<div dir="ltr"><h1>Napi sajtószemle </h1>
<div>2014. március 21. péntek 10:06<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-51401" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-51401</a><br></div>
<p>Az <b><i><font size="4">Élet és Irodalom</font>ban</i> (3.o.) Mártonffy Marcell Akit csak találtok, hívjátok meg</b>
címmel <u><b>elemzi Jorge Mario Bergoglio pápaságának egy évét.</b></u> A cikkíró
kifejti: „A premodern és a modern alakzat ellentétét áthidaló
elképzelésként az is megfogalmazódott, hogy miután az egyház radikális
reformjának a követelése a modernitás zsákutcájának bizonyult,<u><b> Ferenc a
megújulás egy harmadik megkérdőjelezhetetlen hitelességű útját mutatja
meg</b></u>: a két elődje által is szorgalmazott <u><b>lelki elmélyülés</b></u>t, amely a<u><b>
szegények felé történő elhatározott odafordulásban teljesedik ki</b></u> és
válik cselekvéssé, a harmadik világ egyházi életéből merített
inspirációknak köszönhetően. Ez a fontos meglátás azonban féligazságokat
tartalmaz. Az egyházi ’önreferencialitást’, a tekintély kultuszát
bíráló argentin pápa nem tételezhette fel, hogy a saját tekintélyével
elfoglalt intézményrendszer átváltozása kizárólag a lelkek mélyén
végbemenő történés volna. Azért fordult partnerekhez és nem
alattvalókhoz, mert a szolgáló és irgalmas, egyszerű és határtalanul
nyitott, <u><b>az elnyomottak jogaiért küzdő és a társadalmi
igazságtalansággal szembeforduló egyház nagyszabású projektje nem
valósítható meg pusztán a spiritualitás eszközeivel.</b></u>” A cikkíró szerint a
karizmatikus Ferenc pápa „megfontoltan és tudatosan adagolt üzenetei
félreérthetetlenül eredeti, ha nem is vitathatatlan víziót rajzolnak ki,
amelynek <u><b>szeretetreméltóságáról és gazdag sugallatáról bárkit
meggyőzhet programadó írása, Az evangélium öröme kezdetű, súlyos, noha
kissé hosszadalmas buzdítás.</b></u> A tagadhatatlan irányváltás következményei
ugyanakkor nem láthatók előre, s nem csupán az intézmény erős
ellentartása vagy az eljövendők mindenkori tervezhetetlensége miatt. A
kitekintést az a körülmény is nehezíti, hogy a katolikus egyház helyi
tradícióit az idő és a szituáció nagymértékben eltérő változatai
formálják. A megalapozottnak látszó előrejelzés, amely szerint a római
központ globális törekvéseiben az euroatlanti régió és a fejlődő
országok csereviszonya, a szegénység és a migráció gondja, ezekkel
összefüggésben pedig a jóléti társadalmak felelőssége jut egyre nagyobb
szerephez, egyúttal egy jövőképes katolicizmus kibontakozásának
meghatározó színtereit is kijelöli. <u><b>A súlypontok áthelyeződése
valószínűlég jelentősen gyengíti az ebben az összképben peremre szoruló
kelet-európai népegyházak érdemi megújulásának esélyeit, egyidejűleg
azonban megnöveli minden hiteles helyi kezdeményezés jelentőségét</b></u>.”<br><br>A <b><font size="4"><i><a href="http://kronika.ro" target="_blank">kronika.ro</a></i> </font>Kányádi Sándor személyesen adta át egyik kötetét Ferenc pápának</b> címmel számol be arról, hogy az olasz fővárosban olvassa fel verseit <b><u><b>Kányádi Sándor</b>
költő, aki egyik művét Ferenc pápának is átadta.</u></b> A Kossuth-díjas
erdélyi költő a költészet világnapja alkalmából érkezett Rómába. <u><b>Kányádi
Sándor pénteken este a Balassi Intézet – Római Magyar Akadémián (RMA)
tizenkét európai költőtársával olvassa fel verseit eredeti nyelven</b></u>,
kivetített olasz feliratozással. Kányádi Sándor a Szent Péter téren
tartott <u><b>szerdai audiencián is részt vett és személyesen nyújtotta át a
Dél keresztje alatt című kötetének spanyol fordítását az egyházfőnek</b></u>. A
költő erről a Római Magyar Akadémián, a helyi magyar közösséggel tartott
találkozóján számolt be. A beszélgetést Cinzia Franchi, a padovai
egyetem magyar irodalomtanára vezette. <u><b>Kányádi kötetlenül beszélt
Erdélyről, irodalomról, verseiről. Többek között elmesélte, hogy az
egyik erdélyi kis faluban sírt emeltek Petőfi Sándornak arra hivatkozva,
hogy „ilyen nagy költőnek mindenhol lehet sírja”, ahogyan az ókorban
görög földön Homérosszal is történt.</b></u><br><br>A <b><font size="4"><i>Népszabadság</i></font> (2.o.) <u>Egyetlen keresztény sem lehet antiszemita</u></b> főcímmel és <u><b>Erdő Péter: Vallatni kell a sorsot</b>
f</u>elcímmel számol be a Közös jövőnk – közös felelősségünk című,
Tihanyban rendezett konferenciáról, amelyen Heisler András, a Mazsihisz
elnöke Erdő Péter bíboros, prímást idézte:<u><b> „A kereszténység nem fér
össze az antiszemitizmussal</b></u>.” A rendezvényen felszólalt Erdő Péter is,
csakúgy, mint Gáncs Péter evangélikus püspök és Bölcskei Gusztáv
református püspök, a zsinat lelkészi elnöke. <u><b>A magyar katolikus egyházfő
megrendülten emlékezett a holokausztra. Leszögezte: nemcsak a
történéseket, hanem azok okait is vizsgálni, elemezni kell. Vallatni
kell a sorsot, hogyan torzulhatott el egy társadalom működése annyira,
hogy ilyen szörnyűségek fakadhattak belőle</b></u>. Ilan Mor, Izrael budapesti
nagykövete felidézte azokat az időket, amikor a zsidókat ellenségnek, az
ördögi erők szövetségesének tartották. Rámutatott: a zsidók és a
katolikusok kapcsolatában a II. Vatikáni Zsinat forradalmi áttörést
jelentett. A nagykövet részletesen felidézte Izrael és a Szentszék
kapcsolatának állomásait, majd kiemelte Ferenc pápa tavaly novemberi
nyilatkozatát, melyben megerősítette a zsidókkal folytatott párbeszéd
fontosságát, és kinyilvánította sajnálatát az antiszemitizmus miatt. Az
izraeli diplomata különösen fontosnak tartotta a pápa kijelentését,
miszerint egyetlen keresztény sem lehet antiszemita. A rendezvényre
meghívták <u><b>Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes</b></u>t is, aki egy felolvasott
üzenetben mentette ki magát, arra hivatkozott, hogy váratlan
kormányzati kötelezettségének tett eleget. Egyúttal <u><b>hangsúlyozta, hogy a
kormány az elmúlt négy évben mindent megtett az antiszemitizmus
visszaszorítása érdekében. Előadást tartott Balog Zoltán, az emberi
erőforrások minisztere, aki közös történelmünk szörnyűségének nevezte a
holokausztot.</b></u> Többször is használta a „mi zsidók és keresztények”
meghatározást. Erre Heisler András azt mondta: jólesett, hogy egy
református miniszter így fogalmazott. <br><br>Az <b><font size="4"><i><a href="http://erdon.ro" target="_blank">erdon.ro</a></i> </font>Stabilizálják a neológ zsinagógát</b>
címmel közli, hogy a vallási turizmus népszerűsítése <u><b>a nagyváradi és
debreceni zsidó közösség örökségének értékesítése által elnevezésű uniós
projekt keretében kívül-belül stabilizálják a nagyváradi neológ
zsinagógát</b></u>. A Kossuth utcai neológ zsinagóga felújítását Várad
önkormányzata valósítja meg partnerségben a Debreceni Zsidó
Hitközséggel, a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési
Program 2007–2013 keretében, <u><b>mellyel párhuzamosan renoválják a
cívisvárosban levő, Kápolnási úti státuszkó zsinagógát is</b></u>. A projekt
összköltségvetése 1.892.150 euró, melyből 1.565.852 euró jut Váradnak.
Ebből 1.190.016 euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, illetve
az államháztartásból származó vissza nem térítendő támogatás, huszonnégy
százalék, vagyis 375.835 euró pedig a helyi költségvetésből biztosított
önrész. A közelmúltban elkezdett renováláson főleg állagmegőrzési és
külső homlokzatfelújítási munkálatokat kell érteni, hiszen mint korábban
elhangzott, mindenre nem jut pénz, például a Dávid-csillagos kupola
díszítéseinek teljes rendbetételére vagy új padok megvételére se.<br><u><b>Seidler
András, a Nagyváradi Zsidó Hitközség alelnöke közölte: tizenöt évre
szóló kezelési szerződést kötöttek a Polgármesteri Hivatallal, melynek
értelmében az önkormányra bízták a felújítási munkálatok megszervezését
és kivitelezését, ők csak arra ügyelnek, nehogy a vallásuk előírásaival
ellentétes dolgok történjenek</b></u>. A megállapodás értelmében a zsinagóga
belseje multifunkcionális teremként fog működni, kiállításokat,
koncerteket, könyvbemutatókat lehet majd rendezni benne, melyeken
vallási hovatartozásától függetlenül részt vehet bárki. Az önkormányzat
által meghirdetett tenderpályázatot az Abed Nego cég nyerte, és a
közelmúltban nekiláttak a munkálatoknak. <br>A hírportál emlékeztet rá:
az Independenţei/Kossuth utcai neológ zsinagóga megtervezésére <u><b>annak
idején</b></u> a Cion-templom Egylet hirdetett pályázatot, a beérkezett tervek
közül <u><b>Busch Dávid pályamunkáját fogadták el. A kivitelezéssel id.
Rimanóczy Kálmán építészt, a legelőnyösebb ajánlattevőt bízták meg,</b></u> aki
1877. április 9-én kezdett hozzá az előmunkálatokhoz.<u><b> Júniusban
felkerült a kupolára a Dávid-csillag is. A zsinagógát 1878. szeptember
24-én adták át a nyilvános izraelita szertartásoknak. A 19. század végi
historizmus jegyében épült, mór stíluselemek felhasználásával.
Legdíszesebb a Kossuth utcára néző homlokzata, az ezen domináló nagy
félköríves ablakokkal, illetve mór díszítő motívumaival. A frigyszekrény
oltára felett karzat van az orgona – a váradi Jónás István alkotása –
és az énekkar számára.</b><b> Az újabb kori neológ templomoknál lehetséges
elrendezés szerint a tórafelolvasó emelvény a frigyszekrény előtt
található, így azzal szinte építészeti egységet alkot. A csodálatosan
szép belső díszítés ugyanakkor Horovitz Mór kassai festőművész munkáját
dicséri.</b></u><br>A tudósításból az is kiderül, hogy <u><b>Bihar megyében a
holokauszt előtt 29 zsinagóga működött. A vészkorszak idején 33 ezer
zsidót deportáltak, a haláltáborokat csupán 2700-an élték túl. Jelenleg
körülbelül 700 tagja van a Nagyváradi Zsidó Hitközségnek.</b></u><br><br>A <b><font size="4"><i><a href="http://nyugatijelen.com" target="_blank">nyugatijelen.com</a></i></font> Ikonok, bizánci dallamok a II. Filocalián</b>
címmel közli, hogy az április 4–13. között Aradon tartandó Filocalia
rendezvény műsorát ismertették tegnap a megyei tanács
sajtótájékoztatóján, amelyen Nicolae Ioţcu tanácselnök, Ana Marai
Dragoş, a Megyei Kulturális Központ igazgatója és Teofan Mada atya, a
rendezvény művészeti igazgatója vett részt. A tanácselnök a tavalyi első
kiadás váratlanul nagy, de megérdemelt sikeréről szólt, az igazgatónő a
rendezvényeket ismertette, Mada atya pedig részletesen beszélt
mindenről, kiemelve, hogy az idei rendezvénysorozatra a Brâncoveanu év
jegyében kerül sor. <u><b>Constantin Brâncoveanut 1714-ben III. Ahmed szultán
fosztotta meg havasalföldi trónjától, és Isztambulban a Héttoronyba
záratta. A törökök megkínozták, szerették volna rátenni kezüket roppant
vagyonára, majd 1714 augusztusában négy fiával egyszerre kivégezték. A
Román Ortodox Egyház összekapcsolta kivégzését a keresztény hitével,
1992-ben szentté és vértanúvá nyilvánította fiaival együtt.</b></u> Ennek dacára
az Aradi Ortodox Érsekséggel közösen szervezett Filocalia (jelentése: a
szépség szeretete) <u><b>nemcsak ortodox ünnep, hanem mindenkihez szól</b></u> –
mondta Mada atya. A hírportál külön is felhívja a figyelmet két
rendezvényre: április 4-én nyílik meg a Delta Galériában <u><b>Az ikonfestő
ajándéka c. tárlat, amely a leghíresebb román ikonfestők közelmúltban
keletkezett alkotásai</b></u>t mutatja be három jelentős fővárosi gyűjteményből.
Április 11-én kerül sor a<u><b> iaşi-i Byzantion kórus fellépésére (állítólag
ez az ország talán legjobb egyházi énekkara)</b></u>, amely
Brâncoveanu-korabeli és más bizánci kórusműveket ad elő. Szerepel még a
Filocalia műsorában két neves (egy aradi és egy bukaresti) színész
vallomásos előadása egykori és mai egyházférfiakról.<u><b> A Kultúrpalotában
tartandó rendezvényekre a belépés ingyenes.</b></u></p>
<p>Magyar Kurír</p></div>