<div dir="ltr"><h1>Ferenc pápa: Nem létezik keresztény az Egyház nélkül </h1>
<div>2014. május 15. csütörtök 15:59<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-nem-letezik-kereszteny-az-egyhaz-nelkul" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-nem-letezik-kereszteny-az-egyhaz-nelkul</a><br>

</div>
<h3>Egy keresztény nem zarándokolhat önmagában, mert maga 
Jézus csatlakozott népe zarándokútjához – állapította meg a pápa május 
15-én, csütörtökön reggel, a vatikáni Szent Márta-Ház kápolnájában 
bemutatott szentmisén. A Vatikáni Rádió híradása.</h3><p></p>
<p>A napi első olvasmányból kiindulva a Szentatya az apostolokról 
beszélt, akik hirdetik Jézust, de nem vele kezdik az igehirdetést, hanem
 népe történetével. Jézust nem lehet megérteni e nélkül a történet 
nélkül, mivel ő a célja, a történet őfelé halad. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A keresztény ember nem 
elszigetelt atom, hanem egy néphez: az Egyházhoz tartozik. Az Egyház 
nélküli keresztény pusztán elméleti dolog, nem reális </b></u></span>– magyarázta a 
pápa.<br><br>„Nem lehet megérteni a keresztény embert önmagában, mint 
ahogy nem lehet megérteni Jézust sem egyedül. Jézust Krisztus nem az 
égből pottyant, mint egy hős, aki a megmentésünkre siet. Nem. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Jézus 
Krisztusnak története van. Mondhatjuk azt is: Istennek története van, 
mert együtt akart zarándokolni velünk. Egy keresztény ember a történelem
 nélkül, nép nélkül,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Egyház nélkül érthetetlen. </span></b></u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Laboratóriumi, művi 
dolog, amely nem adhat életet.”</b></u></span></span></p>
<p>Isten népe egy ígérettel folytatja zarándoklatát. Fontos, hogy ezt a 
dimenziót szemünk előtt tartsuk életünkben. Ez az emlékezet dimenziója.<br><br>Egy
 keresztény emlékezetébe vési népe történelmét, emlékszik az útra, amit 
népe megtett, emlékszik Egyházára, egész múltjára. Ez a nép pedig a 
végső ígéret felé tart, a teljesség felé. Ezért a keresztény nő, férfi 
az Egyházban reménnyel teli. Az ígéret reménye az övé, amely nem csal 
meg – magyarázta a pápa.<br><br>Múlt – jelen – jövő: e három dimenzió 
így jelenik meg életünkben: a <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>keresztény mindig az emlékezés kegyelméért
 fohászkodik. Előretekintve a remény élteti, a jelenben követi Isten 
zarándokútját és megújítja vele a szövetséget. Szüntelenül azt mondja az
 Úrnak: ’Igen, akarom a parancsolatokat, az akaratodat, követni 
akarlak’. A szövetség embere ő, </b></u></span>és mi ezt a szövetséget ünnepeljük 
mindennap a szentmisében.<br><br>Homíliája végén Ferenc pápa így 
fohászkodott: „<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Gondoljunk keresztény identitásunkra, mely egy néphez, az
 egyházhoz való tartozásban fejeződik ki. Enélkül nem vagyunk 
keresztények. A keresztséggel léptünk be az Egyházba, ott vagyunk 
keresztények.</b></u></span> Ezért kell, hogy szokásunkká váljon kérni az emlékezés 
kegyelmét; hogy emlékezzünk Isten népének zarándokútjára, de saját 
személyes történetünkre is: mit tett Isten velem, az életemben, hogyan 
vezérelt utamon. A remény kegyelmét kérni, amely nem azonos az 
optimizmussal! Kérni a kegyelmet, hogy mindennap megújítsuk a 
szövetséget az Úrral, aki hívott bennünket. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Fohászkodjunk az Úrhoz, hogy
 adja meg ezt a három kegyelmet, amelyek szükségesek a keresztény 
identitáshoz.”</b></u></span></p></div>