<div dir="ltr"><h1 class="">Napi sajtószemle </h1>
<div class="">2014. április 22. kedd 10:13<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-52385">http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-52385</a><br></div>
<h3 class="">Az április 22-i lapok szemléje</h3><p>A <u><strong><em><strong>Népszabadság</strong></em> (Ferenc pápa… 3.o.), a <em><strong>Népszava</strong></em> (Százezrek hallgatták… 8.o.), a <em><strong>Magyar Hírlap</strong></em> (Húsvéti békét kért… 1.,5.o.), a <em><strong>Magyar Nemzet</strong></em> (<span style="background-color:rgb(255,255,0)">Pápai üzenet…</span> 1.,14.o.), a <em><strong>Világgazdaság</strong></em> (Az éhezők segítését szorgalmazta… 6.o.) és a <em><strong><a href="http://kronika.ro">kronika.ro</a></strong></em> (<span style="background-color:rgb(255,255,0)">Az éhezők segítését szorgalmazta…</span>)</strong></u>
beszámolói kiemelik:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a világot sújtó éhezés és a konfliktusok</b></u></span>
<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>leküzdését,</b></u></span> a <u><b>védtelenek és kizsákmányolt emberek </b><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>védelmét szorgalmazta</b></span></u>
Ferenc pápa húsvétvasárnap a Szent Péter-bazilika lodzsájáról elmondott
üzenetében.</p>
<p>A <em><strong>Magyar Hírlap</strong></em> (2.o.) <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><strong>„Húsvétkor nincs helye a félelemnek”</strong></span>, az <em><strong><a href="http://erdon.ro">erdon.ro</a></strong></em> pedig <strong>Húsvét</strong> – <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><strong>Erdő Péter: nincs más boldogság, mint az, ami szeretetből fakad</strong>
</u></span> címekkel idézik Erdő Péter bíboros, prímást, aki a fővárosi Szent
István-bazilikában bemutatott nagyszombati szentmiséjén elmondott
beszédében hangsúlyozta: „A feltámadt Krisztus azoknak az asszonyoknak,
akik húsvét hajnalán leborultak előtte, azt mondta: Ne féljetek! Ezt
üzeni nekünk is, hiszen húsvét ünnepén nincs helye a félelemnek.”
Másnap, húsvétvasárnap az esztergomi bazilikában celebrált szentmisén
pedig a magyar katolikus egyházfő arról beszélt, hogy a feltámadásnak az
is az üzenete, hogy nincs feloldhatatlan ellentét, nincs jóvátehetetlen
bűn, nincs felesleges ember vagy közösség. Homíliájában felhívta a
hívek figyelmét, hogy húsvét alkalmával legyenek társai a feltámadásnak
örülő tanítványoknak, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>kezdjenek új életet, amelyet ők akkor elkezdtek,
és amely az egyház élete</b></u></span>, a találkozás Jézussal. A hit Isten kegyelmi
ajándéka, ezt tanítja, vallja az egyház.</p>
<p>A <em><strong>Magyar Nemzet</strong></em> (Erdő Péter… 1.2.o.) szintén idézi a bíboros, prímást. A polgári napilap (Bölcskei Gusztáv… 1.,2.o.) és a <em><strong>Magyar Hírlap</strong></em>
(Bölcskei Gusztáv… Gáncs Péter… 2.o.) a protestáns vallási vezetők
húsvéti üzeneteit is hozzák. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi
Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvétvasárnap a debreceni
nagytemplomban mondott igehirdetésében leszögezte: „<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A húsvét csodálatos
üzenete, hogy Isten eltünteti az akadályokat az útból… Isten eltüntette
Jézus sírja elől a hatalmas zárókövet, hozzáférést adva ezzel a
feltámadott, élő Krisztushoz.</b></u></span>” Bölcskei püspök szerint Isten nem azt
akarja, hogy áldozatai, kifosztottjai legyünk a világnak. Gáncs Péter, a
Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap a
budapesti Deák téri evangélikus templomban azt hirdette:<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Jézus nem</b></u></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>bosszút állni tért vissza, vagy hogy ünnepeltesse magát,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hanem hogy
győzelemmel, élettel kínáljon meg minket is.</b></u></span></p>
<p>A <em><strong>Népszabadságban</strong></em> (11.o.) Nagy N. Péter <strong>Habemus?</strong>
címmel hívja fel a figyelmet arra, hogy miközben Ferenc pápa
nagypénteken este a római Colosseumnál a keresztutat vezette, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Konrad
Kajewski pápai főalamizsnás és Diego Ravelli pápai szertartásmester
végigjárta a Termini római központi vasúti pályaudvaron éjszakázó
hajléktalanokat, és mindegyiküknek egy-egy borítékot adott át. Ebben a
pápa húsvéti üdvözlete volt és fejenként 50 euró (több mint 15 ezer
forint) készpénz. </b></u></span>Ugyanezt kapták egy másik római pályaudvaron, valamint
a Santa Mara Maggiore-bazilikánál lévő hajléktalanok is. A cikkíró
megjegyzi: hazánkban „Bajban lettek volna a katolikus egyház
alamizsnásai, ha éppen így kellett volna segíteniük azokon, akinél –
Ferenc fordulatával élve – a szegénység nyomorúságba fordult.
Életvitelszerűen ugyanis nem tartózkodhat nálunk hajléktalan nyilvános
helyen. Igaz, a menhelyekre mehettek volna. De nagyon sokan máshol
vannak. Csak ők tudják, hol.” Nagy N. fölteszi a kérdést: „Vajon hány
szavazatot kapott volna Ferenc pápa, ha nem a bíborosoké a választás
joga, hanem mondjuk – ha csak arányos részben is – a miénk? Az az ember,
aki a könyörületesség nevében bebocsátást kér az emigránsoknak. De aki
tudja és bevallja, hogy nagy és nehéz az elszigetelődés szédületének
kísértése. És mondhatjuk-e mi is, hogy ’habemus papam’, hogy van pápánk?
Vagy inkább csak azt, hogy: legyen.”</p>
<p>Az <strong><em><a href="http://erdon.ro">erdon.ro</a></em> Húsvéti vigília: a szembesítés éjszakája</strong>
címmel tudósít arról, hogy húsvét vigíliája tűzszenteléssel kezdődött a
nagyváradi Székesegyház előtti téren, amit a virrasztás követett az
igeliturgia keretében. Az ünnepi szentmisét, amelynek elengedhetetlen
része a vízszentelés és a keresztségi ígéretek megújítása, Böcskei
László megyéspüspök celebrálta. Rövid szentbeszédében a főpásztor
leszögezte: nagyszombat szent éjszakája a szembesítés éjszakája, amikor
győzedelmeskedik a jó a gonosz, a fény a sötétség felett. Három fogalom
jellemzi ezt a legjobban: az irányítás, az újítás és a felegyenesedés,
melyek leírják mindazt, amit Isten tett értünk a fia, Krisztus által, és
amikből fakad ennek az éjszakának a rendkívülisége. A keresztség
liturgia keretében a püspök megszentelte a vizet és az egybegyűltek
megújították keresztségi fogadalmaikat. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az újjászületés jeleként Böcskei
László szenteltvízzel hintette meg a jelenlevőket, és a főbejárathoz is
szenteltvíz került. Ezt követte az eucharisztia liturgiája, vagyis maga
a szentmise, amikor a feltámadott Krisztus szentségi alakban is
megjelent és táplálékul adta testét a szentáldozásban. A hagyományokhoz
híven a mise után a feltámadási szertartás következett, amely a
feltámadás örömhíréről való tanúságtételt jelentette.</b></u></span> Ez a sajátságos
ceremónia a szentsírnál kezdődött egy zsoltár eléneklésével, majd a
főoltártól indult a menet. A végső áldás után az eledelek megáldásával
ért véget a húsvét vigíliája.</p>
<p></p>
<p>A <em><strong>Magyar Hírlap</strong></em> (5.o.) <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><strong>„Nem keresztény” Nagy-Britannia</strong></u></span> címmel részletesebben, a <em><strong>Magyar Nemzet</strong></em> (1.o.) <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><strong>Brit hitvita</strong>
</u></span>címmel néhány sorban számol be arról, hogy ötvenöt brit személyiség
tiltakozott hétfőn a The Daily Telegraph című konzervatív napilapban az
ellen, hogy David <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Cameron miniszterelnök az anglikán egyház lapjában –
húsvétvasárnap közölt cikkében – azt írta, hogy Nagy-Britanniának
„szégyenérzet nélkül” vállalnia kell keresztény mivoltát.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A kormányfőt a
brit társadalom megosztásával vádoló aláírók szerint bár az Egyesült
Királyságban létezik államvallás – vagyis az anglikán egyház, amelynek
első számú világi vezetője II. Erzsébet királynő –, Nagy-Britannia
azonban „nem keresztény ország.”</b></u></span> Felmérések, közvélemény-kutatások,
tanulmányok sora mutatja ugyanis, írják, hogy a britek többsége hite
vagy vallási identitása alapján nem vallja magát kereszténynek. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>A
tiltakozáshoz fűzött kommentárjában a Telegraph kiemeli: a legutóbbi,
2011-es népszámláláson a magukat keresztényként azonosító britek aránya
59 százalék volt a tíz évvel korábbi felmérésben rögzített 72 százalék
helyett, vagyis egy évtized alatt 4,1 millióval csökkent a magukat
kereszténynek vallók száma</b></u></span>.</p>
<p>A <em><strong>Magyar Nemzet</strong></em> (<strong>Felújítják…</strong>
2.o.) közli, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>már csaknem félidejéhez érkezett a
mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely felújítása. </b></u></span>A leglátogatottabb
római katolikus búcsújáró helyen szabadtéri misézőhely épül, illetve új
zarándokszállások is lesznek – írja a polgári napilap, emlékeztetve rá: a
két- és félmilliárdos beruházás alapkövét Áder János köztársasági elnök
tette le még tavaly októberben. A munkálatok október végére fejeződnek
be. <br>A <em><strong>Népszava</strong></em> (13.o.) <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><strong>Érvénytelen diplomák a váci főiskolán
címmel azt állítja, hogy félszáznál is több diplomát jogtalanul adott
ki a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola,</strong></u></span> ám összességében több mint
ezer oklevél jogossága kérdőjeleződött meg, egyes végzett hallgatók
diploma adatairól semmilyen információ nincs. A lap által megkérdezett
felsőoktatási szakértők még nem találkoztak ilyen helyzettel, az
Oktatási Hivatal semmit nem tud az esetről, a főiskola pedig állítja,
hogy a 2012-ben indított vizsgálat a mai napig tart. Az orgánum szerint
az intézmény semmilyen konkrét, a vizsgálat jelenlegi állapotára
vonatkozó kérdésre nem volt hajlandó válaszolni. <u><b>A Népszava kiemeli,
hogy a főiskola rektora, Fülöpné Erdő Mária Erdő Péter bíboros, prímás
testvére. Az iskola egyik hallgatója szerint 2012-es rektori kinevezése
óta a főiskolán „követhetetlen mértékű átszervezés zajlik, a miértekre
nincs ésszerű válasz”, és bár Fülöpné Erdő Mária nagycsaládosnak vallja
magát, számos nagycsaládos oktatót rúgott ki, hiányukat „mélyen vallásos
kollégák felvételével” igyekezett pótolni.</b></u></p>
<p>A <em><strong>Népszabadság</strong></em> (Bölcskei Gusztáv… 2.o.), a <em><strong>Népszava</strong></em> (Új… 2.o.), és a <strong><em>Magyar Nemzet (</em></strong>Bölcskei…
2.o.) ismertetik a Magyarországi Református Egyház püspökének, a zsinat
lelkészi elnökének a <a href="http://reformatus.hu">reformatus.hu</a> számára adott interjúja főbb
gondolatait. Bölcskei Gusztáv az egyház-finanszírozási rendszer
újragondolásának szükségességét hangsúlyozta. Leszögezte: az elmúlt négy
év kormányzása alatt nyitva maradt az ezen terület hosszú távon
kiszámítható modelljének kérdése. Beszélt arról is, hogy a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>z oktatást és a
szociális szférát érintő változásokban nem mindig lehetett érezni azt
az átgondoltságot, amelynek az lenne a végeredménye, hogy az egyházi
intézmények nem tartják kiszámíthatónak és megnyugtatónak, hogy a
személyi jövedelemadó-felajánlásokra épül a finanszírozás, és ezt <span style="background-color:rgb(255,255,0)">már
2010-ben is jelezték a kormánynak.</span></b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"> </span>Bölcskei a legfontosabbnak azt
nevezte, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> legyen meg az újragondolásra a határozott szándék</b></u></span>, a
világos politikai döntés. A kormány újabb kétharmados parlamenti
többségére utalva <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a törvénykezéssel kapcsolatban annak a kívánságának
adott hangot, hogy az „erőltetett tempó legyen kicsit nagyvonalúbb és
türelmesebb a valódi párbeszédre való nyitottságban.”</b></u></span> A református
püspök szerint az egyház egyik nagy feladata a következő években az
autonómia megőrzése és gyakorlása lesz. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A holokauszt-emlékévre kitérve
kifejtette: a Keresztyén-Zsidó Tanács ülése után mind a kormánynak, mind
a Mazsihisznek, mind a nemzetközi zsidó-keresztyén tanácsnak azt
javasolták, hogy üljenek le tárgyalni</b></u></span>, választ azonban nem kaptak.
Hegedűs Lóránt református lelkész ügyével kapcsolatban Bölcskei Gusztáv
hangsúlyozta: „sok kritikával illethető, bonyolult folyamat”, ahogyan az
egyházi bíróságok működnek. A református egyház álláspontja szerint
azonban<u><b> az <span style="background-color:rgb(234,209,220)">antiszemitizmus</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">olyan</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűn</span>, amely <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><span style></span>a keresztyén etikával,
tanítással nem egyeztethető össze.</span></b></u></p>
<p>Magyar Kurír</p></div>