<div dir="ltr"><p><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-52777">http://magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-52777</a><br></p><p>A <strong><em>Magyar Hírlap</em></strong> <strong>(1.,4.o.) Erdő Péter szentelte fel a bencések új iskoláját,</strong> a <strong><em>Magyar Nemzet</em></strong> <strong>(2.o.) Bíborosi áldás a bencések józsefvárosi gimnáziumára</strong> címekkel számolnak be arról, hogy <strong>Erdő Péter</strong> bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek áldotta meg tegnap a <strong>Szent Benedek</strong> Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium budapesti tagintézményének épületét (Lásd szerdai, május 7-ei számunkban az <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><strong>Erdő Péter megáldotta a bencések új budapesti iskoláját</strong></u></span> című tudósításukat – a szerk.)</p>

<p>A <strong><em>Magyar Hírlap</em></strong> <strong>(15.o.) <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>Szeretetet kérnek a rászorulóknak címmel számol be arról, hogy Kozma Imre

 irgalmasrendi szerzetes</u></span></strong>, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke 

levélben és <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>egy harminc méter hosszú molinóra írott üzenettel szólítja 

meg az új Országgyűlés tagjait.</b></u></span> A tegnapi sajtótájékoztatón <strong>Vecsei Miklós,</strong>

 a máltaiak alelnöke emlékeztetett rá: négy évvel korábban hasonló módon

 szólították meg a parlamenti képviselőket, akkor a gyermekszegénység 

elleni küzdelem ügyének igyekeztek megnyerni őket. Vecsei Miklós 

kifejtette: „Negyedszázados történetünk tanúsítja a szeretet értékét. 

Ezt bizonyítja a keletnémet menekülteknek nyújtott segítség, vagy a 

veszprémi ’pokoli torony’ története, ahol képesek voltunk a tömbházban 

kialakult nyomortelepen élők sorsát megváltoztatni. Azért is<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> felelősek 

vagyunk, mit látnak és mit hallanak tőlünk a gyerekeink, amikor a 

szegénységről, a rászorulókról beszélünk.”</b></u></span> <strong>Győri-Dani Lajos</strong>

 ügyvezető alelnök elmondta: az új Országgyűlés munkába állásának 

történelmi pillanatában az MMSZ feladata, hogy a szegényekért és 

rászorulókért viselt közös felelősség üzenetét felerősítve juttassa el a

 döntéshozóknak. Mivel karitatív tevékenységük során nemegyszer 

szembesülnek azzal, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a „kicsit több szeretet” hoz váratlan 

megoldást</b></u></span>.</p>

A Heti Válaszban (62-63.o.) <span style="background-color:rgb(255,255,0)">Jelenits István Emlékmű helyett tankönyvet! címmel válaszol Borókai Gábor főszerkesztő História vagy hisztéria?

 című, a lapban április 17-én megjelent jegyzetére, amelyben védelmébe 

vette a budapesti Szabadság térre tervezett, hatalmas vihart kavart 

Megszállási emlékművet</u></span></strong>. A piarista szerzetes tanár emlékeztet rá, hogy 

Borókai elsősorban <strong>Gábrielt</strong> említi, akinek „ártatlan 

képpel és imára emelt kézzel” a hitleri Németország által veszedelembe 

sodort magyarságot kellene a szoborműben megtestesítenie<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><strong>. Jelenits 

István azonban fölteszi a kérdést: „Honnan tudja a szobor ártatlan, nem 

hisztériára hajó nézője, hogy ez az alak angyal s épp Gábriel? S tudja-e

 majd, amit ön három mondatban leír: hogy ez a Gábriel nyitotta meg a 

tengert az Egyiptomból menekülő zsidók előtt? Hogy ő köszöntötte Máriát Jézus megtestesülésének első pillanatában? Kicsit sem mellékesen eszébe jut-e, hogy az ő közbenjárásának köszönhette a koronáját Szent István? S így hozzánk, magyarokhoz is köze van?</strong></u></span>” A piarista szerző emlékeztet rá, hogy a Kivonulás könyve szerint <strong>„Isten</strong>

 angyala” (de nem név szerint Gábriel) valamilyen szerepet játszott a 

zsidók Vörös-tengeren való átkelésében. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><strong>Az Ószövetségben egyedül Dániel könyve említi meg Gábrielt. Az Újszövetség</strong></u></span>ben <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><strong>Lukács evangéliuma valóban az angyali üdvözlet szereplőjeként megnevezi őt, s ugyancsak Gábor/Gábriel hozza a hírt Erzsébetnek, hogy öregségében fia születik, a későbbi Keresztelő János.</strong></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><strong> Ami viszont Szent István koronájának eredetét illeti, a Borókai által említett Martvik-legenda szót sem ejt Gáborról, a pápa álomlátásában még kimondottan angyalról sem esik szó, hanem csak egy domini nuntius-ról (az Úr

 követéről), „aki lehetett angyal, de ugyanennyi erővel akár férfi is, s

 hogy éppen Gábor lett volna, arra talán eddig senki sem gondolt. </strong></u></span>Aligha

 remélhetjük hát, hogy az emlékmű eljövendő szemlélői előtt ez a 

történelmi ’utalás’ egyáltalán valamiképp megjelenjék” – írja Jelenits 

István, aki figyelmeztet: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>„egy nemzet történelmi tudatának formálására 

nem szobrok, hanem jól megírt tankönyvek valók.”</b></u></span></p>

<p>Magyar Kurír</p></div>