<div dir="ltr"><h1 class="">Ősi kulturális örökség, templomok, mecsetek tűnhetnek el a föld színéről Szíriában </h1>
<div class="">2014. március 18. kedd 10:02</div>
<h3 class="">Régészeti térségek, múzeumok, mecsetek, templomok,
kolostorok a katonák, rablók látcsövének középpontjában. A nyugati és
keleti világ kereszteződésében fekvő<span style="background-color:rgb(213,166,189)"> Szíria kincsei teljesen eltűnhetnek
vagy megsemmisülhetnek a bombázások, lopások, fosztogatások és
illegális ásatások következtében.</span></h3><p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/uploads/content/50905/kepek/o_st.-simeon-stylities.jpg"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/uploads/content/50905/kepek/c_st.-simeon-stylities.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Aleppótól északra fekvő 5. századi Szt. Simeon- bazilika</em><br><em>építészeti elem részlet</em></p>
<p>A háború borzalmának ugyanis nemcsak a lakosság, hanem a jelentős
kulturális örökség is áldozatául esik<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>: mintegy tízezer műemlék,
történelmi helyek, központok, műalkotások</b></u></span>. Kezdeményezések sorozatával
Olaszországból indult el az erre irányuló figyelemfelhívó és mozgósító
vészjelzés. Nemzetközi projektek keretében eddig 2,5 millió euró gyűlt
össze, amelyet többek között az illegális kereskedelem megfékezésére,
őrök, restaurációk anyagi fedezetére fordítanak. Rómában nyitják meg a <em>Szíria, ragyogás és dráma</em>
elnevezésű európai kiállítást is. A <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>kampány v</b></u></span>ezetői Francesco Rutelli,
Róma volt főpolgármestere és Paolo Matthiae volt kulturális miniszter, a
Szíriában működő olasz régészek dékánja, az ókori nyugat-szíriai város,
Ebla felfedezője.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Cél</b></u></span>ul tűzték ki, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> a műemlékvédelem a
béketárgyalások egyik témája legyen.</b></u></span></p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/uploads/content/50905/kepek/o_apamea.jpg"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/uploads/content/50905/kepek/c_apamea.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Apamea</em></p>
<p>A közel-keleti országban <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hat olyan hely található, amelyet az UNESCO
az emberiség örökségé</b></u></span>vé nyilvánított.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Olaszországot ősi kötelékek fűzik
Szíriához.</b></u></span></p>
<div class="">
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b><em>Damaszkuszi Apollodórosz</em> (Kr. u. 2. század első fele)
Traianus, majd Hadrianus vezető építésze, a korai római császárkor egyik
nagy hatású építésze volt.</b></u></span> Mint hadmérnök <u><b>Traianus hadjáratainak
műszaki közreműködőjeként Drobetánál, a Vaskapu-szoros alatt,
megépítette a faszerkezetű dunai hidat (104–105).</b></u> Ezt a Traianus-oszlop
is megörökíti. Jelentős<u><b> római </b></u>építészeti alkotása: az<u><b> <em>odeum</em>, a <em>circus</em>, a <em>gymnasium</em>, a <em>forum Traiani</em> (Traianus-fórum, 107–113), a <em>Mercati di Traiano</em></b></u> (Traianusz-piac), és valószínűleg ő építette át a <u><b><em>római Parthenont</em>.</b></u></p>
</div>
<p style="text-align:center"><br><a title="" href="http://magyarkurir.hu/uploads/content/50905/kepek/o_kozepkori-negyed.jpg"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/uploads/content/50905/kepek/c_kozepkori-negyed.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Középkori városnegyed</em></p>
<p>„A kulturális örökség<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><i><b> Szíria </b></i></span>elfelejtett áldozata – hívja fel a
figyelmet Rutelli, a berlini Institute for cultural diplomacy
tiszeletbeli elnöke, a <em>Priorità cultura</em> <em>(Kulturális prioritás)</em>
alapítója. Ez a helyzet olyan országot érint, amely<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> több ezer éves
civilizáció örököse: az első ábécé hazája, a Krisztus előtti harmadik
évezredben már városállamként létezett, a síiták és szunniták közötti
iszlámszakadás központja, három császár és több római pápa születési
helye.</b></u></span></p>
<div class="">
<p>Mivel a kereszténység közel-keleti gyökerű, természetes volt, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a
pápaság korai történetében több ázsiai, illetve észak-afrikai származású
pápa volt. </b></u></span>Nemzetiségüket néha lehetetlen megállapítani, hiszen volt,
aki közülük rabszolgaként került Rómába, még a Római Birodalom
fennállása idején. Itáliai görög származású pápa akadt még a VIII.
században is az egyházfők között.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Hat pápa szíriai származása bizonyossággal ismert: Szent Anicét
(155-166), V. János (685 – 686), Szent I. Szergiusz (687 – 701),
Sziszinniusz (708), Konstantin (708 – 715), Szent III. Gergely (731 –
741).</b></u></span></p>
</div>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/uploads/content/50905/kepek/o_apamea-muzeum-mozaik.jpg"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/uploads/content/50905/kepek/c_apamea-muzeum-mozaik.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Apameai múzeum – mozaik részlet</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A kampány alkalmából</b></u></span> Matteo Barzini fiatal olasz rendező <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>rövid
dokumentum filmet készített Ennio Morricone zenei hátterével, </b></u></span>melyet
Rómában mutatnak be először. Dermesztő felvételek:<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b> összeomló minaretek,
ágyúval szétlőtt építmények, oszlopsorok között vonuló harckocsik.</b></u></span></p>
<p>A program részeként felhívják a figyelmet, hogy ez év februárjától látható a mozikban <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>George Clooney <em>Monuments men</em> <em>(Műkincsvadászok)</em>
című filmje is: </b></u></span>az azonos című regény alapján, igaz történetre épült
film bemutatja, hogy a II. világháborúban a szövetséges haderők egy
csoportja hogyan mentett meg értékes műkincseket a pusztulás elől. </p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/uploads/content/50905/kepek/o_ma.jpg"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/uploads/content/50905/kepek/c_ma.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center">Maalula</p>
<p>A<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> R</b></u><u><b>ómából indult kampány nemzetközi támogatást élvez, </b></u></span>többek között a
párizsi Sorbonne és a berlini Freie Universitet részéről. „A szíriai
kulturális örökség elpusztulása nem másodlagos kár – hangsúlyozzák a
program vezetői –, hiszen a nemzetközi törvényhozás bőven kifejtve
elrendeli a történelmi és művészeti kincsek védelmét. A nemzetközi
együttműködésre nyitott országban 2010-ben közel 70 nemzetközi régészeti
misszió valósult meg.”</p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/uploads/content/50905/kepek/o_mecset_elotte.jpg"><img src="http://magyarkurir.hu/uploads/content/50905/kepek/c_mecset_elotte.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>A damaszkuszi Omayyade mecset – a bombázások előtt</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>„A népesség, a kulturális javak és a táj,</b></u></span> mint földrajzi terület
ugyanannak a láncnak a szemei, tehát<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> együtt kell megmenteni őket. </b></u></span><span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>Ha az
emberek védelme mellett veszni hagyjuk a műemlékeket, az a nép
kulturális identitásának megsemmisülését jelentené, és gátolná a háború
utáni gazdasági felépülést” </b></u></span>– húzza alá Paolo Matthiae. A jelenleg is
tartó összecsapások közepette nehéz felmérni a kár és a pusztítás
mértékét.</p>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/uploads/content/50905/kepek/o_mecset_utana.jpg"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/uploads/content/50905/kepek/c_mecset_utana.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Az aleppói Omayyade mecset belülről – a bombázások után</em></p>
<p>„A damaszkuszi múzeumok, régiségek és műtárgyak főigazgatósága
felhívást intézett a hadviselő felekhez, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> ne használjanak
védőbástyaként vagy tüzelőállásként régészeti helyeket és műemlékeket,
mert ez többek között a cassinói apátság létét fenyegetné. A damaszkuszi
és aleppói múzeumok védelem alatt állnak, számos értéktárgyat és
dokumentumot biztonságba helyeztek </b></u></span>– mondja el Matthiae. Mindezzel
együtt azonban nem sikerült <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>elkerülni az aleppói Omayyade mecset
középkori minaretjének<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> teljes lerombolását. </span></b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Megkárosodott a Krak del
Cavalieri, a 12. századi keresztes erőd, Maalula városa, ahol két
keresztény kolostor is van, amelyekben még Krisztus nyelvén, arámul
beszélnek. Apameát – Antiochia, Alessandria és Róma mellett –, az ókor
egyik legjelentősebb városát tönkretették az illegális ásatásokkal.”</b></u></span></p>
<p>Forrás: Avvenire</p>
<p>Lisztovszki Tünde/Magyar Kurír</p></div>