<div dir="ltr"><h1 class="">Ferenc pápa: Csókoljuk meg a keresztet, az emberiség sebét <br></h1>
<div class="">2014. április 16. szerda 16:24</div>
<h3 class="">„<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>Jézus, aki átment ezen az életen, arra hív, hogy
kövessük őt a megaláztatás útján”</u></span> – mondta katekézisében a Szentatya
április 16-án, nagyszerdán. Így buzdított: „szemléljük a
Keresztrefeszítettet... Ő magára vette az egész emberi szenvedést” –
tudósít a Vatikáni Rádió.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=52217&img=o_g_485058867_europress_eza.jpg"><img style="display: block; margin: 13px auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=52217&p=1&img=c_g_485058867_europress_eza.jpg" alt=""></a><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Ma,
nagyhét közepén a liturgia szomorú történetet mond el: Júdás árulását,
aki elmegy a főtanácshoz, és felajánlja, hogy pénzért elárulja Mesterét:
„Mennyit adtok nekem, ha kiszolgáltatom őt?” Jézusnak ezután ára van.</b></u></span></p>
<p>Ezzel a drámai jellel kezdődik Krisztus szenvedése. Fájdalmas
folyamat, amelyet ő teljes szabadsággal választ (vö. Jn 10, 17-18). <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>
Ezzel az árulással kezdődik Jézus megalázása, áruvá alacsonyítása:
harminc ezüstpénzért… És Jézus végigjárja a megalázásnak, kifosztásnak
ezt az útját </b></u></span>– fogalmazott a pápa.</p>
<p>A Szentatya így folytatta katekézisét: a keresztre feszítés a teljes
megalázás volt; a rabszolgákat és a bűnözőket büntették kereszthalállal.
Jézust prófétának tartották, és mint bűnöző halt meg. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Jézus a
szenvedésben </b></u></span>az egész emberiség szenvedését tükrözi: ez <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az isteni válasz
</b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a rossz, a fájdalom és a halál misztériumára.</b></u></span></p>
<p>Milyen sokszor elborzadunk a minket körülvevő rossz és szenvedés
láttán, és ezt kérdezzük: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>„Isten miért engedi meg ezt?” Mély sebet ejt
rajtunk a szenvedés és a halál tapasztalata, különösen az ártatlanoké.</b></u></span>
Amikor gyermeket látunk szenvedni, a látvány szívünkbe hasít.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Jézus magára veszi ezt a rosszat, minden szenvedést. Ezen a héten jót
tesz, ha szemléljük a Keresztrefeszítettet, megcsókoljuk sebeit,
csókoljuk a feszületet. Ő magára vette az egész emberi szenvedést.</b></u></span><br><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=52217&img=o_kereszt1.jpg"><img style="display: block; margin: 13px auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=52217&p=1&img=c_kereszt1.jpg" alt=""></a>Mi
azt várjuk, hogy Isten mindenhatóságában legyőzi az igazságtalanságot, a
rosszat, bűnt és a szenvedést, azonban Isten csődjének lehetünk tanúi.
Ezt mondhatjuk: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Isten éppen a csődben diadalmaskodik.</b></u></span> Isten Fia ugyanis a
kereszten <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>bukott emberként jelenik meg: elárult, szenvedő, megcsúfolt,
és végül meghal. Jézus magára veszi a rosszat, hogy legyőzze azt.
</b></u></span>Szenvedése nem véletlen, halála „meg volt írva”. Igazában nem tudjuk
megmagyarázni Isten nagy alázatának misztériumát: <em>„Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte.”</em>(Jn 3, 16)</p>
<p>Ezen a héten Jézus fájdalmára gondolva, ezt mondjuk magunknak: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>„Ezt
értem tette! Még ha egyetlen lennék is a világon, ezt tette volna értem.
Ezt értem tette. Megcsókoljuk a feszületet, és ezt mondjuk: Értem
tetted. Köszönöm, Jézus. ”</b></u></span></p>
<p>Amikor minden elveszni látszik, amikor <em>„megverik a pásztort, és szétszélednek a juhok”</em>
(Mt 26, 31), akkor lép közbe Isten a feltámadás hatalmával. Jézus
feltámadása nem egy szép mese vidám vége, nem egy film happy endje,
hanem az Atyaisten közbelépése. Amikor minden veszni látszott, a
fájdalom pillanatában, amikor oly sokan le akarnak szállni a keresztről,
ez a pillanat a legközelebb van a feltámadáshoz.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Az éjszaka akkor lesz a
legsötétebb, amikor már közeleg a hajnal, a fény közeledtével. A
legsötétebb pillanatban közbelép Isten: feltámaszt.</b></u></span></p>
<p>Jézus, aki átment ezen az életen, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>arra hív, hogy kövessük őt a
megaláztatás útján. Amikor életünk során nem találunk kiutat
nehézségeinkből, amikor a legsűrűbb sötétség szakad ránk; teljes
megaláztatásunkban, amikor törékenyeknek és bűnösöknek érezzük magunkat –
ebben a pillanatban kell megnyílnunk az Istenbe vetett reménység felél,
amint Jézus tette.</b></u></span></p>
<p>„Kedves testvéreim! E délelőttön vegyük kezünkbe a feszületet, és
csókoljuk meg: 'Köszönet, Jézusom, köszönet, Uram!' Úgy legyen” – e
szavakkal zárta a nagyszerdán tartott katekézisét Ferenc pápa.</p>
<p>Fotó: Europress/Gettyimages</p>
<p>Videó: CTV</p></div>