<div dir="ltr"><h1 class="">Turkson bíboros a vallásszabadság védelmében</h1>
<div class="">
<span class="">
<a href="http://magyarkurir.hu/hirek/turkson-biboros-vallasszabadsag-vedelmeben">http://magyarkurir.hu/hirek/turkson-biboros-vallasszabadsag-vedelmeben</a></span></div>
<div class="">
<div class="">
<div class="">
<p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Óvni és védelmezni kell a vallásszabadságot,</b></u></span> mert<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>
az magában foglalja </b></u></span><span style="background-color:rgb(255,153,0)"><u><b>minden ember szabadságát arra, hogy az igazságról
alkotott legmélyebb meggyőződése szerint éljen</b></u></span> – erre figyelmeztetett
kedden délelőtt Peter Turkson bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Tanács
elnöke Pozsonyban, ahol az „Egyház és az emberi jogok” témájáról
tartanak kétnapos konferenciát. A beszédet a Vatikáni Rádió foglalta
össze.</p> </div>
</div>
</div>
<p><img src="http://magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/trauteva/peterturkson.jpg" style="margin: 10px auto; display: block;" height="367" width="500">A
Szlovákiai Püspöki Konferencia kezdeményezésére meghirdetett ülésen
Turkson bíboros<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><u><b> az emberi jogok és méltóság kérdését vizsgálta meg a
katolikus egyház szempontjából.</b></u></span></p><p>Emlékeztetett rá, hogy <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a
vallásszabadság elválaszthatatlan a gondolati és lelkiismereti
szabadságtól. </b></u></span><u><b>Magában hordozza a lehetőséget hitvallásunk
megváltoztatására, de arra is, hogy személyes vagy közösségi szinten
egyaránt kinyilvánítsuk vallási meggyőződésünket.</b></u> Sajnálatos módon ezt a
jogot<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a világon sok helyütt nem tartják tiszteletben, és a legtöbb
országban a keresztények szenvednek leginkább az üldözéstől</b></u></span> hitük miatt.
Ez a helyzet pedig az emberi jogok súlyos megsértését jelenti –
nyomatékosította Turkson bíboros.</p><p>A vatikáni főpásztor felhívást
intézett minden kormányhoz, hogy védjék meg állampolgáraik jogait,
bármilyen valláshoz tartozzanak is.<u><b> Ma a vallásnak<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> két kihívás</span>sal kell
szembenéznie:</b></u> az egyik<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a szekularizmu<span style="background-color:rgb(255,255,255)">s, amely a vallást teljesen a
magánszférába akarja száműzni,</span></b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span>a másik pedig <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a fundamentalizmus,<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> amely a
vallás tényleges meghamisítása, mert ellentétben áll a
kiengesztelődéssel és Isten békéjével.</span></b></u></span></p><p>Ezért <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>szükség van az
elmélyült vallási nevelésre, amely képes megértetni az emberrel, hogy a
valódi hit pozitívan hozzájárulhat az élethez</b></u></span>. Olyan „<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>autópálya” – ahogy
XVI. Benedek fogalmazott </b></u></span>a 2011-es béke világnapi üzenetében –, <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>amely
az új nemzedékeket rávezeti arra, hogy egymás testvéreinek érezzék
magukat</b></u></span>, ugyanannak az emberi családnak a tagjaiként, amelyből senki
mást nem zárnak ki.</p><p>Az emberi jogok alapja minden személy vele
született méltósága, amely jogok épp ezért egyetemesek,
elidegeníthetetlenek és sérthetetlenek. Ezért Turkson bíboros óva <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b></b></u></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>intett
</b></u></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a relativista felfogástól</b></u></span>, amely beszűkíti a jogok alkalmazási
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>területét</b></u></span>, és azt állítja, hogy értelmük és egyetemességük a kultúrától,
politikától és a társadalomtól függően változhat.</p><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>Aggodalom</b></u></span>ra
adnak okot azok az <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>ideológiák, amelyek megkísérlik átírni az ember
jogait, vagy újakat próbálnak kitalálni helyettük</b></u></span>: mint például az
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>emberi reprodukciós jog, </b></u></span>amely <b><u>magában rejti az abortusz drámáját.</u></b> Ide
tartozik még <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>az eutanázia</b></u></span>, amelyet kiskorúak esetében is
végrehajtanának, valamint<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> a nemek ún. gender-ideológiája és a
homoszexuális házasságok.</b></u></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>A katolikus egyház ezzel szemben
elkötelezi magát az emberi jogok megvalósítása érdekében</b></u></span>. Meggyőződéssel
támogatja ugyanis az ember veleszületett méltóságát, mint minden emberi
jog alapját, valamint az élethez való jogot a fogantatástól a
természetes halálig, mivel ezt illeti az elsőbbség valamennyi emberi jog
között, és előfeltétele az összes többinek.</p><p>Magyar Kurír</p></div>