<div dir="ltr"><h1 class="">Keresztényként személyesen is érintettek vagyunk az auschwitzi tragédiában </h1>
<div class="">2014. április 2. szerda 11:52<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/keresztenykent-szemelyesen-is-erintettek-vagyunk-az-auschwitzi-tragediaban">http://magyarkurir.hu/hirek/keresztenykent-szemelyesen-is-erintettek-vagyunk-az-auschwitzi-tragediaban</a><br>
</div>
<h3 class=""><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>Istenkép Auschwitz után címmel tartottak
kerekasztal-beszélgetést április 1-jén a vallásközi párbeszéd jegyében a
szegedi Gál Ferenc Főiskolán.</u></span> A jeles zsidó és keresztény vezetők és
teológusok részvételével megrendezett eseményre a holokauszt 70.
évfordulója adott alkalmat.</h3><p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/uploads/content/51776/kepek/o_auschwitzkonf.jpg"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/uploads/content/51776/kepek/c_auschwitzkonf.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A Szeged-Csanádi Egyházmegye, a Gál Ferenc Főiskola, a Holokauszt
Emlékközpont, a Szegedi Zsidó Hitközség és az Országos Rabbiképző –
Zsidó Egyetem szervezésében zajlott kerekasztal-beszélgetésen Bölcskei
Gusztáv református, Kiss-Rigó László római katolikus, Lackner Pál
evangélikus püspökök, Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség
elnöke, Schőner Alfréd főrabbi, a rabbiképző rektora és Török Csaba
katolikus teológus osztotta meg gondolatait Haraszti György egyetemi
tanár moderálása mellett.<br><br>Haraszti György két provokatív
mondattal indította útjára a beszélgetést:<u><b> Elie Wiesel világhírű
amerikai zsidó írótól származik a mondat, hogy „Auschwitzban nem a zsidó
nép halt meg, hanem a kereszténység”, míg „Az Isten gyenge és erőtlen
volt Auschwitzban” gondolatot az a Hans Jonas fogalmazta meg, akinek
németül éppen Istenkép Auschwitz után címmel jelent meg kötete.</b></u><br><br><u><b>A
házigazda Kiss-Rigó László szerint igazából nem az istenkép változott
meg Auschwitz után, hanem az emberkép.</b></u> <u><b>Isten továbbra is erőt ad, amikor
az embereket, az ő cselekedeteiket látva kétségbeesünk.</b></u> A megyéspüspök
rámutatott, <u><b>a keresztényeket nem a politikai korrektség vagy a
humanizmus vezeti e témával kapcsolatban, hanem a fiatalabb testvér
érintettsége.</b></u> A püspök úgy véli,<u><b> nem elég a megemlékezés, hogy
Auschwitzhoz hasonló ne fordulhasson elő, a teremtő és a teremtmény
közötti igazi kapcsolat teszi lehetővé a teremtmény és teremtmény
közötti igazi kapcsolatot is</b></u>.</p>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/uploads/content/51776/kepek/o_auschwitzkonf4.jpg"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/uploads/content/51776/kepek/c_auschwitzkonf4.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>Schőner Alfréd főrabbi azt fejtegette, hogy személyes érintettsége
miatt képtelen tárgyilagosan, érzelmek nélkül beszélni e témáról.
Családjában 39 embert gyilkoltak meg, köztük öt testvére is a halálát
lelte Auschwitzban; édesapja egész életében képtelen volt feldolgozni,
hogy a gyermekei helyett ő maradt életben.</b></u></span> Hozzátette, <u><b>annak a
korosztálynak a szívében, amelyik túlélte a holokausztot, ott van a
kérdés, hogy miért történhetett mindez, s erre a kérdésre nem lehet
egyértelmű és megnyugtató feleletet adni.</b></u> A rabbiképző rektora Auschwitz
után az egyik legfontosabb feladatnak azt tartja, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a békesség
megteremtésével nyugalmat adjunk azoknak a zsidóknak, akik a túlélői
vagy első generációs tanúi az ottani borzalomnak.</b></u></span></p>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/uploads/content/51776/kepek/o_auschwitzkonf2.jpg"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/uploads/content/51776/kepek/c_auschwitzkonf2.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>Lednitzky András, akinek a családjából szintén sokan, 24-en haltak
meg a koncentrációs táborban,</b></u></span> kifejtette, hogy <u><b>a túlélő zsidók
kétféleképpen viszonyultak Istenhez: voltak, akik azt mondták, hol volt
Isten és elfordultak a vallástól, míg mások még vallásosabbak lettek,
hogy ilyen többet ne fordulhasson elő. </b></u>A szegedi hitközség elnöke
elismerte a keresztény egyházak testvéri kiállását, és kiemelte, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a
szeretet fölötte áll a gyűlöletnek.</b></u></span><br><br><u><b>Bölcskei Gusztáv arra hívta
fel a figyelmet, hogy a történelem folyamán az embernek kellett
igazolnia magát Isten előtt, <span style="background-color:rgb(213,166,189)">jellegzetesen újkori az a csavar, hogy az
ember ül be a bírói székbe, és felszólítja Istent, hogy igazolja magát. </span></b></u>A
református püspök szerint Auschwitz egy olyan esemény, amikor mi
keresztények<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> csak úgy kezdhetünk bármit is, ahogy egykor Jób barátai
tették: le kell ülni Jób mellé (vagyis a zsidók mellé) és hallgatni.
Bölcskei azt is hangsúlyozta, hogy ha a történtek miatt eljutunk Isten
létének tagadásához, az semmivel sem vezet pozitívabb következményre,
mint ha a történtek ellenére elfogadjuk létezését.</b></u></span></p>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/uploads/content/51776/kepek/o_auschwitzkonf3.jpg"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/uploads/content/51776/kepek/c_auschwitzkonf3.jpg" alt="" border="0"></a></p>
Lackner Pál elmondta, hogy az evangélikus felfogás szerint<u><b> nagyon
jelentős az ember felelőssége, azaz döntési szabadsága jó és rossz
között, </b></u>ezt Auschwitz megítélésénél is figyelembe kell venni. Az
evangélikus püspök úgy véli, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a 20. század számos korábbi látásmódot
érvénytelenített és kétségtelenül a szenvedő istenkép került előtérbe.</b></u></span><br><br><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Török
Csaba</b></u></span> Isten mindenhatóságának és a világban tapasztalható bűnnek a
látszólagos ellentmondásáról szólva hangsúlyozta, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Isten
önkorlátozó, hiszen ha nem az lenne, akkor az embernek nem lenne
szabadsága.</b></u></span> Auschwitz a kereszténység számára azért tragikus igazán,
mert önmagát irtja ki, hiszen – ahogy Szent Pál is fogalmaz a Rómaiakhoz
írt levélben<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>, a kereszténység egy olyan olajfához hasonlatos, amelynek
gyökérzete, törzse a zsidóság és a beleoltott vadolajfa ágak vagyunk mi,
keresztények. </b></u></span>A teológus fontosnak tartja, hogy ellenálljunk annak a
kísértésnek, hogy Auschwitz kérdését eltárgyiasítsuk, és ezzel másodszor
is megöljük az ott meghaltakat.<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> Török Csaba szerint Auschwitz alapvető
tanulsága, hogy Jézus személyét tekintve a kereszténység hosszú időn
keresztül túlzottan is arra koncentrált, hogy ő valóban Isten, arra
pedig kevésbé, hogy valóban ember.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Ha erre is megfelelő hangsúly esik,
akkor Jézus oldalán visszajuthatunk a testvéri közösségbe, mely a
keresztény–zsidó kapcsolatok javulásához is hozzájárulhat.</b></u></span><br><br>Fotó: Thaler Tamás<br><br>Agonás Szonja/Magyar Kurír<br></div>