<div dir="ltr">...Meszleny nevű közszereplőt is ismerünk, de ő MESZLÉNYI...:-))</div><div class="gmail_extra"><br><br><div class="gmail_quote">2014. március 4. 12:44 Emoke Greschik írta, <span dir="ltr"><<a href="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank">greschem@gmail.com</a>></span>:<br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><div dir="ltr"><h1>Boldog Meszlényi Zoltán emléknapja</h1>
<div>
<span>
<a href="http://magyarkurir.hu/hirek/boldog-meszlenyi-zoltan-emleknapja-0" target="_blank">http://magyarkurir.hu/hirek/boldog-meszlenyi-zoltan-emleknapja-0</a></span></div>
<div>
<div>
<div>
<p>1951. március 4-én halt meg a 2009 októberében
boldoggá avatott<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Meszlényi Zoltán vértanú püspök. 2014. március 4-én
immár ötödik alkalommal <a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/elete-volt-fedezet-szentmise-boldog-meszlenyi-zoltan-emlekere-videoval" target="_blank">ünnepeljük</a> liturgikus emléknapját.</b></u></span></p> </div>
</div>
</div>
<p><a href="http://magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit9/meszlenyi.jpg" rel="lightbox" target="_blank"><img src="http://magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit9/meszlenyi_0.jpg" style="margin:13px auto;display:block" height="281" width="500"></a>Meszlényi
Zoltán Lajos 1892. január 2-án Hatvanban,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> sokgyermekes családban
született.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Kisszeminaristaként az esztergomi bencés gimnáziumban
érettségizett,</b></u></span> majd Vaszary Kolos hercegprímás jóvoltából a római
Gregoriana Egyetemen <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hallgatott teológiát</b></u></span>. 1912 júliusában<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> filozófia
doktorátus</b></u></span>t szerzett. Az<u><b> I. világháború miatt 1915-ben<span style="background-color:rgb(255,255,0)"> Innsbruck</span>ba
kényszerült,</b></u> ahol a Leopold-Franzens Egyetemen tanult tovább,<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> ott
szentelte pappá</b></u></span> október 28-án Franz Egger brixeni herceg-püspök.</p><p>A
teológiai doktorátus megszerzése után<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> visszatért az esztergomi
egyházmegyébe, s Komáromba kapott kápláni kinevezést</b></u></span>, de Csernoch János
bíboros már alig néhány hónap után, 1916 decemberében a prímási
kancellária hivatalába rendelte. Egyre jelentősebb feladatokat bízott
rá, így 1917 tavaszán már <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>érseki levéltáros és szertartó</b></u></span> lett. A fiatal
papot 1920-ban az Esztergomi<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Érseki Főszentszék jegyzőjév</b></u></span>é, majd<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> érseki
titkár</b></u></span>rá nevezték ki. Főpásztora bizalma töretlen volt iránta, így 1926.
január 30-án <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hercegprímási és érseki titkár</b></u></span> lett.</p><p><span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Tudományos munkássága egész életében fontos szerepet játszott</b></u></span>: 1927-ben jelent meg <em>Házassági köteléki perek</em>
című műve. A következő évben a Pázmány Péter Tudományegyetem
Hittudományi Kara bekebelezett <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>hittudor</b></u></span>rá választotta. Székfoglaló
értekezését a Szent István Akadémián a kánonjogi tanulmányok fontossága
témában tartotta 1930-ban. 1934-től az Egri Érseki Jogakadémia
egyházjogi magántanáraként működött, 1940-ben a Pázmány Péter
Tudományegyetem <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Teológiai Karára kapott rendkívüli tanári kinevezés</b></u></span>t, és
ugyanebben az évben a Hittanárokat Vizsgáztató Bizottság elnöke lett.</p><p>A
Csernoch Jánost az esztergomi érseki székben követő <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Serédi Jusztinián
mellett Meszlényi egyre jelentősebb egyházi pozíciók</b></u></span>at töltött be:
1931-től kanonokként a főkáptalan tagja, 1934-től a Prímási Főszentszék
zsinati bírója. 1937-ben szentelte Sinope címzetes püspökévé XI. Piusz
pápa kinevezésével Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Breyer István
győri megyéspüspök és Kriston Endre püspök. Az újdonsült főpásztor
1938-ban a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus aktív résztvevője
volt. <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Több, egyházilag elismert mozgalmat támogatott, köztük a
Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségét, amelynek
1939 júliusától volt elnöke</b></u></span>.</p><p>Püspöki szolgálatát elkötelezetten
végezte; <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a háború utolsó napjaiban, 1945 januárjában a szeminárium
pincéjében papokat szentelt</b></u></span>. Serédi Jusztinián bíboros halálát követően <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>a
hercegprímás végrendeletének ő volt a végrehajtója</b></u></span>. Miután Mindszenty
József hercegprímást 1948 karácsonyán letartóztatták, majd koncepciós
perben elítélték, Drahos János került a kormányzói posztra. Drahos
azonban nem sokkal később meghalt, így a káptalan döntésének megfelelően
Meszlényi lett<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> az egyházmegye vezetője</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>noha a kiépülő kommunista
diktatúra mást akart a helyére.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>„Krisztus hű pásztoraként a hitet és az
Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!” </b></u></span>–
ezekkel a szavakkal zárta esküjét Meszlényi Zoltán esztergomi érseki
helynök. Már 1946 szeptemberétől kezdve készültek róla ügynöki
jelentések.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> A székeskáptalan döntését, melyben Meszlényit választották
helynöknek</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal szembeni ellenséges
cselekedetnek minősítette a szerzetesek elhurcolásának körülményei miatt
panaszt tevő püspököknek.</b></u></span> Meszlényi nem ijedt meg a fenyegetésektől,
legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok áttekintését és
folytatását tartotta.</p><p>1950. június 20-án első és egyetlen
alkalommal volt jelen a budapesti Központi Papnevelő Intézetben, a
püspökkari ülésen. Néhány nappal később, június 29-én Esztergomban<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>
letartóztatták, majd Kistarcsán tartották fogva, mindenkitől szigorúan
elkülönítve. Az érseki helynöknek éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva
kellett tartania cellája ablakát, fűtetlen szobában kellett a telet
elviselnie. Őrei szadista módon bántalmazták, gyakran rúgták és bottal
ütötték.</b></u></span> Meszlényi Zoltán ráadásul nem volt teljesen egészséges ember,
<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>gyógyszerekre is szüksége vol</b></u></span>t, már akkor is, amikor elvitték.
<span style="background-color:rgb(213,166,189)"><u><b>Gyógyszert azonban nem lehetett bevinni, sőt semmilyen kapcsolatot
nem tarthatott a külvilággal. Sem letartóztatásának tényéről, sem
vádemelésről nem jelent meg semmiféle nyilvános híradás.</b></u></span> Egy rabtársa
visszaemlékezése szerint, amikor halkan kifejezte részvétét a püspöknek<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>,
Meszlényi ujját az égre emelve csak annyit mondott: „Ő többet
szenvedett.”</b></u></span></p><p>Sok szenvedés után 1951. március 4-én a Mosonyi utcai
kórházba már a halott főpásztort szállították, majd 10-én temették el.
Halálát utólagosan anyakönyvezték 1954 júniusában. 1966. június 22-én
hamvait exhumálták a rákoskeresztúri új köztemetőben, majd az esztergomi
bazilikába kerültek földi maradványai.</p><p>2004-ben Erdő Péter
bíboros indította el boldoggáavatási eljárását. XVI. Benedek pápa 2009.
július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely Meszlényi Zoltán püspök
vértanút kanonizálja a boldogok sorában, és ugyanabban az évben október
31-én boldoggá avatták az esztergomi bazilikában.<span style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b> Boldoggáavatásakor
ereklyéjét az esztergomi bazilika Szent Adalbert-mellékoltárban
helyezték el.</b></u></span></p><p>Magyar Kurír</p></div>
<br>_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br></blockquote></div><br></div>