<div dir="ltr"><div class="">Újjászületett a szentkuti kegyhely</div><font color="#6d7e8a">[Első kézből] 2014.05.30 17:36</font><br><br><div style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A
Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely szabadtéri oltárát ékesítő
mozaikkompozíciót az alkotóművész, Marko Ivan Rupnik irányításával május
utolsó napjaiban állították fel, és június 7-én a 18 órakor kezdődő
szentmise keretében áldják meg. A </span><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>pünkösdvasárnap és pünkösdhétfőn a 11
órakor kezdődő ünnepi szentmisék</u></span> főcelebránsai Palánki Ferenc illetve
Beer Miklós püspökök. Pünkösdhétfőn tartják Szentkúton a jubiláns
házasok megáldását, házassági esküjük megújítását. </b><br><br>A
szentkúti kegyhely nagyszabású felújítási munkálatai során újjászülető
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>szabadtéri miséző hely műalkotásainak tervezője Marko Ivan Rupnik
szlovén jezsuita. Művei a világ jelentősebb zarándokhelyeit –
Lourdes-ot, Fatimát és San Giovanni Rotondót – ékesítik</b></u></span>, de a vatikáni
apostoli palotában és több szentszéki kongregáció kápolnájában is
láthatók munkái. <br>
<br>
A hívek már az alkotómunka során sokan érkeztek, hogy megtekintsék a
mozaikokat. Az oltár mögött lévő falon <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a Szűzanya életének eseményeit</b></u></span>
ábrázolja a műalkotás: az Angyali üdvözletet, Jézus születését, Mária
halálát és mennybevitelét. <br>
<br>
Az oltártér fölé boruló barlang a művészeti újragondolás után egyfajta
kupolává alakult át, hogy a templomépítészet hagyományainak megfelelően a
Mennyei Jeruzsálemet, Isten országának képét tárja elénk. A
szárnyasoltár-szerűen kialakított képmező középpontjában a feltámadt
Krisztus látható, aki megkoronázza anyját. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Mária lábaitól egy forrás
indul el, amely a kegyhely szent kútjának és a Szűzanya szentkúti
megjelenésének szimbóluma. </b></u></span><br>
<br>
A búcsújáró helyek közül egyedül nemzeti kegyhelyünkön látjuk a
főoltár-kompozíció részeként <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Szent István országfelajánlásá</b></u></span>t, körülötte
pedig a magyar kereszténység első nagy szentjeinek csoportját: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Boldog
Gizellát, Szent Imrét és Szent László</b></u></span>t. A központi jelenetet a
szenteknek egy másik koszorúja is körbeveszi. Itt látható a kegyhelyet
őrző ferences szerzetesek rendjének alapítója, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Assisi Szent Ferenc</b></u></span>, a
kegyhelyet egykor fölkereső <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Boldog Meszlényi Zoltán és Boldog Salkaházi
Sára</b></u></span>. <br>
<br>
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A kanonizált szentek</b></u></span> mögött látjuk <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a boldoggá avatás előtt álló ferences
vértanúk</b></u></span>at. Ez az első megjelenítésük, ahol személyüket és
életáldozatukat attribútumaik alapján lehet azonosítani. A hét személy
ugyanis Krisztus szenvedésének egy-egy eszközét tartja kezében, amelyek
egyben saját életáldozatukra is utalnak. Az első magyar szentek mögött
P. Krizosztomot a koszorúval látjuk, mert többekkel „koszorúba kötve”
verték agyon a partizánok. P. Kristóf feje fölött az ostor található,
mert vasvesszővel sebezték halálra. Velük átellenben, Szent Ferenc
mögött P. Rafael tűnik fel, aki mellett Krisztus köntöse kapott
elhelyezést, mert a börtönőr azt kérdezte tőle, amikor ruhájától
megfosztott rab volt: „Te, Pucér Krisztus, hol hagytad az ingedet?”
Mellette P. Pelbárt lábainál egy kakas található, ami arra utal, hogy a
börtönben megmentette besúgójának az életét. P. Zénó feje fölött a
szegeket és az ahhoz kapcsolódó pisztolyt, mint a kivégzés eszközeit
látjuk, mivel a katonák – habitusa láttán – lőtték le. P. Bernát
megadóan hunyja le szemét, mellette a börtön rácsos ablakát jeleníti meg
a művész, ugyanis börtönben halt meg. P. Szaléz alakja pedig a létrán
átvetett stólához kapcsolódik, hiszen ő a gyónási titok megőrzése miatt
jutott a keresztre. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A szenvedés eszközei azonban már arany-ezüst
színekben tündökölnek, mert ezek az események a mennyei dicsőség
alkotóelmeivé váltak. </b></u></span><br>
<br>
„A szentkúti mozaikkompozíció tematikája, alakjai, azoknak gesztusai és a
színvilága egységesen jelenítik meg és közvetítik Isten szeretetének
nagy művét és benne az ember szerepét, ahogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)">a Krisztus kezében látható
evangéliumos könyv felirata is</span> jelzi: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A szeretet megmarad”</b></u></span> – mondta a
műalkotásról a Ferences Sajtóközpontnak Kálmán Peregrin
kegyhelyigazgató.<br>
</div><br><i>OrientPress.Hírügynökség(OPH)</i></div>