<div dir="ltr"><h1>II. János Pál és XXIII. János szentté avatására készülve – Böjte Csaba testvérrel beszélgettünk </h1>
<div>2014. április 23. szerda 09:00<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/bojte-csaba-ii-janos-pal-papa-mellett-vilag-jobba-valt" target="_blank">http://magyarkurir.hu/hirek/bojte-csaba-ii-janos-pal-papa-mellett-vilag-jobba-valt</a><br>
</div>
<h3><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>II. János Pál pápa élete által a világ jobbá vált. „Ne
féljetek, bátorság, veletek vagyok”</u></span>: ezekkel a jézusi szavakkal fordult
mindenkihez, és megmutatta, hogy a megélt jó felemel, távlatokat nyit.
Erről beszélt Böjte Csaba a két pápa szentté avatásának küszöbén. </h3><p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=52209&img=o_bojte2.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=52209&p=1&img=c_bojte2.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(252,229,205)"><u>A mai ember számára a boldogság és az életszentség fogalma
nem feltétlenül kapcsolódik össze egymással.</u></span> Böjte Csaba számára mi a
kapcsolódási pont?</b><br><br> – Mindannyian boldogok szeretnénk
lenni, a világ azonban nagyon keveset mond közülünk boldognak. Ott
vannak a hatalmasok, akik országok, világok urai, akiket életükben senki
nem tartott boldognak. Láthatunk küzdelmes, nehéz életeket, akik már a
földön megtalálták a boldogságot. Így például Teréz anya vagy II. János
Pál pápa, akiket mindannyian boldognak nevezünk, mert valóban már a
földi életükben boldogok voltak. Az <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a nyugalom, derű, béke, ahogyan
megélték nem könnyű életüket</b></u></span>, számomra irányadó. Ha boldogok szeretnénk
lenni, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>ők az iránytűk. XXIII. János pápa vagy II. János Pál pápa
életformája: a szeretet, jóság, az irgalom, a kitartó becsületes munka,
olyan iránypontok, amelyek boldoggá tudnak tenni. </b></u></span><br><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Mi tartja vissza az embert az életszentség útjától?</b></u></span><br><br> –
Elindulunk, de erről<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> az út</b></u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">r</span></span>ól maga Jézus mondta, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> keskeny és
meredek is</b></u></span> sokszor. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Az ember fél és elbizonytalanodik</b></u></span>.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Kell neki a
biztatás, hogy ezen az úton érdemes járni.</b></u></span> A szentek életét olvasva
megérezzük, milyen irigylésre méltóan szép tud lenni az ő életük, a
nehézségekkel együtt.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> Isten nem kímélte meg őket sem a mindennapok
terhétől, porától, kínjától. II. János Pál pápa életére törtek,
nehézségek, gondok terhé</b></u></span>t vállalta fel, és megmutatta: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>ezeket a
feladatokat lehet jól végezni. </b></u></span><br><br><b><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=52209&img=o_bojte1.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=52209&p=1&img=c_bojte1.jpg" alt="" border="0"></a></b></p>
<p><b>Jézus a tanítványoktól azt kéri, hogy vessék ki újra a hálót,
és azok az egész napos hiábavaló fáradozásuk ellenére mégis megteszik.
Ez a mégis kell hogy vezesse a keresztényeket.</b> <br><br> – Egyre
többen megtapasztalják, hogy a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> világ a maga bűneiben mi mindent ígér,
de milyen keveset ad</b></u></span>. A megélt rossz kilúgoz, lehúz, összetör. A
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>válások, a veszekedések, az egymás becsapása</b></u></span> nagyon<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> fájdalmas</b></u></span> tud lenni.
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> A megélt jó ellenben felemel, hihetetlen távlatokat nyit</b></u></span> az ember
előtt, boldoggá tesz. Remélem, hogy olyan korszak köszönt ránk a szent
életű pápák vezetésével, amely arról szól, hogy megtapasztaljuk a jót
is.<br><br><b>Milyen segítséget kapnak az emberek, hogy a keskeny úton tudjanak járni?</b> <br><br> –
Jézus Krisztusnak nem volt PR-osa, nem osztogatott névjegykártyát. A
Szentírásban így mutatkozik be: ha én elmegyek, Mennyei Atyám új
vigasztalót küld helyettem. Jézus magát vigasztalónak nevezi. Az
Ószövetségben is benne van, Izajás prófétának mondja az Úr: Menj és
vigasztald meg az én népemet! A prófétáknak, Jézusnak is az volt a
feladata, hogy bátorítson, vigasztaljon és erősítsen. A szentek is
ugyanezt teszik: biztatnak bennünket, bátorítanak, hogy ne féljünk. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A
szent az, akinek a környezete is szentté válik. Akkor vagyok szent, ha a
munkatársaim, a gyerekeim megszentelődnek.</b></u></span> Ha én csak azt tudom
bebizonyítani, hogy milyen ostoba ez a gyerek, akkor igazam lehet, de
biztosan nem vagyok szent. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Akkor élek jól, ha a mellettem élők szentté
válhatnak. II. János Pál pápa mellett a világ jobbá vált. Ő mindig
vigasztalt, mindenütt azzal kezdte: Ne féljetek, bátorság, veletek
vagyok.</b></u></span> Ezekkel a jézusi szavakkal fordult mindenkihez. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ugyanezt látom
Ferenc pápa arcán is. Holott ő biztosan belelát</b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a világ mocskos
lapjaiba</b></u></span>,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> de ennek ellenére mindig mosolyog, az arcáról, szavaiból a
remény, a bizalom és a hit sugárzik felénk.</b></u></span> Álmomban sem gondoltam, hogy
eljön az a világ, amikor a vatikáni híreket hallgatjuk olyan
intenzitással, mint a '70-es-'80-as években a remény hangjaként megélt
Szabad Európát.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Lám-lám, ma Ferenc pápa jelenti a remény hangját. </b></u></span><br><br><b>II. János Pál pápa útján szeretnék járni – fogalmazott egy 2011-es írásában.</b> <b>Miben jelent példát alakja?</b></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Csodálom II. János Pál pápát,</b></u></span> akit oly sokféle nagyon kemény
támadás ért. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Erkölcsileg, anyagilag, sőt fizikailag is megpróbálták
megsemmisíteni</b></u></span>! De ő <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>sosem tért le a szeretet, a remény, a bizalom
útjáról</b></u></span>. Nem más népek, közösségek hibáit emlegette fel, nem ostorozott
senkit, hanem a látogatásai során<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> alázattal leborult egy-egy ország
földjére, megcsókolta szeretettel és szerényen</b></u><u><b>, a maga és az évezredes
egyháza </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>hibáiért, vétkeiért</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>bocsánatot kért.</b></u></span> Olyan döbbenetes az a kép,
ahogyan <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>egyedül meglátogatja az őt súlyosan megsebző merénylőt, és mint
ember az embertársával, négyszemközt elbeszélget vele</b></u></span>. Számomra II.
János Pál pápa a szeretet és a remény prófétája. Az egyház a boldoggá
avatásával kimondta, hogy a nagy pápa útja, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a szeretet, az alázat, a
jóság útja járható út</b></u></span>. Nagy pápánk példájára nekünk is az igazat, a
szépet kell nagy-nagy alázattal megfogalmaznunk. Egyetlen helyes lépés
bátran, hangosan újból és újból <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>kimondani azokat az értékeket,
amelyekben hiszünk, amelyek mellett jó leélni ezt az életet, amelyeket
Isten ajándékba adott.</b></u></span> Mindazok,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> akik alázattal, szerény, becsületes
kitartó munkával élnek, megtalálják a boldogulást, és az utat a mennyek
országa, az örök boldogság felé. </b></u></span><br><br><b><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=52209&img=o_bojte4.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=52209&p=1&img=c_bojte4.jpg" alt="" border="0"></a></b></p>
<p><b>Mit jelent az Ön számára <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>a mennyek országa, az örök boldogság?</u></span></b><br><br> –
Jézus Krisztus azt mondta: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>szem nem látta, fül nem hallotta, emberi
értelem fel sem fogja azt, amit Isten azoknak készít, akik szeretik őt. </b></u></span>A
„készít” szó itt ugyanazt fejezi ki, mint a teremtés hajnalán, amikor
Isten a világot alkotta. Ahogy az apa megosztja gyermekeivel mindazt,
ami számára érték, úgy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a mennyei Atya is megosztja velünk mindazt, ami
számára értékes.</b></u></span> Hiszem, hogy a mennyek országa nem egy állapot, nem egy
ködös valami, hanem az a világ, ahol a mennyei Atyával egy asztalhoz
ülhetünk. Ahogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Kis Szent Teréz mondotta, számára a mennyország</b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> pokol
lenne</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>ha kevesebb </b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>jót </b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>tehetne <span style="background-color:rgb(255,255,0)">ott </span></b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>mint itt a földön</b></u></span>. Így hiszem, hogy
nagy pápáink számára is <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>pokol lenne a mennyország, ha ők ott fogadásokon
üldögélnének.</b></u></span> Hiszem, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>szívükön viselik mindannyiunk sorsát,
számíthatunk rájuk, és bátran kérhetjük közbenjárásukat. <br></b></u></span><br><b>A szentmisében imádkozunk a szentek közbenjárásáért, de hiszünk valóban ennek teljesülésében?</b> <br><br>–
Segesvári házunk alapításakor Teréz anya fényképe mellé odaállítottam
két nevelőnket és lefényképeztem. Aztán elmondtam: erre a három lányra
bíztam a házamat és az árva gyerekeimet Segesváron. II. János Pál
pápáról is szeretnénk elnevezni egy házat. Ahogy egy nevelő fizikai
valóságában jelen van, és irányítja a gyerekek életét, úgy a szentek
Isten országában elfoglalt helyükkel közben tudnak járni értünk.
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Kérhetünk tőlük, hozzájuk fordulhatunk reális feladatokért. Biztosan
meghallgatnak, mert számunkra ők többet jelentenek, mint puszta
példakép. Kérnünk kell a segítségüket. Jézus Krisztus mindent meg tud
nekünk mutatni</b></u></span>. Egy dolgot nem: hogy hogyan lehet őt egyszerű emberként
követni. Ebben a szentek adnak nekünk példát. Ők mutatják meg, hogyan
lehet Krisztus által a földre hozott eszmét például a XXI. században
megélni.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Könnyebb a harcunk is, ha ilyen komoly szövetségeseink vannak,
akár úgy is mondhatnánk, hogy <span> „</span>protekciónk<span>”</span> van a mennyek országában.</b></u></span><br><br>Fotó: Thaler Tamás</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>