<div dir="ltr"><h1>Hogyan látta a pápát XXIII. János unokakaöccse? </h1>
<div>2014. április 29. kedd 09:49<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/hogyan-latta-marco-roncalli-az-ukunokaocs-janos-papat-videoval" target="_blank">http://magyarkurir.hu/hirek/hogyan-latta-marco-roncalli-az-ukunokaocs-janos-papat-videoval</a><br>
</div><p></p>
<p><i>Giovanni XXIII — Angelo Giuseppe Roncalli: Una Vita Nella Storia</i>
(XXIII. János – Angelo Giuseppe Roncalli: egy Élet a Történelemben)
címmel és XXIII. János levelezésének két kiemelkedően fontos
gyűjteményét (Loris Francesco Capovillával, magántitkárral 1933-től
kezdőden 1962-ig, valamint Giuseppe De Luca közeli baráttal folytatott
levelezés) megjelentető Marco Roncalli családi érintettsége révén is
XXIII. János pápa legfontosabb biográfusainak egyike.</p>
<p>Egy szent mindenekelőtt felhívás, kérdés – idézte Marco Roncalli
Xavier Léon-Dufour jezsuitát arról elmélkedve, <span style="background-color:rgb(255,255,255)">mit jelent a család
számára a szentté avatott családtag.</span></p>
<p>Roncalli a szent előd biográfusaként azt tekinti feladatának, hogy
árnyalja, gazdagítsa a pápáról alkotott képet. Mindenekelőtt azt
hangsúlyozza, hogy Roncalli <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>látszólagos egyszerűsége mögött nagyfokú
komplexitás</b></u></span> rejlik. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Gondolkodásának összetettségé</b></u></span>re mutat rá 10 éves
titkári munkája Giacomo Maria Radini Tedeschi püspök mellett, valamint
vatikáni diplomataként végzett tevékenysége Bulgáriában, Törökországban,
Görögországban és Franciaországban.</p>
<p>Az unokaöcs szerint kevéssé ismert XXIII. János <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>széles műveltség</b></u></span>e,
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>egyháztörténeti és történelmi jártassága</b></u></span>. Ugyancsak rejtettek a pápa
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>szolidaritási gesztusai, a bátorsága és a jövőt felmérni tudó
pillantása</b></u></span>, melyek mentén a későbbi, gyakran naivnak ítélt döntéseit
hozta. Az egyháztörténész biográfus szerint a pápa bizonyos
életszakaszait nagyobb mélységgel kellene feldolgozni, így például
szeminarista és kezdő papi éveit, de levelezése, az I. világháború
idején mondott beszédei is bemutatásra várnak. Ugyanakkor rámutatott
arra is, milyen fontos forrásokhoz nyúlhatunk az életút feldolgozásában.
Olyan anyagok is rendelkezésünkre állnak, mint XXIII. János lelki
naplója, és a csaknem egy életen át vezetett más naplói. A folyamatosan
megjelenő új dokumentációnak köszönhetően egyre jobban betekinthetünk
ebbe a <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>példaértékű, Istenbe vetett sziklaszilárd hit</b></u></span>tel, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az emberbe
vetett ösztönös bizalom</b></u></span>mal élt életbe.</p>
<p></p>
<p>Gyerekként a családtagok – főként Giuseppe nagyapja, a pápa fiatalabb
testvére – elbeszéléseiből alkothatott képet<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> János pápa jóságá</b></u></span>ról,
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>csendben gyakorolt irgalmasságá</b></u></span>ról. Az unokaöcs a naplók közvetítésében
megtapasztalta, milyen mély, meghatározó és töretlen vágy töltötte el
János pápát az életszentségre való törekvésben. Erről számos
naplóbejegyzés tanúskodik – idézi fel Roncalli. Arra kereste a választ,
mi az lényegi feladat, amit a szentté válás útján fel kell vállalni.
Törekvése az életszentségre azonban<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> derűs</b></u></span> volt, de egyben <u><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">csendes,
semmiképpen sem</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nyomasztó és könyörtelen.</span></b></u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Nem másuk utánzása volt a
célja,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hanem annak megvalósítása, ami számár</b></u></span></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a a lehetséges. </b></u></span>Egyszer, már
pápaként így ír: Mióta mindenki Szentatyának nevez, mintha ez lenne az
elsődleges titulusom, tudom, hogy valóban azzá kell és azzá akarok
válni.</p>
<p>Eltöltötte<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a világ sorsáért érzett aggodalom</b></u></span>, ahogy egyik
naplóbejegyzésében olvashatjuk: „Sokszor előfordul, hogy felriadok
éjszaka, a világot sújtó problémákon töprengek, és azt mondom magamban:
beszélnem kell erről a pápával. Aztán másnap felébredek, és rájövök,
hogy én vagyok a pápa.” Istennel és Isten dolgaival tökéletes egységben
kívánt élni. Ez az élet összetett, gazdag és spirituális volt.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
Mindennapjait olyan istenkapcsolatban élte, melyben megvolt az imában
való közösség Istennel, de megtalálta őt a munkában is</b></u></span>.</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>