés 
azonban az, hogy milyen tényezők hatására és milyen összefüggésben kerül
 kapcsolatba egymással az <span style="background-color:rgb(234,209,220)">erőszak </span>és a vallás</b></u></span>. A leggyakoribb jelenség 
(egészen a mai napig), hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a <span style="background-color:rgb(255,255,0)">vallások</span>at politikai és gazdasági célok 
elérését szolgáló eszközként használják: ha a <span style="background-color:rgb(255,255,0)">vallások</span> engednek a 
politikai instrumentalizálásnak, nyomban megnyitják magukat a fizikai és
 a szellemi erőszaknak</b></u></span>. Ennek a kísértésnek régre visszanyúló gyökerei 
vannak, abból az időszakból eredeztethető, amelyet „tengelykor 
előtti”-nek szokás nevezni.</div><div>
<div>A cikk teljes terjedelmében A Szív <a href="http://www.asziv.hu/archivum/junius-0" target="_blank">/júniusi</a> számában olvasható. A lapszámot keresse az újságárusoknál, vásárolja meg digitális formátumban a <a href="http://www.dimag.hu/magazin/A_Sziv" target="_blank">www.dimag.hu</a> oldalon vagy fizessen elő folyóiratunkra az <a href="http://asziv.hu/elofizetes" target="_blank">Előfizetés</a> oldalon.</div>


</div></div></div>  </div>

  
  
</div>
  </div>
</div>
  </div></div>