<div dir="ltr"><h1></h1>
<div><h3></h3><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-52642" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-52642</a><br></div>
<h3></h3><p></p>
<p>A <i><b>Népszabadság</b></i> (1.o.) <b>Levél</b>
című vezércikkében reagál arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök
levélben válaszolt Dávid Katalin művészettörténésznek, a Magyar
Művészeti Akadémia tagjának, aki bírálta a budapesti Szabadság térre
tervezett Megszállási emlékmű koncepcióját. <span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A miniszterelnök az ártatlan
áldozatokat látja Gábriel arkangyal figurájában</b></u>. <u><b>A vezércikk viszont
idézi Párkányi Raab Péternek, a szobor alkotójának a meghatározását:
„Gábriel arkangyal, Isten embere, Magyarország szimbóluma.” Vagyis a
művész „Orbán értelmezésével szemben nem az áldozatokat, hanem
Magyarországot kívánta ábrázolni az arkangyal alakjában”</b></u></span> </span>– írja az
orgánum</p><p><font size="1">kieg. E/M-től: OV a következőt is írta a levélben:</font> <font size="1"><i><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Z</b><b>árásul a miniszterelnök az együttélés kérdéséről azt írta: úgy látja,
amit a magyarok megtehettek, megtették. "Bocsánatot kértünk, habár
tudjuk hogy a népirtókkal való kollaborálás bűne megbocsáthatatlan.
Jóvátételt adtunk, habár tudjuk, ami történt, jóvátehetetlen" -
fogalmazott. Hozzáfűzte, "olyan felelősséget ugyanakkor nem
vállalhatunk, amely nem illet bennünket", ezért azt is ki kell mondani:
német megszállás nélkül nincs deportálás, nincsenek vagon<span style="background-color:rgb(255,255,0)">ok és
százezerszám elvesztett életek. </span></b><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b></b></span></u><u><b>Ezek belátása nélkül - foglalt állást Orbán Viktor - nehezen képzelhető el őszinte és bizalomra épülő együttélés a jövőben. </b></u></span></i><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><i><b></b></i></u></span><i><span style="background-color:rgb(255,255,0)">MTI nyomán a gondola.hu-ról<u><b> - </b></u></span></i></font></p>
<font size="1"><i>
</i></font><font size="1"><i>
</i></font><p>A <i><b>Magyar Hírlapban</b></i> (1.,3.o.) <u><b>Bayer Zsolt Európa
című vezércikk</b></u>ének témája, hogy az európai „vezető értelmiség” rémülten
nézi és nem érti, hogy Európa-szerte nő a „szélsőjobb”, a „radikális
jobb” és az euroszkeptikusok befolyása. A cikkíró kifejti: „Ahhoz, hogy
értse, ki kellene dugnia a fejét ostoba elméletei roncsai közül. De nem
dugja, és képtelen elfogadni, hogy ’68-as álmait rajta kívül nem álmodja
már senki sem.” Bayer leszögezi:<u><b> „</b></u>Az emberek döntő többsége Európában
keresztény, és ez akkor is jelent számára valamit, ha amúgy már eszébe
sem jut. De igenis eszébe jut, amikor el akarják venni tőle, amikor meg
akarják vele tagadtatni, amikor gúny és közröhej tárgyává akarják tenni a
hitéért.<u><b> Akár a nem is gyakorolt hitéért</b></u>.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"></span><u><span style="background-color:rgb(255,255,0)"></span><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)"> </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,0)">Az emberek döntő többsége
tiszteli (keresztény alapon is!) a családot,</span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)">és megdöbbenéssel vegyes
felháborodással veszi tudomásul </span>a <span style="background-color:rgb(255,255,0)">család fogalmának</span> kiüresítését,
kigúnyolását, meggyalázását.</span></b></u> <u><b>Az emberek döntő többségét egyáltalán nem
érdekli felebarátain</b></u>ak szexuális irányultsága, de igenis nem ért egyet
azzal, hogy a homoszexuálisok házasodhassanak, ráadásul templomban,
azzal pedig végképp nem, hogy gyerekeket is nevelhessenek, úgymond
’családban’.” A cikk szerzője úgy látja: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az emberek döntő többsége
pusztán kényszerűségből hallgat, és fordítja félre a fejét. „Mert
véleménydiktatúra van, mert a ’68-asok olyannyira nekivadultak már, hogy
aki meg merészeli kérdőjelezni eszméiket, azt egyszerűen kiközösítik,
tönkreteszik, karrierjét derékba törik.</b></u></span>” Bayer <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Balla Eszterre
hivatkozik, aki a Heti Válaszban megjelent egyik cikkében helyesen mutat
rá, </span><u><b>hogy sem a CNN alapítójának, Ted Turnernek nem lett semmi baja,
amikor kijelentette, hogy a kereszténység a szerencsétlen hülyék
vallása, sem a rapper Jay Z-nek, amikor a fehéreket a sátánhoz
hasonlította. Ellenben<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> amikor Brenden Eich, a Mozilla társalapítója, a
JavaScript programozási nyelv megalkotója 2008-ban ezer dollárt
adományozott azon népszavazás céljára, amely a kaliforniai
homoszexuálisok házasságát akarta megakadályozni</span>, kénytelen volt
lemondani posztjáról, mert valóságos boszorkányüldözés indult ellene. </b></u></span>
Bayer leszögezi: „Ebből van elege a világnak és a normális emberek döntő
többségének.”</p>
<p>A <b><i><a href="http://maszol.ro" target="_blank">maszol.r</a></i></b><i><a href="http://maszol.ro" target="_blank">o</a></i><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <span style="background-color:rgb(255,255,255)">Istenben és a horoszkópban is hisznek a romániaiak
címmel ismerteti, hogy az IRES által áprilisban végzett felmérésből
kiderül: a romániai lakosság háromnegyede naponta imádkozik, ugyanakkor
közel fele naponta elolvassa a horoszkópjá</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">t,</span> és jóval ötven százalék
fölötti azoknak az aránya, akik hisznek a különféle természetfölötti
erőkben, és talizmánt hordana.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> </span><u><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">A románok elsöprő többsége egyetért
azzal, hogy az egyház ne politizáljon, ugyanakkor a megkérdezettek fele
úgy véli, az egyháznak igenis hallatnia kell a hangját olyan
kérdésekben, mint az eutanázia vagy a munkanélküliség</span>.</b></u> A homoszexuális
kérdésében megosztottak az emberek: a lakosság fele úgy véli, a papoknak
nyíltan kellene beszélniük az egyneműek közötti párkapcsolatokról, míg a
másik fele szerint a probléma „nem érdemli meg<span>”</span>, hogy az
egyház foglalkozzon vele. A felmérés szerint az istenhit nemcsak a halál
utáni életben üdvözítő, hanem a politikában is. A megkérdezettek hatvan
százaléka ugyanis csak olyan politikusra adná a szavazatát, sőt,
bármilyen közhivatalra is csak olyan személy lát érdemesnek, aki hisz
Istenben. Az adatokból az is kiderül, hogy <u><b>a románok mintegy negyede
évente párszor, a nagyobb ünnepek alkalmával vesz részt egyházi
szertartásokon. Ezzel szemben <span style="background-color:rgb(255,255,0)">negyven százalék hetente vagy havonta, tíz
százalék pedig napi rendszerességgel jár templomba. Csaknem kivétel
nélkül minden román hisz Istenben:</span> a megkérdezettek 96 százaléka.</b></u>
Teljesen más a helyzet az ördöggel és a pokollal: a Gonosz létezését a
románok alig fele gondolja komolyan.</p>
<p>A <i><b><a href="http://kronika.ro" target="_blank">kronika.ro</a></b></i> <b>Ruhákat gyűjt a Caritas a Székelyföldön</b> és a <i><b><a href="http://xn--szkelyhon-c4a.ro" target="_blank">székelyhon.ro</a></b></i> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Nem kell eldobni a megunt ruhaneműt</b></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
címekkel számolnak be arról, hogy </span><u><b>ruhagyűjtő konténereket helyez ki
Hargita és Kovászna megye több településén </b></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">a Gyulafehérvári Caritas,
partnerségben egy magyarországi vállalattal. Az akciónak</span><u><b> kettős célja
van: egyrészt csökkenti a háztartási hulladék mennyiségét a térségben,
ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy a felajánlók a feleslegessé
vált ruhaneművel segíteni tudjanak rászoruló embertársaikon.</b></u></span> „2009 óta
egyre több rászoruló keres meg minket, hogy ruhával, cipővel vagy más
használati tárggyal segítsük. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy nagyon sok
embernek gondot jelent a már nem használt ruhák tárolása. Bízunk benne,
hogy ezek a konténerek megoldást biztosítanak mindkét problémára” –
mondta Péterfi Attila-Csongor ágazati igazgató. Hozzátette: a konténerek
elhelyezése egy hosszabb folyamat, több önkormányzat biztosította
támogatásáról őket. mindenhol nagyfokú nyitottsággal és segítőkészséggel
fogadták a kezdeményezést. A héten Kovászna megyében 13, Hargita
megyében pedig 14 konténert helyeznek ki: Gyergyószentmiklóson 4,
Székelykeresztúron 5, Maroshévízen 4, Kézdivásárhelyen 5,
Sepsiszentgyörgyön 5, míg Kovásznán 4 gyűjtőpontot alakítanak ki. A
tárolókba ruhaneműt, cipőt és játékot lehet bedobni. A konténerek
kihelyezésével a Gyulafehérvári Caritas is csatlakozik a romániai
Caritas-szervezetek közös akciójához.</p>
<p>Ugyancsak a <b><i><a href="http://kronika.ro" target="_blank">kronika.ro</a></i> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>Csoda történt Ludas-telepen</u></span></b>
címmel ad hírt arról, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hálaadó istentisztelet keretében szentelték
fel az elmúlt vasárnap a Ludas-telepi református egyházközség megújult
templomát.</b></u></span> Az ünnepi alkalommal Kató Béla, az Erdélyi Református
Egyházkerület püspöke és Lőrincz János, a marosi református egyházmegye
esperese szolgált. Kató Béla igehirdetésében elmondta, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>csodák nemcsak a
bibliai időkben voltak, ma is vannak, csak a szívünket kell megnyitni,
hogy észrevegyük ezeket. A püspök Jóás király történetével hasonlította
össze a Ludas-telepiek helyzetét, </b></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">rámutatva: </span><u><b>Joás azt tette, amit
igaznak tartott, és ugyanezt tette 30 évvel ezelőtt a Ludas-telepi
gyülekezet is, mely, bár nem volt engedélye az építkezésre, mégis
felépítette a templomot.</b></u></span> „A Szentírás az életünk alapja, ebben
gyökerezik a hitünk, benne az élő Istent ismerhetjük fel. Amikor
felújították a templomot, elérték a célt, majd ez a cél eszközzé vált.
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az Igében szereplők, </b></u><u><b>miközben a templomot újították, közben Istennel is
rendezték a kapcsolatukat</b></u></span>” – fogalmazott Kató Béla. Rámutatott: hogy a
gyülekezet saját magának is megfogalmazza, mi a célja. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>„Ez a gyülekezet,
amikor templomot épített, renovált, lehetőséget adott arra, hogy, aki
bejön, megmaradjon ősei hitében</b></u></span>. Az eszköz elkészült, de újból meg kell
fogalmaznunk, hogy mi a célunk, mit akarunk ezzel az eszközzel elérni.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">Ha </span>megüresedett életünket <span style="background-color:rgb(255,255,0)">hozzuk a templomba,</span></b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"> </span>minden alkalommal
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>megkapjuk azt a töltetet, amely életünk kiteljesítéséhez szükséges</b></u></span>.” A
püspök szerint <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a Ludas-telepi gyülekezet jól vizsgázott a hitből,
amelyért az egész egyház hálát ad Istennek.</b></u></span> Ugyanakkor arra is
figyelmeztetett,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> az új generációk felelőssége, hogy ezt a teret újból
funkcionálissá tegyék</b></u></span>. Az ünnepi istentisztelet után több köszöntő is
elhangzott, a felszólalók Isten áldását kérték a gyülekezetre.</p>
<p>Szintén a <i><b><a href="http://kronika.ro" target="_blank">kronika.ro</a></b></i><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Újabb Bibliát adtak ki Vásárhelyen
címmel számol be arról, hogy Evangélium címmel adta ki az Újszövetség
egy részét a marosvásárhelyi református vártemplomi egyházközség. </span>A
Jézus születésétől a keresztyén egyház megalakulásáig terjedő időt és
eseményeket átfogó, olvasmányos formában szerkesztett Bibliához Haller
József képzőművész készített illusztrációkat. Ötvös József, a vártemplom
lelkésze elmondta: ritka eseménynek számít az, hogy egyházközség ad ki
Bibliát, és tudomása szerint református gyülekezetben erre egy példa
volt, a szintén vártemplomi lelkipásztor, Tóthfalusi József 1908-ban
szerkesztett Képes Bibliája. Emlékeztetett rá: „A konfirmandusainknak
Szentírást szoktunk ajándékozni, de éppen kifogyóban volt a készletünk,
ekkor fogalmazódott meg az ötlet, hogy saját kiadvánnyal ajándékozzuk
meg fiataljainkat.” A kiadványba Máté, Márk, Lukács és János
evangéliumai mellé beválogatták az Apostolok cselekedeteit is. A kötetet
Markó Béla mutatta be, aki bevallotta: először fordul elő vele, hogy
egy kétezer éves szöveget ajánl az olvasók figyelmébe.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> „A Bibliánál
fontosabb összefoglalását nem ismerjük mindannak az erkölcsiségnek,
eszmeiségnek, ami szerint ma is élünk”</b></u></span> – fogalmazott a költő.</p>
<p>A <b><i><a href="http://szekelyhon.ro" target="_blank">szekelyhon.ro</a></i> Kortárs bibliai történet</b>
címmel ír arról, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Özönvíz előtt címmel kamaratermi bemutatót
tartottak április 30-án szerdán 19 órától a Csíki Játékszínben, az
előadást ma 19 órától megismétlik.</span> Oleg és Vlagyimir Presznyakov
testvérek drámáját a társulat Csiki Zsolt rendezővel vitte színre. A
rendező elmondta: nagyon kedveli az orosz drámaírók műveit, szerinte
Presznyakovék mindig aktuális, izgalmas problémákat feszegetnek,
ráadásul nagyon egyedi stílussal. Nem klasszikus módon, vagyis
lineárisan kerekedik ki az előadásaik íve, mivel általában csak a
darabjaik főszereplőinek van kidolgozott karakterük. A többi színész
epizódszerepet alakít, így legtöbbször mozaikszerűen, egy filmhez
hasonlóan áll össze a végső kép. Amúgy ez így szokott történni a
mindennapi életben is, hiszen mi sem tudjuk követni embertársaink
pályáját, csak a velük való találkozáskor, viselkedésük és beszélgetésük
alapján deríthetünk ki epizódokat az életükből. Ezt a felépítést követi
az Özönvíz előtt című darab is. A történet, ahogy a rendező jellemezte,
egy eléggé markáns vallásos motívumra épül. Jon (a főszereplő)
vásárolni megy, a szupermarket kiszolgálója meggyőzi, hogy vegyen egy
olyan chipset, amelyben egy nyereményszelvény található. Egy jachtot fog
nyerni, az lesz a feladata, hogy akárcsak a bibliai Noé, erre
menekítsen a hamarosan bekövetkező özönvíz elől két-két példányt minden
földi állatfajból. Nem véletlenszerűen kapcsolódnak az események, így a
főhős kénytelen elhinni, hogy ő egy újabb kiválasztott, egy mai Noé,
persze mindez mai világunkban nem működik olyan könnyen, mint egykor. A
rendező szerint nekünk is hasonló kételyekkel kellene megküzdjünk, mint
Jonnak. Nehezen tudnánk elhinni, hogy tényleg küldetésünk van. Ráadásul
állandóan akadályokba ütköznénk. Manapság állatkertből kellene
megvásárolni az állatokat, persze minden fajra nem jutna pénz. A
történet főhőse az autóját is eladja, de így is csak egy gorillát tud
megvenni. Ráadásul kiderül, hogy nyereménye nem egy jacht, hanem egy
csónak, így jobban meg kell szűrnie, hogy kiket vihet magával. Szóval,
„eleve halálra van ítélve ez a misszió”.</p>
<p>A <i><b>Magyar Nemzet</b></i> (<b>Budapest…</b>
2.o.) közli, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az idén 13 új díszpolgára lesz Budapestnek,
posztumusz díjat kap Rónay György, a magyar és a katolikus irodalom
kimagasló alakja, író, költő, műfordító.</b></u></span></p>
<p>Magyar Kurír</p></div>