<div dir="ltr"><div>
<div>
2014. április 25. péntek, 07:33 | Írta: Szilvay Gergely<br><a href="http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1876:hogy-is-van-ez-a-szentesdi&catid=34:ittesmost&Itemid=58" target="_blank">http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1876:hogy-is-van-ez-a-szentesdi&catid=34:ittesmost&Itemid=58</a><br>
</div>
</div>
<p><b><img style="float:left" src="http://talita.hu/images/CatholicSaints2.jpg" alt="CatholicSaints2" height="243" width="245"> <br>Ferenc
pápa a napokban avatja szentté két elődjét, II. János Pált és XXIII.
Jánost. Ezzel kapcsolatban – különösen a nem katolikusokban –
felmerülhet a kérdés, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>milyen feltételekkel, ki lehet boldog, ill.
szent.</u></span> A <a href="http://www.parbeszedhaza.hu/reflexio" target="_blank">Reflexió</a> egy korábbi cikkét idézzük a témában.</b></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><b>Szentek és boldogok csak a középkorban éltek?</b></p>
<p>Manapság hajlamosak vagyunk az elavultnak gondolt, régi eszméket a
középkor számlájára írni, holott a középkor előtt is volt élet, volt
történelem. Szentek nem csak akkoriban éltek, hanem már az ókorban is.
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az egyház hagyományosan szentnek tekinti az ószövetségi prófétákat és
más ószövetségi szereplőket, és persze a Krisztus születése utáni első
századok is sok szentet adta</b></u></span>k a világnak – gondoljunk csak a
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>keresztényüldözése</b></u><u><b>k</b></u></span>re. És természetesen szentek nem csak régen éltek –
ahogy a suliban nehezen hittük el, hogy ma is élnek költők és írók, meg
királyok, úgy talán a kortárs szentek gondolata is kissé idegenül hathat
– de ha régen voltak szentek, miért ne lehetnének ma is? Akárcsak
költők, írók és királyok! Ki ne hallott volna például Teréz anyáról vagy
a Spanyolországban épp 2013. október 12-én boldoggá avatott 522 spanyol
polgárháborús áldozatról?</p>
<p><b>Mikor avatnak, avathatnak valakit szentté?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>„Minden katolikusból lehet szent, aki hősies fokon gyakorolja a hit,
remény, szeretet hármasát, a sarkalatos erényeket, és ezt szavahihető
tanúk igazolják.</b></u></span> A tudás, sikeres tevékenység nem szükséges a szent
élethez, voltak igen egyszerű boldogok és szentek is" – mondta Szőke
János szalézi atya, számos magyar szentté, boldoggá avatási eljárás
vezetője, utolsó interjújában, amit az A Szív című lapnak adott.
Hozzátette: „előfordul, hogy családok próbálnak házi szentet avattatni
maguknak, például a szovjetek általi meghurcoltatásra hivatkozva.
Viszont ha nincs ott, hogy az illető <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Krisztusért vállalt</b></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">a a </span><u><b>szenvedés</b></u></span>t,
akkor nem lehet boldoggá avatni. Vértanúság esetén <u><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">bizonyítani kell</span>,
hogy a kivégzők <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Isten és az egyház iránti gyűlöletből végeztek</span>
valakivel.</b></u> Emellett szükséges, hogy az illetőnek legyen kultusza,
emlékezzenek rá és tiszteljék az emlékét." A vértanúk szentté avatása
azonban egyszerűbb folyamat, mivel áldozatuk miatt nincs szükség csodára
a szentség bizonyításához.</p>
<p><b>Mit jelent, ha valakit szentté avatnak?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A szentté avatás azt jelenti, hogy az Egyház hivatalosan elismeri és
kijelenti, hogy a szentté avatott illető üdvözült, a mennybe jutott,
azaz élvezi Isten állandó társaságát</b></u></span> – és ezzel engedélyezi, hogy a
katolikusok rendszeresen megünnepeljék az illetőt, valamint templomokat
nevezhessenek el róla. Persze ilyen emberből sokkal több van, mint
ahányat szentté avattak: számos katolikus emlegeti, hogy a nagymamája
biztos a mennyben van. Ami miatt nem avatnak mindenkit szentté, akit
azzá lehetne, az az, hogy egyrészt azt is nézik, hogy az illetőnek van-e
eleve valamiféle emlékezete, kultusza. <u><b>Olyanokat nem avatnak szentté,
akiket nem övez eleve tisztelet, nincs „szent emlékezete". Ez a
<span style="background-color:rgb(255,255,0)">hagyományra hagyatkozás</span>. </b></u>Másrészt azt is figyelembe veszik, hogy milyen
aktuális üzenete van az illető életének: érdemes-e valamilyen okból
nyilvánosan és hivatalosan példaképként állítani az emberek elé. A
boldogok ugyanúgy szentek, csak a hivatalos egyházi ünneplésük, a
kultuszuk csak egy-egy országban engedélyezett; a szenteket az egész
világegyház ünnepli.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Hány magyar szent van?</b></u></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
</b></u></span><p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>24 szent, 23 boldog <span style="background-color:rgb(255,255,255)">és 17 „tiszteletreméltó"</span></b></u></span> van: ők azok, <u><b>akiknek
folyamatban van a boldoggá avatása</b></u>. Az utolsó boldoggá avatás 2013.
október 19-én volt, amikor Sándor István szalézi vértanút avatták
boldoggá a Szent István-bazilika előtti téren.</p>
<p><b>Miben segíthetnek a szentek, a szentté avatások ma?</b></p>
<p>Hajlamosak lennénk a szentek történeteit egyfajta giccsnek, középkori
maradványnak tekinteni, ám ha jobban belegondolunk<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>, ők azok, akik
</b></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">„fogyaszthatóvá" teszik a vallást: </span><u><b>rámutatnak, hogy a kereszténység</b></u></span> nem
elvont eszme, nem csak életfilozófia vagy életvezetési tanácsadás,
erkölcsi parancsolatok gyűjteménye. Arról persze már Krisztus is
meggyőzött minket, hogy a kereszténység lényegét tekintve <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>személyes
kapcsolat</b></u><u><b> Krisztussal, Istennel</b></u></span>, de <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>ezt a példát a szentek közelebb hozzák, még inkább
emberarcúvá teszik: </b></u></span>ha néha túl nehéz elgondolni a mindenható Istent,
akkor a szentek könnyen közvetítenek. Lehozzák, láthatóvá teszik Őt, és <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
példát szolgáltatnak arra, hogy nem lehetetlen megfelelni a keresztény
eszménynek</b></u></span>. Főleg, hogy ők is tökéletlen emberek voltak, akiknek
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>szentség</b></u></span>e <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>nem a tökéletességből fakad</b></u></span>t, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hanem az Istennel való
kapcsolatukból</b></u></span>.</p>
<p><b>Mit adhat a mai kor számára egy szent példája?</b></p>
<p>Leginkább azt mutathatja meg, hogy a szentek nem csak régi korok
legendáinak, távoli hősei, hanem a mindennapokban élő, hús-vér emberek,
akik nem csak mesékben élnek. Ha pedig ennek kapcsán utánajárunk, hogy
milyen a szentté avatás folyamata, a hitet megerősítő mozzanatokra
lelhetünk – például a szükséges csodákban.</p>
<p><b>Jó, ha az Egyház „meglovagolja" II. János Pál pápa
népszerűségét, vagy a régebbi hagyományokat kellene folytatni és kicsit
várni, hogy lecsengjen a rajongás?</b></p>
<p>Vannak, akik szerint nem jó az a tendencia, amelyből úgy tűnik,
mintha idővel minden huszadik századi pápát szentté akarnának avatni,
vagy ha a pápasággal járó hivatali privilégiummá válna, hogy az utód
akár soron kívül, akár a hagyományokat betartva, a megfelelő időt
kivárva mindenképpen boldoggá avatja elődjét. Ilyen következtetéseket
mindenesetre korai lenne levonni, és ha Ferenc pápa két korábbi elődjét
(sőt, talán még XII. Piuszt is) idő előtt avatja szentté, annak
bizonyára jó oka van. Mindazonáltal a kivételek valószínűleg kivételek
maradnak, és a boldoggá, szentté avatások nagy része a hagyományoknak
megfelelően fog zajlani a jövőben is.</p>
<p> </p></div>