<div dir="ltr"><h1 class="">Napi sajtószemle </h1>
<div class="">2014. április 30. szerda 10:10<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-52607">http://magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-52607</a><br></div>
<h3 class="">Az április 30-i lapok szemléje</h3><p>A <em><strong>Magyar Nemzet</strong></em> (2.o.) <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><strong>Iskolát építtet a katolikus egyházmegye Szombathelyen</strong></u></span>
 című beszámolója szerint Veres András szombathelyi megyéspüspök tegnap 
közölte: több mint kétmilliárd forintos állami és uniós pályázati 
támogatással<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> huszonnégy tantermes épületegyüttes</b></u></span>t építtet Szombathelyen a
 katolikus egyházmegye. A főpásztor elmondta: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>egy tízezer négyzetméter 
alapterületű, háromszintes iskola épül korszerű szaktantermekkel, jól 
felszerelt laboratóriummal és tornacsarnokkal. </b></u></span>Reményeik szerint a 
jelenleg két külön telephelyen, leromlott állagú épületekben működő 
Brenner János Általános Iskola és Gimnázium 2015 szeptemberében már az 
új épületegyüttesben kezdheti meg a tanévet. </p>
<p>A <em><strong>Heti Válaszban</strong></em> (38.o.) Rajcsányi Gellért <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><strong>Mennyire keresztény Nagy-Britannia?
 címmel reagál arra, hogy húsvét előtt David Cameron brit miniszterelnök
 egy fogadáson kijelentette – „Büszkének kellene lennünk arra, hogy 
keresztények vagyunk – én büszke vagyok rá –, és ne szégyelljük magunkat
 ennek kimondása miatt</strong></u></span>” –, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>mire 55 értelmiségi küldött neki nyílt 
levelet, mondván: Nagy-Britannia keresztény országnak nevezése megosztja
 a társadalmat.</b></u></span> A cikkíró emlékeztet rá, hogy a 2011-es népszámláláson a
 brit társadalom 58,8 százaléka vallotta magát kereszténynek, és csak 
26,6 százalék kifejezetten vallástalannak. Igaz, tíz évvel korábban még 
71,2 százaléknyi keresztényt és 15,9 százalék vallástalant számoltak 
össze.<u><b> Az EU-ban 2012-es adatok szerint 72 százaléknyian vallották 
magukat kereszténynek. Ugyanakkor óriásiak a regionális különbségek, a 
szinte vallástalan csehektől és észtektől a mélyen vallásos Máltáig, 
Ciprusig és Lengyelországig.</b></u> Rajcsányi arra is emlékeztet, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> tíz 
évvel ezelőtt a hisztérikus szekularista ellenkezés miatt nem került 
bele az EU alkotmányába az Európa keresztény gyökereire való hivatkozás</b></u></span>.
 <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Néhány évvel később pedig Anglea Merkel német kancellár ígéretet tett 
XVI. Benedek akkori pápának, hogy kiállna a kereszténységnek és Istennek
 az európai alkotmányba való belefoglalása mellett</b></u></span>. Ezt<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> ugyanúgy 
megtámadta a német sajtó egy része, mint ahogy most Cameront bírálják a 
brit szekularisták. </b></u></span>A cikkíró úgy véli: „Egy iránytűjét vesztett, 
tanácstalanná vált Európában”<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b><u> szükség van a vita folytatására, de ehhez 
az is kell, hogy „egyik fél se tegye le a fegyvert a másik előtt, és a 
tolerancia zászlóvivői is gyakorolják a másként gondolkodókkal szembeni 
türelem erényét.</u></b></span>” </p>
<p>A <em><strong><a href="http://maszol.ro">maszol.ro</a></strong></em> Sógor Csaba: K<strong>eresztény hitünk is európai érték</strong>
 című tudósítása szerint hétfő délután <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Székelyudvarhely</b></u></span>en, a Bocskai 
Házban megszervezett egyházi találkozón Sógor Csaba európai parlamenti 
képviselő kijelentette: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>&quot;Az egyházaknak Erdélyben helyenként 
hangsúlyosabb a jelenlétük a civil társadaloménál. Brüsszelben mindig el
 kell mondanunk, hogy nálunk erős egyházak vannak, amelyek fontos 
szerepet töltenek be a helyi közösségekben.” </b></u></span>Az RMDSZ EP-képviselője 
hangsúlyozta: a nyugati társadalmak egy részében már kisebb az egyházak 
jelentősége, ennek pedig sok esetben hatása van az emberek és a családok
 értékrendjére is. ,,Brüsszeltől nagyon sok mindent tanulhatunk, olyan 
példákat, amelyek követésével a mi országunk is európaibb lehet, de 
egyvalamire nem lesz képes megtanítani bennünket:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> ha elveszítjük 
keresztény hitünket és értékrendünket, azt a nyugati modernizáció sosem 
hozza vissza számunkra.</b></u></span> Mi<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> arra törekszünk, hogy ezeket az értékeket is 
elvigyük és felmutassuk Európában</b></u></span>.” </p>
<p>A <em><strong>Magyar Hírlap</strong></em> (2.o.) <strong>Hisztériakeltés helyett kiengesztelődés kell</strong>, a <em><strong>Magyar Nemzet</strong></em> (2.o.) <strong>Védelmet ad a hiteles kereszténység</strong>
 címekkel számolnak be a Károli Gáspár Református Egyetem és a 
Barankovics István által szervezett konferenciáról, amelyen Harrach 
Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője előadásában kijelentette: a 
legbiztosabb védelmet a hiteles kereszténység adja a rasszizmus, az 
antiszemitizmus ellen, és biztosítja, hogy soha többet ne forduljon elő a
 holokauszt.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> „Hívő keresztények és zsidók ugyanazt válaszolják a kor 
nagy kérdéseire, és képesek egymás felé fordulni. Nincs olyan 
tisztességes ember, aki ne tisztelegne a holokauszt áldozatai előtt, és 
ezt követeli tőlünk a keresztény hit” – fogalmazott a KDNP politikusa. 
Egyúttal utalt arra, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a keresztény és zsidó emberek között sem 
mindenki hiteles,</span> de leszögezte: „Nekünk az a dolgunk, hogy erősítsük a 
hiteles emberek közösségét.”</b></u><u><b> Heisler András, a Mazsihisz elnöke 
figyelmeztetett: a kereszténységgel nem egyeztethető össze</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az 
antiszemitizmus.</b></u></span> „A holokausztot mindig érzékenységgel kell kezelni, és a
 <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>szenvedés negligálása</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>soha nem elfogadható</b></u></span>. A párbeszédben részt vevők a
 közös értékeket keresik, ez pedig az emberiség népeinek és vallásainak 
békés egymás mellett élését segíti.” Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi 
Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke emlékeztetett rá: egyházuk 
mindig is egyértelművé tette, hogy mi az álláspontjuk az antiszemitizmus
 kérdésében. Kijelentette:<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> „A holokauszt emlékév sikere nem azon múlik, 
hogy milyen lesz az emlékmű, hanem azon, hogy a közösségek miként tudják
 segíteni a ma élőket abban, hogy felfogják, mi történt hetven éve a 
holokauszt idején. Nem szabad csak arra a néhány 1944-es hónapra 
gondolni, amikor a szörnyűségek megtörténtek, hanem tudnunk kell, hogy 
milyen események vezettek ide.” Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke 
hangsúlyozta: nem lehet különbséget tenni az áldozatok között. 
Hozzátette: el kell kerülni a vádaskodást, hiszen az Ó- és az 
Újszövetség népe mindig ugyanaz.</b></u></span> Osztie Zoltán megjegyezte:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> fáj neki a 
minden oldalról megmutatkozó hisztériakeltés, az árkok</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>at áthidalni, s 
nem</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mélyíteni </b></span>kellene. Szerinte a keresztények küldetésének egyik 
legfontosabb része a kiengesztelődés szolgálata. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Weisz Péter, a 
Barankovics Izraelita Műhely elnöke kijelentette: „Én szívből szeretem 
zsidó honfitársaimat, testvéreimet, akikkel Istenben egyek vagyunk.</b></u></span>” 
Weisz Péter összefogásra buzdított, hogy vallása, származása miatt 
egyetlen embernek se csorbuljon a méltósága. </p>
<p>A <em><strong><a href="http://maszol.ro">maszol.ro</a></strong></em> <strong>K<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>atolikus angol gimnázium diákja késelte meg tanárát
 című beszámolója szerint 30 diák nézte végig, ahogy az egyik társuk óra
 közben odamegy a tanárnőjükhöz, majd többször is megszúrja őt egy 
késsel a leedsi Corpus Christi katolikus gimnáziumban. Egy másik 
teremben levő diáklány a falakon át is hallotta a 61 éves tanárnő 
sikolyait. A késelést végignéző diákok riasztották végül az iskolát, a 
kiérkező rendőrök pedig megtalálták a kést és elvitték a gyanúsítottat, 
egy 15 éves fiút. A tanfelügyelő elmondása szerint azóta a gyerekek 
teljes sokkban vannak, és szakembereket kérnek fel, hogy segítsenek 
nekik feldolgozni azt, amit láttak.</u></span></strong> A Skynews riportere szerint ezek a 
jelenetek eddig az amerikai iskolákra voltak jellemzőek, nem pedig egy 
biztonságosnak mondott, vallásos angol gimnáziumra.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> A negyven éve 
tanárként dolgozó áldozat szeptemberben ment volna nyugdíjba.</span> Amikor a 
mentők kiértek, a tanárnő még életben volt, de már nem tudták 
megmenteni.</b></u></span></p>
<p>Ugyancsak a <em><strong><a href="http://maszol.ro">maszol.ro</a></strong></em> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><strong>Keresztre feszítettek két embert Szíriában
 címmel közli, hogy az ultraradikális iszlamista Iraki és Levantei 
Iszlám Állam (ILIÁ) kedden megerősítette: hét embert kivégzett, kettőt 
közülük keresztre feszítéssel az észak-szíriai Raka városában</strong></u></span>. A közlés 
szerint tíz napja egy motoros csoport pokolgépet hajított egy 
kereszteződésnél a szervezet fegyvereseire. A robbanásban egy embernek 
leszakadt a lába, egy gyerek pedig életét veszítette. A közlemény 
szerint a szervezet fegyveresei elfogták a támadókat és a sejt többi 
tagját is. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>„Ma hét személyen végrehajtottuk Allah ítéletét, kettőt 
közülük keresztre feszítettünk&quot;</b></u></span> - áll az üzenetben. A londoni székhelyű 
Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) egy fotót közölt 
honlapján, amelyen két keresztre feszített ember látható. Az egyiknek a 
szemét kendő fedi, feje vérben úszik. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Testére egy plakátot erősítettek, 
amelyre ezt írták: „Ez az ember a muzulmánok ellen harcolt, és 
robbantást hajtott végre ezen a helyen&quot;.</b></u></span><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A fotón járókelők is 
láthatók, akik közömbösen haladnak el a kivégzettek mellett. Az OSDH 
szerint az ILIÁ nem először hajtott végre keresztre feszítést.</b></u></span> Április 
16-án azért végeztek ki ilyen módon egy férfit, mert „kirabolt egy 
muzulmánt&quot;. Egy másik férfit is keresztre feszítésre ítéltek, aki még 
várja a kivégzését.</p>
<p>A <em><strong><a href="http://kronika.ro">kronika.ro</a></strong></em> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><strong>Megmentőre vár a Makovecz tervezte csíki Millennium-templom
 című cikke szerint jelentősen megrongálódott a több mint egy évtizede 
Makovecz Imre tervei alapján épült csíkszeredai Millennium-templom 
nyugati tornya. </strong></u></span>A Szent Kereszt plébánia címzetes esperese arról is 
beszámolt, hogy a keresztek kibontásakor azt tapasztalták, hogy az 
építkezés alatt használt deszka zsaluk bennük maradtak, ezek pedig <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az 
évek során nedvességgel megszívták magukat és korhadni kezdtek</b></u></span>. Emellett
 a téli fagy miatt a réseken beszivárgott víz belülről feszítette a 
szóba forgó épületelemeket, emiatt elkezdett lepattogni ezekről is a 
vakolat. „Még tavaly kibontottuk a keresztek belsejét, és 
kitakarítottuk, ennél többet egyelőre nem tehetünk&quot; – magyarázta az 
esperes. Hozzátette: „<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Tavaly októberben kaptuk a hírt, miszerint a 
magyar kormány felkarolja az alapítvány működését, amely a neves építész
 hagyatékáért felel.&quot; Ígéretet kaptak az alapítvány részéről, hogy 
támogatni fogják a felújítási munkálatokat, illetve hogy ennek a 
feltételeit is közlik a plébániával. </b></u></span>„Mi jeleztük igényünket és a 
kialakult helyzetet. Egyelőre nem tehetünk mást, mint várunk&quot; – mondta 
az esperes. <br>A hírportál emlékeztet rá: a Millennium-templom 
tervezését Makovecz Imre díjmentesen vállalta el. Az építőművész 
tanítványát, Bogos Ernő csíkszeredai építészt kérte meg a részletes terv
 kidolgozására. Az építésnek 2001 szeptemberében kezdtek neki, és két év
 alatt be is fejezték. A templomot 2003. október 18-án Jakubinyi György 
gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök szentelte fel 
Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére.</p>
<p>A <strong><em><a href="http://nyugatijelen.com">nyugatijelen.com</a></em> Mária út – László Dániel egyéni tárlatának bemutatója</strong>
 címmel harangozza be, hogy a temesvári Helios Galériában május 2-án 18 
órától kerül sor <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>László Dániel budapesti festőművész MÁRIA ÚT című 
egyéni tárlatának bemutatójára. A Santiago de Composteláig, a Maria 
Zellig és Csiksomlyóig megtett gyalogos zarándokutak élményei, átélései,
 személyes tapasztalatai és benyomásai ihlette 26 festményt felvonultató
 kiállítá</b></u></span>st Szekernyés János művészeti író, a Romániai Képzőművészek 
Szövetsége temesvári szervezete elnöke nyitja meg. A Mária-kegyhelyekre 
vezető zarándokutak legfőbb állomásait, Közép-Európa vallási és 
kulturális értékeit bemutató festészeti kiállítás május 14-ig tekinthető
 meg, naponta 2–20 óra között a Helios Galériában.</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>