<div dir="ltr"><h1>Isten XX. századi atlétája: II. János Pál pápa </h1>
<div>2014. április 25. péntek 17:48<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/isten-xx-szazadi-atletaja-ii-janos-pal-papa" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/isten-xx-szazadi-atletaja-ii-janos-pal-papa</a><br>
</div>
<h3>Április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján Ferenc
pápa szentté avatja elődeit, XXIII. Jánost és II. János Pált. Kránitz
Mihály teológus írásával emlékezünk II. János Pál pápára. </h3><p><b>Egy élet drámai kezdete</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Karol Józef Wojtyła a lengyelországi Wadowicében látta meg a
napvilágot 1920. május 18-án. Édesapja a hivatásos katona</b></u></span> Karol Wojtyła
volt, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>édesanyja a tanítónő</b></u></span> Emilia Kaczorowska. A családi és baráti
körben a gyermeket csak „Lolek”-nek hívták. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Kora ifjúságában
gyakorlatilag minden közeli hozzátartozóját elveszítette:</b></u></span> kilencéves
korában édesanyját, aki szülés közben halt meg, néhány évvel később
orvos bátyját, Edmundot, aki egy betegétől elkapott fertőző betegségben
hunyt el huszonhat évesen, majd 1941-ben édesapját is elvitte a háború.
Olga nevű nővére pedig még Karol születése előtt, 1914-ben halt meg.
Életében <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a családi megpróbáltatások súlyos történelmi tragédiák idejére
estek, melyek Európában leginkább Lengyelországot sújtották.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>1939-ban
Lengyelország elveszítette nemzeti önállóságát</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a háborút követően pedig
a kommunista diktatúra elnyomását szenvedte el</b></u></span> egészen 1989-ig.</p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=52391&img=o_elsoald.jpg" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=52391&p=1&img=c_elsoald.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>Helytállás az ifjúkor küszöbén</b></p>
<p>Édesapja minden erejét gyermeke nevelésére fordította. Az ifjú Karol
tanult, sportolt, és már akkor <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>szoros kapcsolatot épített ki a wadowicei
zsidó közösséggel</b></u></span>. Még mielőtt a papi szemináriumba jelentkezett volna,
a <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>krakkói Jagelló Egyetem</b></u></span>re iratkozott be 1938 őszén, ahol <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>filozófiá</b></u></span>t,
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>lengyel nyelv</b></u></span>et és<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> irodalm</b></u></span>at tanult, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>francia nyelvből pedig magánórák</b></u></span>at
vett. Az <a href="tel:1938%E2%80%931939" value="+3619381939" target="_blank">1938–1939</a>-es tanév végén egy operai előadásban a <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>színészi
tehetség</b></u></span>ét is gyakorolta, melyet egy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>kísérleti színházi társulat </b></u></span>
keretében folytatott. A nyelvtanulásra való képességeit jelzi, hogy a
lengyel és <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az egyházi latin mellett a szlovák, az orosz, az olasz, a
francia, a spanyol, a portugál, a német, az ukrán és az angol nyelvet is
elsajátította.</b></u></span> A<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> II. világháború kitörése édesapjával együtt Krakkóban </b></u></span>
találta, ahonnan menekülniük kellett a Luftwaffe repülői elől, majd az
orosz invázió miatt vissza kellett térniük ide. A Jagelló Egyetemet
bezárták, a professzorokat letartóztatták. Karol egy étteremben
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>kifutófiú</b></u></span>ként szolgált. Ez a könnyű <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>munka lehetővé tette számára, hogy
folytassa tanulmányait és a színészi hivatást</b></u></span>, hogy így <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a kultúra
szintjén mutassa meg az ország megszállóival való szembenállást</b></u></span>.</p>
<p><b>Együtt az emberekkel</b></p>
<p>Wojtyła 1940 őszétől majdnem négy éven át először <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>egy kőbányában,
majd egy vegyi üzemben vállalt munkát</b></u></span>. Ebben az időben találkozott a
munka világával és az égető társadalmi kérdésekkel. Mint már pápa
1979-ben mexikói apostoli útján munkások előtt kijelentette: „Nem
felejtem el a <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>világháború nehéz éveit</b></u></span>, amikor úgy, ahogy ti, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>magam is
közvetlenül megtapasztaltam a fizikai munkát. S tökéletesen tudom,
mennyire fontos, hogy a munka ne csak egy külső tényező legyen, hanem
feleljen meg az ember magasabb méltóságának.” </b></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Gondviselésszerűen a vegyi
üzemben végzett munkája óvta meg őt attól, hogy társaihoz hasonlóan
munkaszolgálatra vigyék a keleti frontra.</span></span></p>
<p><b>A szellem és a lélek útján</b></p>
<p>A munka mellett 1942-ben a Sapieha krakkói érsek által fenntartott
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>földalatti papi szeminárium</b></u></span>ba lépett be, s mint papnövendék 1944-ben <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a
Gestapo üldözése</b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> elől az érsekségen talált menedék</b></u></span>et. A háborút követően
1946. november 1-én szentelték pappá, s azonnal Rómába küldték az
Angelicum domonkos egyetemre teológiai tanulmányok folytatására.
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Szakdolgozatában az Isten és az ember kapcsolatának személyes oldalá</b></u></span>t
mutatta be a XVI. századi kármelita misztikus teológus, Keresztes Szent
János műveiben. Hazatérve 1953-ban<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> sikerrel védte meg tézisét Max
Scheler német filozófusról </b></u></span>a Jagelló Egyetemen. 1948 nyarától a
Krakkótól 25 km-re lévő Niegović lett lelkipásztori tevékenységének
állomása. 1949 márciusában a krakkói Szent Flórián-plébániára került,
majd <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>etikát tanít</b></u></span>ott a Jagelló Egyetemen, s ezt követően a Lublini
Katolikus Egyetemen.</p>
<p><b>Kiválasztás az apostoli szolgálatra</b></p>
<p>Karol Wojtyłát <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>1958-ban</b></u></span> nevezték ki krakkói segédpüspökké, és ebben a
minősítésében <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>vett részt a II. Vatikáni Zsinat kezdetén</b></u></span>, ahol a <i>Gaudium et spes</i>
kezdetű lelkipásztori rendelkezés kidolgozásában jelentős részt
vállalt. 1963. december 30-án VI. Pál pápa <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Krakkó érseké</b></u></span>vé nevezte ki,
és 1967. június 26-án bíborossá kreálták. 1978 augusztusában VI. Pál
halála miatt, majd ezt követően <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>I. János Pál váratlan elhunyta
következtében részt vett mindkét pápaválasztó konklávén</b></u></span>, melyek közül a
második esetében 1978. október 16-án, kora este nem sokkal negyed hét
után – a nyolcadik titkos szavazásnál – fehér füst szállt fel a
Sixtus-kápolna kéményéből, és nem sokra rá 18:45-kor Pericle Felici
protodiakónus-bíboros a Szent Péter-bazilika erkélyéről kihirdette:
„Annuntio vobis gaudium magnum; <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>habemus Papam</b></u></span>: Eminentissimum ac
Reverendissimum Dominum, Dominum Carolum, Sanctae Romanae Ecclesiae
Cardinalem Wojtyła qui sibi nomen imposuit Ioannis Pauli.”</p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=52391&img=o_papa_giovanni_paolo_ii_2.jpg" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=52391&p=1&img=c_papa_giovanni_paolo_ii_2.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>Az új pápa hangja örömhírt közvetít</b></p>
<p>Első szavaiban II. János Pál a Szent Péter téren összegyűlt hívekhez a
bátorítás hangján szólalt meg: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>„Ne féljetek!” Önmagát mint egy távoli
országból meghívott pápát határozta meg, és azonnal a szívükbe zárták az
olaszok is, amikor arra kérte őket, ha tévedne, javítsák ki.</b></u></span> Nekünk,
magyaroknak különösen is örömteli esemény volt, hogy a magyar néphez oly
közel álló országból származik Szent Péter 264. utóda. Apostoli
szolgálatának ünnepélyes megkezdésére 1978. október 22-én került sor,
majd november 5-én Szent Ferenc városába, Assisibe utazott, és ezután
Rómában felkereste Siénai Szent Katalin sírját a Santa Maria Sopra
Minerva templomában, hogy így Olaszország két védőszentjét megtisztelje.
Mint Róma püspöke 1978. december 5-én vette birtokába a Lateráni Szent
János-székesegyházat.</p>
<p><b>A világegyház kapui megnyílnak</b></p>
<p>Nem sok pápa mondhatja el magáról, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az Isten bajnoka</b></u></span> elnevezést,
amit általában a vértanúkra használtak, a gyakorlatban, vagyis a
mindvégig kitartó <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>lelkipásztorkodásban és</b></u></span> a szó eredeti jelentése
szerint<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a sportban is</b></u></span> megvalósította. II. János Pál pápa 104 apostoli
útján lankadatlanul járta a világot. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az egyház tagjaihoz</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>de minden
jóakaratú emberhez írta körleveleit</b></u></span>, több ezer beszédet tartott,
számtalan emberrel találkozott, akik képviselték népüket, vallásukat,
meggyőződésüket. Emellett <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>szeretett kirándulni, futni, úszni, síelni,
kajakozni és futballozni is.</b></u></span></p>
<p>Pápaságára jellemző volt a II. Vatikáni Zsinat tanításának kibontása
írásaiban és lelkipásztori látogatásain elhangzott beszédeiben. II.
János Pál idején a pápa <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>közel került az emberekhez s lett valóságosan a
„világ plébánosa”. Sorra kezdte járni nemcsak a római plébániákat, hanem
Európa és más földrészek országait is,</b></u></span> hogy az evangéliumot Jézus
kérésének megfelelően mindenkinek hirdesse, és elvigye azt az egész
világra. Minden korosztályt meg tudott szólítani kezdve a gyerekektől a
fiatalokon és a felnőtteken át az idősekig és a betegekig.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Fatima jóslata teljesül</b></u></span></p>
<p>A sajátos európai és világtörténelmi helyzet következtében – mintegy
beteljesítve a fatimai jövendöléseket – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Mehmet Ali Agca török bérgyilkos
1981. május 13-án</b></u></span> 17 óra 22 perckor a Szent Péter téren az általános
kihallgatás kezdetén rálőtt a pápára, nem sokkal azután, hogy nyitott
autóján megérkezett a hívek körébe, és életveszélyesen megsebesítette. A
gyors beavatkozás megmentette életét. Két évvel később, 1983
karácsonyán személyesen ment el merénylője börtönébe, hogy bocsánatáról
biztosítsa. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A merényletet valószínűleg a szovjet KGB és a kelet-német
Stasi szervezte meg bolgár terroristák közreműködésével, és a Szürke
Farkasok nevű szélsőséges török csoport</b></u></span>ot vette igénybe a terv
kivitelezésére.</p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=52391&img=o_fatima.jpg" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=52391&p=1&img=c_fatima.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>Az egyház útja az ember</b></p>
<p>Az 1989-től kezdődő közép-kelet-európai társadalmi változások az
emberi jogokért kiálló lengyel Wojtyła pápának is köszönhetők. II. János
Pál pápa idejére esik <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a nem katolikus egyházakkal való párbeszéd</b></u></span> és
kapcsolatok élénkülése, valamin<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>t a nem keresztény vallásokkal,</b></u></span> különösen
a <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>zsidósággal való dialógus kiépítése.</b></u></span> A pápa tanításának központjában
mindig is az ember állt, számolva összetett helyzetével, mely az
istenképiségéből fakad, s ez az ember igazi méltósága már a születésétől
kezdve. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az élet, a személy, a család, az ifjúság, a kultúra és a munka
védelme a pápa elsődleges céljai között</b></u></span> szerepelt. Az <a href="tel:1983%E2%80%931984" value="+3619831984" target="_blank">1983–1984</a>-es, a
megváltás 1950. jubileumán tartott rendkívüli Szent Év keretében a pápa
1984 virágvasárnapján létrehozta az ifjúsági világtalálkozók
intézményét, mely napjainkig hatóan fiatalok millióit mozgatja meg.</p>
<p><b>Apostoli szolgálat a végsőkig</b></p>
<p>II. János Pál pápa egész életét, minden energiáját és erejét az
egyház szolgálatába állította. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A halálos merényletből felépült,</b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> de a
későbbiek folyamán is több műtéten átesett.</b></u></span> A Parkinson-kór már 1991
végén megjelent nála, de mindez <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>nem akadályozta meg őt abban, hogy
folytassa nagy apostoli utazásait és a helyi közösségek meglátogatását.</b></u></span>
Végül is 2005. február 1-jén a Gemelli kórházba került, de március 27-én
már egy kis időre megjelent a Szent Péter-térre nyíló apostoli palota
ablakában. A pápa a kezével áldást adott, de beszélni már nem tudott. <br>Utoljára
március 30-án, a szerdai általános kihallgatás során láthatták őt a
hívek, de megszólalni már nem volt képes. Állapotának súlyosbodása után
két nappal, 2005. április 2-án, az általa liturgikus nappá tett Isteni
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Irgalmasság vasárnapja vigíliáján 21 óra 37 perckor hunyt el a Szent
Pétert és IX. Piuszt követően a harmadik leghosszabb ideig hivatalban
lévő pápa</b></u></span>. Temetésére 2005. április 8-án került sor mintegy hárommillió
hívő jelenlétében. A résztvevő hatalmas tömeg santo subito – azonnal
szentté avassák – felkiáltással meggyőződését fejezte ki. Utóda, XVI.
Benedek pápa felmentést adott a boldoggá avatás megkezdésének kötelező
ötéves korlátja alól, így II. János Pál pápát 2011. május 1-jén XVI.
Benedek pápa a boldogok sorába iktatta.</p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=52391&img=o_beato-giovanni-paolo-ii1.jpg" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=52391&p=1&img=c_beato-giovanni-paolo-ii1.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b>Az életszentség ma is lehetséges</b></p>
<p>II. János Pál életének minden mozzanatából az a hűség olvasható ki,
amellyel – totus tuus – azaz önmagát teljesen Szűz Mária anyai oltalmára
bízva Isten és az emberek szolgálatára szentelte. Egy olyan szentet
köszönthetünk az ő személyében, aki szinte „karnyújtásnyira” volt
tőlünk, hiszen hosszú pápasága hívők nemzedékeinek a hitét és lelkiségét
határozta meg. Immár hivatalos módon kérhetjük közbenjárását minden
ügyünkben annak a pápának, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>aki már földi életében arra törekedett, hogy
Krisztusra mint az ember egyetlen üdvözítőjére mutasson</b></u></span>, s ezáltal
reményt adjon az általa oly gondosan előkészített XXI. századi
társadalomban élő emberek számára. <br><br>A 2014. április 27-i szenté
avatást követően – <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>elismerve életszentségét és az erények hősies fokban
való gyakorlásá</b></u></span>t – már teljes szívünkből mondhatjuk:<br><br><i>SZENT II. JÁNOS PÁL PÁPA!</i><br><i>KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!</i></p></div>