<div dir="ltr"><h1 class="">Ferenc pápa: A nagyböjt az irgalmasság ideje az egész egyházban <br></h1>
<div class="">
<span class=""><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-nagybojt-az-irgalmassag-ideje-az-egesz-egyhazban-videoval">http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-nagybojt-az-irgalmassag-ideje-az-egesz-egyhazban-videoval</a><br>
</span></div>
<div class="">
<div class="">
<div class="">
<p>A Szentatya – folytatva az elődei által
megkezdett hagyományt – nagyböjt kezdetén találkozott a római papokkal,
egyházmegyéje lelkipásztoraival – tájékoztat a Vatikáni Rádió.</p> </div>
</div>
</div>
<p><a class="" href="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Zsuzsa/papok_1.jpg" rel="lightbox"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Zsuzsa/papok_1.jpg" style="margin: 13px auto; display: block;" height="295" width="500"></a>Agostino
Vallini bíboros, aki a pápa római egyházmegyei helynöke köszöntötte őt
mindannyiuk nevében. <u><b>„Köszönjük ezt az évet, amely átformált bennünket” –
mondta beszédében a bíboros helynök. Ferenc pápa ugyanis alig egy éves
pápasága során – tavaly március 13-a óta ül Péter székében –
megváltoztatta a római egyházmegyét. „Köszönetet mondunk az Úr Jézusnak
azért a jóért, amit hozott közénk.</b></u> Biztosítom Önt, Szentatya, hogy az <em>Evangelii gaudium</em>
apostoli buzdítása megújulást eredményezett. (...) A buzdítás
közzétételét követően minden lelkipásztori kezdeményezés figyelembe
vette az abban foglalt irányelveket, és mi mindannyian elköteleztük
magunkat közös tanulmányozására.” Agostino Vallini bíboros helynök
biztosította a pápát a római papok hűséges szeretetéről és hálájáról.</p><p>„Amikor
a bíboros helynökkel elkezdtünk gondolkodni erről a találkozóról, azt
mondtam, hogy veletek, papokkal együtt akarok elmélkedni az <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>irgalmasság
témájá</b></u>ról, mert az irgalom jót tesz mindenkinek” – szögezte le mindjárt a
pápa egyházmegyéje papságához intézett beszédében. Az elhangzott
szakasz Máté evangéliumából <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a nép között járó Jézus</b></u>ra irányítja
gondolatainkat. Jézus szánalommal tekint az elfáradt emberekre, akik
olyanok voltak, mint a pásztor nélkül maradt juhok. „Olyanok voltak,
mint az a sok ember, akikkel ma a város útjain találkoztok – mondta a
pápa a római papoknak. Ha pedig kitágítjuk a horizontot, akkor azt
látjuk, hogy nemcsak Róma és Itália városairól és falvairól van szó,
hanem a világról. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Az elfáradt emberek megannyi ország népei, amelyek még
nehezebb körülmények között élnek</b></u>. Akkor megértjük, hogy mi nem azért
vagyunk itt, hogy egy szép lelkigyakorlatot végezzünk nagyböjt kezdetén.
Azért vagyunk itt, hogy hallgassuk a Szentlélek szavát, amely az egész
egyháznak szól most, amely valóban<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> az irgalmasság ideje.</b></u>”<br></p><p>Ferenc
pápa elmélkedését három gondolat köré építette: Az egész egyház számára
<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>ez az irgalmasság ideje.</b></u> Mit jelent az irgalmasság a papok számára? <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Az
irgalom (gyónás esetén) ne legyen sem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">engedékenység</span>, sem pedig <span style="background-color:rgb(234,209,220)">túlzott
szigor</span></b></u><span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span></p><p>Az irgalmasság előtérbe helyezése Boldog II. János Pál
nevéhez fűződik. Gondoljunk Faustina Kowalska nővér boldoggá és szentté
avatására és az Isteni Irgalmasság ünnepének elrendelésére. A szentté
avatáskor elhangzott homíliájában II. János Pál felidézte, hogy az
üzenet, amelyet Jézus adott Kowalska nővérnek, a két világháború közé
esik és szorosan kapcsolódik a XX. század történelméhez. A jövő felé
tekintve pedig ezt kérdezte: milyenek lesznek az előttünk lévő évek,
milyen lesz az emberiség jövője a földön. Mi ezt nem tudhatjuk. Azt
tudjuk azonban, hogy a fejlődés mellett sajnos fájdalmas tapasztalatokra
is kell számítanunk. Ám <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>az isteni irgalmasság világossága, amit az Úr
Faustina nővér kegyelmi adományain keresztül a világnak adott,
megvilágítja a harmadik évezred embereinek útját.</b></u> Ezt kell továbbadni.<u style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
Manapság sajnos gyorsan elfelejtünk mindent, még az egyház
magisztériumát is.</b></u> Ez részben elkerülhetetlen, de<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> a lényegest, az
intuíciókat és az Isten népének hagyott tanításokat, nem szabad
elfelejtenünk. </b></u>Az isteni irgalmasság ezek között szerepel. Nekünk, az
egyház szolgáinak kell ébren tartanunk ezt az üzenetet, főként az
igehirdetésben, a tettekben, a jelekben, a lelkipásztori döntésekben,
amelyek között szerepel az, hogy<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> a kiengesztelődés szentségének
elsőbbséget adunk</b></u>, és<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> ezzel egy időben az irgalmasság cselekedeteinek
is.</b></u></p><p>Mit jelent az irgalmasság a papok számára? Ferenc pápa itt
emlékeztetett arra, hogy amikor levelek és telefonhívások érkeznek
hozzá, vagy amikor ő telefonál, gyakran felteszik ezt a kérdést: „De
Atya, miért morgolódik a papok ellen? Azt mondják, hogy én ostorozom a
papokat. Most azonban nem akarom ostorozni a papokat” – tette hozzá a
Szentatya.</p><p>Tegyük fel ezt a kérdést saját magunknak, hogy mit
jelent irgalmasnak lenni a pap számára. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A Jó Pásztor képmására a pap az
irgalmasság és a szánalom embere, közel áll népéhez, főként a
kitaszítottakhoz, a bűnösökhöz, a betegekhez és azokhoz, akiknek senki
sem viseli a gondját. </b></u>Akiket az élet bármilyen módon megsebzett,
figyelemre és meghallgatásra találnak a papban. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A papok legyenek
irgalommal, amikor kiszolgáltatják a kiengesztelődés szentségét.</b></u> A pap
magatartása abból ered, hogy ő milyen kapcsolatban van saját gyónásával.
A pap <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>ajándékozza oda a szívét a szolgálatban, és legyen képes arra,
hogy meghatódjon.</b></u> Az aszeptikus, laboratóriumi papok nem segítik az
egyházat. A Szentatya itt megismételte azt a már ismert elgondolását,
hogy <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>az egyház ma olyan, mint egy frontkórház, ahol gyógyítani kell a
sebeket.</b></u> Ma annyi ember van, aki sebeket hordoz, anyagi okok vagy
botrányok miatt, amelyek az egyházat sem kímélik meg. Nekünk papoknak<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>
ott kell lennünk ezeknek az embereknek a közelében </b></u>– mondta Ferenc pápa.</p><p>Végül
a Szentatya a kiengesztelődés szentségével kapcsolatos magatartásról
beszélt. Mi papok – mondta – azt halljuk a hívektől, hogy a gyóntatás
során vagy túl engedékenyek, vagy pedig túl szigorúak vagyunk. Egyik
magatartás sem helyes.<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> Az, hogy a gyóntatók között stílusbeli
különbségek vannak, normális dolog, de ezek a különbségek nem érinthetik
a lényegeset, vagyis a helyes erkölcsi tanítást és az irgalmasságot. </b></u><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Az
igazi irgalmas magatartás az, amely felvállalja a személyt, figyelmesen
meghallgatja, tisztelettel mellé szegődik és az igazsággal összhangban
elkíséri a kiengesztelődés útján</b></u>. A valóban jó gyóntatópap olyan, <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>mint
az irgalmas szamaritánus. </b></u>Miért? Mert <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>szíve olyan, mint Jézusé, képes a
szánalomra.</b></u></p><p>Ferenc pápa végül egyfajta tesztként kérdéseket tett fel:<br>Szoktál-e sírni? <u style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Vagy már nincsenek könnyeid?<br>Sírsz-e népedért? Amikor megbetegszik vagy meghal egy gyermek?<br>
Harcolsz-e az Úrral híveidért?</b></u><br style="background-color:rgb(234,209,220)"><u style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Miként fejezed be a napodat? Az Úr Jézussal, vagy pedig a televízió előtt?</b></u></p><p>
Ferenc
pápa beszédében végül párhuzamot vont a levita és az irgalmas
szamaritánus magatartása között. Ez utóbbi konkrét és hatékony módon
adott segítséget. Az idők végezetével az szemlélheti Krisztus dicsőséges
testi feltámadását, aki nem szégyellte sebekkel borított és kitaszított
testvére testét. Biztos vagyok abban – mondta még a Szentatya –, hogy
Olaszországban számtalan derék, irgalmas szívű pap van. Ha Olaszország
még ma is erős, akkor az nem annyira a püspökök, hanem a derék
plébánosok, papok érdeme. Ezt nem azért mondom, hogy tömjénezzek, hanem
mert valóban így érzem. Gondoljatok arra a sok papra, akik már az égben
vannak, és kérjétek az irgalmasság kegyelmét, azt, amelyet ők éreztek
híveik iránt.</p><p>Ferenc pápa hosszú leírt beszédét még számtalan
rögtönzött gondolattal és érdekes epizóddal egészítette ki. Többek
között <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>megemlékezett Buenos Aires-i papokról, híres gyóntatókról,
akiknek gyóntatószéke előtt mindig hosszú sorokban kígyóztak az emberek.
Az egyik papot úgy hívták, hogy Sacramentino. A város szinte minden
papja hozzá járt gyónni. II. János Pál pápa is gyónt nála argentínai
látogatása során a nunciatúrán. Ferenc pápa végül még egy vallomást is
tett. Egy napon meglátogatta ennek a szent papnak a sírhelyét a
templomban, és miközben rendezgette a rózsákat a koporsóján letépte a
rajta elhelyezett szentolvasót, amit azóta is a zsebében hordoz. Akkor
ezt kérte a szent paptól: „Add nekem a felét a te irgalmasságodnak.”</b></u></p><p>Videó: Rome Reports</p></div>