<div dir="ltr"><h1>Ferenc pápa: Ne álljunk ellen Isten üdvözítő szeretetének </h1>
<div>2014. március 27. csütörtök 18:10</div>
<h3>A Szentatya március 27-én a Szent Péter-bazilika
katedraoltáránál mutatott be szentmisét, 493 olasz parlamenti képviselő
(köztük kilenc miniszter, valamint a szenátus és az alsóház elnöke)
jelenlétében – tájékoztat a Vatikáni Rádió honlapja.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/uploads/content/51615/kepek/o_papaparlament.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin:13px auto" src="http://www.magyarkurir.hu/uploads/content/51615/kepek/c_papaparlament.jpg" alt=""></a><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Jézus
idejében volt egy vezető réteg, amely eltávolodott a néptől, nem volt
képes másra, csak hogy saját ideológiáját kövesse, és korrupcióba
süllyedjen.</b></u> <u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>Pártérdekek, belső harcok: ezekre fordították energiájukat
azok, akik Jézus idejében hatalmon voltak</b></u>. Olyannyira, hogy <u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>amikor
megjelent közöttük a Messiás, nem ismerték fel, </b></u>sőt, <u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>azzal vádolták,
hogy az ördögök fejedelméhez csatlakozva gyógyítja a betegeket </b></u>– mondta
homíliájában Ferenc pápa.</p>
<p>Az első olvasmány Jeremiás könyvéből (Jer 7,23-28) hangzott el,
melyben <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a próféta Isten panaszát visszhangozza:</b></u> <u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>a gonosz nemzedék nem
hallgatta meg szavát, nem fogadta be az Úr hírnökeit, hanem megátalkodottságában igazolta saját bűneit. „Hátukat fordították felém</b></u><span style="background-color:rgb(213,166,189)">”</span> –
idézett az olvasmányból Ferenc pápa.</p>
<p>A Szentatya hozzátette: ez az Úr, ez Isten fájdalma. Ez a valóság
jelen van a napi evangéliumi szakaszban is, amely arra utal, hogy az
emberek, főleg a nép vezetői vakok Isten irányában. Ezeknek az
embereknek,<u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b> e kis csoportnak a szíve idővel olyannyira megkeményedett,
hogy képtelenek voltak meghallani az Úr szavát.</b></u> <br></p><p><u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>Bűnösökből korruptak
lettek. Nagyon nehéz, hogy egy korrupt személy ismét jó útra térjen.</b></u> <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A
bűnösnél ez lehetséges, mert az Úr irgalmas, és mindnyájunkat vár.</b></u> <span style="background-color:rgb(255,255,255)">De a
korrupt saját dolgaiba süllyedve, megrögzötten él, és ezek az emberek
korruptak voltak.</span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span>Ezért igazolták önmagukat, mert Jézus egyszerűségével,
ugyanakkor Isten erejével megzavarta őket.</p>
<p><u style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Olyan emberek voltak, akik utat tévesztettek.</b></u> Ellenálltak az Úr
üdvözítő szeretetének, és eltávolodtak a hittől, a hit teológiájától a
kötelesség teológiája felé fordultak. Visszautasították az Úr
szeretetét, és e visszautasítás azt eredményezte, hogy letértek az Úr
által felkínált útról, a szabadság dialektikájának útjáról, és a
szükségszerűség logikájának útjára léptek, ahol nem volt helye az Úrnak.
<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A szabadság dialektikájában jelen van az Úr, aki jó, aki nagyon szeret
bennünket.</b></u> <u style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(213,166,189)">A szükségszerűség logikájában azonban nincs hely az Úr
számára: </span>csak a kötelesség számít, csak az, amit meg kell tenni.</b></u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span>Olyan
személyekké váltak, akik számára csak a külső viselkedésforma számított.<span style="background-color:rgb(255,255,255)">
Jó modorú, de rossz szokásokkal rendelkező emberek voltak. Jézus
„fehérre meszelt síroknak” nevezi őket</span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">.</span></p>
<p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Nagyböjt arra emlékeztet bennünket, hogy Isten mindnyájunkat szeret</b></u> –
folytatta homíliájában Ferenc pápa. – Arra kell törekednünk, hogy
megnyíljunk számára. E nagyböjti útszakaszon jót tesz mindnyájunknak, ha
elgondolkozunk azon, hogy <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>az Úr meghívott bennünket a szeretetre</b></u><span style>, ha
</span><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>gondolunk a szabadság e dialektikájára, ahol jelen van a szeretet.</b></u></p>
<p style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Tegyük fel magunknak a kérdést:</b></u><b><u><i> ezen az úton járok-e? Vagy az a
veszély fenyeget, hogy<span style="background-color:rgb(213,166,189)"> igazolom önmagam és egy másik úton haladok?</span></i></u></b></p>
<p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Kérjük az Urat, adja meg a kegyelmet, hogy mindig az üdvösség útján
járjunk, hogy megnyíljunk az üdvösségnek,</b></u> amely csak Istentől származik.
Nem onnan jön, amit ezek a „kötelesség doktorai” javasoltak, akik
elveszítették a hitet, és a kötelesség e lelkipásztori teológiájával
uralkodtak a népen.</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>