<div dir="ltr"><h1 class="">Napi sajtószemle </h1>
<div class="">2014. április 9. szerda 10:10<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-51986">http://magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-51986</a><br></div>
<h3 class="">Az április 9-i lapok szemléje</h3><p>A <i><b>Népszabadságban</b> </i>(12.o.) Takács Imre <b><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>Figyeljünk Ferenc pápára</u></span>!</b>
címmel méltatja a Szentatya Evangelii gaudium című apostoli buzdítását,
kiemelve, hogy a pápa felszólította a politikusokat: törekedjenek az
igazságos elosztási rendszer megvalósítására.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> A cikkíró meggyőződése,
hogy a szegénység elleni harc a kormányok fontos feladata. „A
piacgazdaságban szükségszerűen kialakult jelentős jövedelmi
egyenlőtlenséget csak a politikai döntéshozók tudják enyhíteni</b></u></span>. Ez a
lépés hosszú távon az élet napos oldalán élők számára is haszonnal jár,
mert az egyéni jólétek nem függetlenek egymástól, ezért a szegények
jövedelme hosszú távon hatással van a gazdagok jólétére is.”<u><b> <span style="background-color:rgb(213,166,189)">Takács Imre
sajnálattal állapítja meg, hogy a magyar kormány és az Országgyűlés nem
Ferenc pápa intelmei alapján cselekedett, mert az egykulcsos személyi
jövedelemadó, elsősorban a magas jövedelemmel rendelkezőknek kedvező
családi adókedvezmény, a devizaalapú hitelek végtörlesztése növelte a
piacgazdaság által kialakult érdekegyenlőtlenséget. A szegénységet
sújtotta az is, hogy a szociális célú állami kiadások reálértékben 11
százalékkal csökkentek 2012-13-ra a válság előtti időszakhoz képest</span></b></u>.
Mindezek tükrében a cikk<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> szerzője figyelmeztet: „A nemzetet felemelő,
egyesítő lépés lenne, ha a törvényhozók, különösen a
kereszténydemokraták Ferenc pápa intelmei alapján cselekednének.”</b></u></span></p>
<p>A <i><b><a href="http://maszol.ro">maszol.ro</a></b></i> Fiatal pápáról készít sorozatot az <b>Oscar-díjas Sorrentino</b>
címmel adja hírül, hogy saját képzeletében megalkotott fiatal pápa lesz
a főszereplője Paolo Sorrentino The Young Pope munkacímmel készülő
szériájának, amely nyolc ötvenperces epizódból áll majd. A
forgatókönyvet Sorrentino Stefani Rullival és Umberto Contarellóval
írja. A rendező nemzetközi szereposztással forgatja a produkciót. A
sorozat a Wildside olasz produkciós cég gyártásában készül a Sky Italia
megbízásából, producerei Lorenzo Mieli, Mario Gianani, az amerikai
koproducer John Lyons. A Corriere della Sera beszámolója szerint az első
olasz-amerikai pápáról szóló sorozat napjainkban játszódik a
Vatikánban, az Egyesült Államokban, Olaszországban és Afrikában. A
hírportál emlékeztet rá: Sorrentino A nagy szépség című alkotásáért
kapta meg idén az amerikai filmakadémiától a legjobb idegen nyelvű film
kategóriában az Oscar-díjat. Andrea Scosati, a Sky Italia alelnöke
elmondta: nagyon örül, hogy Sorrentino a csatornának készíti el első
televíziós produkcióját.</p>
<p>Az <i><b><a href="http://erdon.ro">erdon.ro</a></b></i> <b>Ökumenikus kiállítás nyílt Váradon</b>
című tudósítása szerint április 7-én, hétfő este A Nagyhét címmel
ökumenikus kiállítás nyílt a nagyváradi római katolikus Püspöki
Palotában azzal a célkitűzéssel, hogy bemutassa a húsvéti ünnepkörhöz
kapcsolódó kultikus örökségeket. A hírportál leszögezi: kis túlzással
történelminek is nevezhető pillanatokat élhettek át mindazok, akik részt
vettek a tárlatnyitó ünnepségen, hiszen nagyon ritkán fordul elő az,
hogy Sofronie Drincec ortodox püspök együtt mutatkozzon Böcskei László
és Virgil Bercea római, illetve görögkatolikus püspökökkel. Az, hogy ez
most mégis megtörtént, annak köszönhető, hogy a Nagyváradi Római
Katolikus Püspökség kezdeményezésére megrendezték ezt a tárlatot, azzal a
céllal, hogy bemutassák a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó kultikus
örökségeket, melyek Várad római katolikus, ortodox és görög katolikus
püspökségeinek, valamint a Körösvidéki Múzeum birtokaiban vannak. Ennek
megfelelően kelyheket, régi zsoltáros és liturgikus könyveket,
gyertyatartókat, püspöki pásztorbotot, reverendákat és rászonokat,
olajszenteléshez használt edényeket, aranyozott ezüstfeszületeket,
monstranciákat, ikonokat, papi stólákat és egy fekete selyemből készült,
ezüstszállal díszített 19. századi miseruhát is meg lehet csodálni a
püspöki palota emeleti folyosóján, illetve előcsarnokában. <br>A
megjelenteket Aurel Chiriac múzeumigazgató köszöntötte, hangsúlyozva: a
kiállítás témáját és üzenetét tekintve is különleges, viszont
megítélésében természetesnek, a normalitás jelének kell tekinteni, hogy a
megjelent három egyházi méltóság együttműködik. Sofronie Drincec
ortodox püspök kifejtette: az egyházi évnek egy speciális időszakában
vagyunk, hiszen épp nagyböjt van, és a nagyhét végén két héten belül
Krisztus feltámadását ünnepelhetjük. Szerinte<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> az elmúlt évszázadokban
Váradon békében és harmóniában éltek egymással a különböző felekezetek
és nemzetiségek képviselői, ami érthető, hiszen az 1054-ben
bekövetkezett kelet-nyugati egyházszakadás előtt egységes volt a
dogmatika és a liturgia, közösek tehát a gyökereink</b></u></span>. A kiállítás pedig
hozzájárul ahhoz, hogy a művészet segítségével is felkészüljünk a
húsvétot megelőző spirituális utazásra, egyéni és közösségi szinten
egyaránt. Virgil Bercea görögkatolikus püspök kiemelte: egyetlen elődje
sem gondolta azt, hogy a kegytárgyak a saját, személyes tulajdonukat
képezik. <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>Utalva arra, ami 1948-ban a görögkatolikus egyház vagyonával
történt, megjegyezte: a történelem néha igazságtalan, de ilyen a világ,
nincs mit tenni, néha eltűnnek olyan tárgyak, melyek a kultikus örökség
részei</b></u></span>, máskor viszont előkerülnek ismét, nem tudni honnan. Ennél
fontosabb azonban, hogy mindannyian keresztények vagyunk, mondta.
Böcskei László római katolikus megyéspüspök emlékeztetett rá: amikor az
év elején tervezték a programokat, jött az ötlet, hogy mivel az idén
egybeesik a katolikus és az ortodox húsvét, szervezni kellene egy
ökumenikus kiállítást. A főpásztor három kulcsszót is nyomatékosított:<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a
köszönetet, a jelzést és a meghívást</b></u></span>. Ezért köszönetet mondott
mindazoknak, akik közreműködtek a rendezvényszervezésben. Leszögezte: a
tárlat annak jele, hogy egyek vagyunk Krisztusban, és emellett meghívás
arra, hogy megértsük: a feltámadás egy olyan realitás, melyben hinni nem
az egyház kiváltsága, hanem a hétköznapok reménysége kell legyen.</p>
<p>Ugyancsak az <i><b><a href="http://erdon.ro">erdon.ro</a></b></i> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Az önkéntessé</b><b>g egy </b><b>diakónia</b></u></span>
címmel tudósít arról, hogy tegnap délelőtt Nagyváradon a Csillagváros
Alapítvány szervezésében Rozsályi Ilona önkéntes tartott <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>előadást
</b></u><u><b><span style="background-color:rgb(255,255,0)">s</span>zemélyes tapasztalatai alapján </b></u></span>a voluntarizmusról a Szent László Római
Katolikus Teológiai Líceumban. Az intézmény kápolnájában megjelent
diákokat Benedek Ramóna hitoktató köszöntötte, hangsúlyozva: az
önkéntesség megerősíti őket abban a meggyőződésben, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> jót tenni jó,
és jónak lenni jó.</b></u></span> Megjegyezte: a XII. B-sek többször is kivették már
részüket az önkéntes munkából. Vinczéné Pálfi Judit református
lelkésznő, a Csillagváros Alapítvány elnöke kijelentette: <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>az önkéntesség
egy lehetőség, út, ismeretlen ajtó, amely rengeteg elágazás felé vezet,
egy perspektíva és tapasztalatszerző alkalom arra, hogy jobban
megismerjük önmagunkat, s eldöntsük, merre menjünk az életben.</b></u></span> A
voluntarizmus szeretetszolgálat, vagyis diakónia is, hiszen azáltal,
hogy a cselekvésünkkel helyzetbe hozzuk magunkat és másokat, és <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>valamit
jót teszünk, mi boldogak és elégedettek leszünk, felebarátaink pedig
megtapasztalják az isteni gondoskodás jeleit.</b></u></span> A rendezvény meghívottja,
Rozsályi Ilona szentjobbi önkéntes elárulta: miután végzett az állami
egyetemen, úgy érezte, valami hiányzik az életéből, és lehetőségként
merült fel, hogy az Önkéntesség Európa Évének programja keretében<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> egy
évet töltsön Németországban. Tavaly szeptemberben ment ki, és nem bánta
meg döntését, hiszen rengeteg pozitív tapasztalatot szerez, a munka
mellett sok élményben van része, megtanulta azt, hogy lehet összefogni,
közösen megoldani a problémákat, melyeknek betudhatóan „azóta más
perspektívából látja a világot”, és megtanulta azt, hogy oda kell
figyeljünk egymásra. </b></u></span>Amúgy a lengyel határ közeli Görlitzben
önkénteskedik, a CVJM nevű keresztény szervezetnél, ugyanis <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>
Németországban rengeteg az ateista fiatal,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> akiket Isten útjára kell
vezetni.</span></b></u></span> Két francia önkéntes fiúval lakik egy házban, akik különböző
személyiségűek, illetve ellentétes természetűek: a fizikai munkát
kedvelő Arnaud komoly és konzervatív, az inkább értelmiségiként
gondolkodó Rémi pedig laza és liberális, közös viszont bennük az, hogy
önkéntes munkáiknak, a felmerülő kihívásoknak köszönhetően mindketten
lassan rádöbbenek arra, hogy mit kívánnak az élettől. Arnaud biztos
abban, hogy nem akar többé gyermekekkel foglalkozni, Rémi viszont éppen
erre vágyik – magyarázta Ilona, aki saját magáról elmondta:
délelőttönként egy iskolaklubban dolgozik – szendvicseket készít, beáll a
pénztárhoz, konfliktusokat próbál kezelni, játékokat szervez –,
délutánonként pedig vallásórákat tart gyermekeknek. Kiemelte, hogy
milyen sokat segít neki a mentora, és arról is beszélt, hogy a
szabadidejét milyen hasznosan és kellemesen szokta eltölteni. Az eladás
végén elhangzott az is, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> idén szeptembertől is lehetőség nyílik majd
hasonló önkéntes munkára, érdeklődni a Csillagváros Alapítványnál
lehet.</b></u></span></p>
<p>A <i><b>Népszabadság</b></i> (<b>Elmarasztalták…</b> 7.o.), a <i><b>Népszava</b></i> (<b>Európai „nem”…</b> 4.o.), a <i><b>Magyar Hírlap</b></i> (<b>Elmarasztalták…</b> 5.o.) és a <i><b>Magyar Nemzet</b></i> (<b>Pert nyertek…</b>
3.o.) is <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>beszámolnak arról, hogy sérti a vallás, a gondolat- és a
lelkiismereti szabadságot a magyar egyháztörvény az Emberi Jogok Európai
Bírósága szerint.</b></u></span> A magyar jogszabályról szóló döntést 5:2 arányban
hozták meg. <u><b>A bírák szerint a magyar állam nem tudta megfelelően
bizonyítani, hogy nem lett volna kevésbé drasztikus megoldása arra, hogy
az állami támogatással visszaélő közösségeket kiszűrje. A strasbourgi
székhelyű bíróságnak nincs joga magyar törvényeket megsemmisíteni, csak
kártérítést ítélhet meg, a kérdésben viszont még nem döntöttek.</b></u></p>
<p>Magyar Kurír</p></div>