<div dir="ltr"><div>Elizabeth Csordás, k.Lttagtól egy másik listáról:<br></div><br><div><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in"><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">MAGYAR MÉRFÖLDKÖVEK</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <b>a tudomány felé vezető úton</b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:center" align="center"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">vitéz Hamvas J. József</span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:center" align="center">
<span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">A Rákóczi Alapítványnak a második ezeregyszáz-éves évfordulóra készült munkája</span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:center" align="center">
<span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">1996</span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:center" align="center"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Kivonatok</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Mikor
több mint negyven évvel ezelőtt először kezdtem gyűjteni ezt az anyagot
és felfedeztem mérhetetlen, majdnem kimeríthetetlen gazdagságát,
boldogság és lelkesedés ragadott magával. E lázas munka közepette
elhatároztam, hogy e bő kincset meg kell osztanom a magyar fiatalsággal
és a világgal.</span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Kezdetként
képzeljük el, hogy a tudomány hosszú országútját egy időgép
segítségével járjuk be, melynek lámpáival csak a magyar mérföldköveket
világítjuk meg.</span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Nézzük csak! Mi lehet ez a <b>négykerekű, acélrugókon függő jármű</b>? Ez az acélrugós jármű eredetileg <b>a Komárom megyei Kócs faluból jött</b>, ami <b>megmagyarázza nevét: <u>Kócsi</u>.</b> E 14. századbeli szó az alapja a német <i>Kutsche</i>, az angol <i>coach</i> kocsit jelentő szónak. Itt ugyancsak meg kell jegyeznünk azt, hogy <b>magyar lovasok ajándékozták meg a világot a <u>kengyellel</u></b>. A <b><u>kovászos kenyér</u></b> is <b>magyar találmány.</b>
Magyar lovasok kenyere volt, akik ezt vitték magukkal a szárított és
porrá tört hússal együtt katonai útjaikon. Az Encyclopaedia Britannica
szerint a <b><u>rézfeldolgozás </u>is magyar találmány.</b></span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Az első magyar iskolát</span></u></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> a tizedik század fordulóján <b>alapította Géza feje</b>delem, a Szent Benedek renden belül.</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Az első magyar </span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">egyetemet</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <b>Nagy Lajos királyunk</b> alapította a <b>14. században Pécsett</b>. <b><u>A Buda-i egyetemet</u> Zsigmond király</b>
alapította a 14. század elején. A négytagozatos Pozsonyi Egyetemet
1467-ben építették, a nagyszombati Pázmány egyetem 1635-ben nyitotta meg
kapuit, 1777-ben Budára költözött, majd Pesten állapodott meg.</span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Könyvek szükségesek a tudományos ismeretek terjesztéséhez. A <b><u>legelső könyvet</u> Mátyás király uralkodása</b> alatt <b>nyomtatták Magyarországon</b>, megelőzve Angliát, Svédországot és Spanyolországot.<a href="http://www.magtudin.org/#_ftn1" target="_blank"><sup><span style="color:windowtext">[1]</span></sup></a> Ezt 1483-ban <b>Budán nyomtatták Hess Endre nyomdájában</b>; a könyv címe a jellemző: "Chronica Hungarorum".</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Az <b>első <u>közkönyvtár</u></b> már <b>a 15. században működött <u>Bártfán.</u> Az egyház működtette</b> és később a helyi hatóságok vették át.</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Az <b>első jelentős <u>számtan-tanulmányt</u></b> <b>Mester György írta</b> latin nyelven a Németalföldön, 1499. <b><u>Bagellardus</u> <u>Pál </u>1472-ben már írt könyvet a gyermekbetegségekről;</b> <u>János </u>1358-ban írt az orvostudományról; <u>Dénes</u> oktant (logikát) tanított 1474-ben a bolognai egyetemen, ahol <u>Gergely</u> is ugyanezt tanította.<a href="http://www.magtudin.org/#_ftn2" target="_blank"><sup><span style="color:windowtext">[2]</span></sup><span style="color:windowtext"> </span></a></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Budai Briccius</span></u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> a prágai egyetem rektora volt 1415-ben, ugyanezen idő alatt <u>Pannonius Christopher </u>is ezt a tisztet töltötte be egyszer, <u>Bálint</u> pedig négyszer volt a Kőnigsbergi Egyetem rektora. </span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">A Bécsi Egyetemnek 1413 és 1639 között 139 magyar egyetemi tanára volt, s az 1500-as években rektora is magyar, <u>Hungarus Ladislaus</u>.</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <b><u>Zsámboki János </u><a href="tel:%281531-1584" target="_blank">(1531-1584</a>) történész volt. Könyvtárának megmaradt darabjaiból szedte össze és alkotta Miksa császár a saját könyvtárát</b>, <b>melyek között Mátyás király híres Corvinái is szerepeltek.</b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> Egy <b><u>papírgyárat</u></b><u> </u> Margittan alapítottak <b>1546-ban, messze megelőzve ezzel Angliát. </b>A 16. század közepén I. Erzsébet angol királynő bányászokat hozatott Légrádról Angliába, hogy megtanítsák az ottaniakat a <u>korszerű bányaszerkezet</u> építésére, s arra, hogy hogyan lehet alagutakat vízmentesíteni. Ugyanezen bányászok vezették be a vonatok <u>fa-vágányon</u> való közlekedésének a módját. <b>Az angolok megtanulták a házak faszerkezetek való építését, melyet a mai napig is <u>"Hungarian riffle"</u>-nek hívnak; a vasolvasztó kohókat <u>"Hungarian mill"</u>-nek hívják Angliában.</b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Ugyancsak <b>magyar alapozta meg az <u>angol üveg-ipart</u> 1556-ban</b>. A Worchester-Strombridge üveggyár melletti dombot máig is <b>"<u>Hungarian Hill</u>"-nek, magyar dombnak hívják.</b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Rettenetes Iván<a href="http://www.magtudin.org/#_ftn3" target="_blank"><sup><span style="color:windowtext">[3]</span></sup></a> <u>magyar kohósokat</u> alkalmazott olvasztó-kohóinál.</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">A <b>16. században a magyarok</b> <b><u>Verancsics Faustus</u>-tól <a href="tel:%281551-1617" target="_blank">(1551-1617</a>), a veszprémi vár kapitányától örökölték a <u>merőleges tengelyű szél-turbiná</u>t.</b> Ugyancsak <b>ő volt az <u>ejtőernyő</u> felfedezője,</b> ami a török elől való menekülők előtt nyitotta meg az utat.</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Ségner János</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <a href="tel:%281704-1777" target="_blank">(1704-1777</a>) fizikus</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">
és orvos Pozsonyban született. Szakmai útja a Jénai Egyetem tanáraként
kezdődött Németországban, Göttingen és Halle közbeeső állomásokkal.
Segner volt az első, aki először <b>fedezte fel azt, hogy a fény időben terjed</b>. Legjobban <b>ismert találmánya a <u>Ségner kerék</u></b>, mely <b><u>a reactive turbinák és motorok</u> őse</b>, s ezeket <b>a mai lökhajtásos gépeknél is használják</b>.</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Balsaráti János Vitus</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <a href="tel:%281529-1575" target="_blank">(1529-1575</a>) V. Pál pápa orvosa</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> volt. <b><u>Gyöngyösi János</u> <a href="tel:%281707-1769" target="_blank">(1707-1769</a>) Erzsébet és Katalin orosz cárnők udvari orvosa</b> volt.</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">A világ első <u>Műszaki Intézete,</u> a budai <u>Institutum Geometricum</u> (1782) nyitotta meg kapuit.</span></b></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">A találékony <b><u>Kempelen Pázmándi Farkas</u> <a href="tel:%281734-1804" target="_blank">(1734-1804</a>)</b> Pozsonyban született. Nagyon alapos <b>megfigyelésen alapuló <u>beszélő gépeket</u> és <u>motoros szövőszékeket</u> szerkesztett</b>, valamint <b>ő szerkesztette a pozsonyi <u>pontonhidat</u>.</b> Ő volt az első, aki <b><u>vakok számára</u> olvasható írásrendszer kialakításán dolgozott. Legragyogóbb találmánya a <u>sakkozó gép</u>.</b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Jelki András </span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""><a href="tel:%281730-1783" target="_blank">(1730-1783</a>) egy bajai kalandvágyó szabó volt, aki a Holland kormány japán követe lett.</span></b></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Benyovszky Móric </span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""><a href="tel:%281741-1786" target="_blank">(1741-1786</a>) a kalandok legendás szerelmese </span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">a
lengyel szabadságharcokban küzdött, ahol az oroszok elfogták, és
Kamcsatkába hurcolták. Később megszökött. Háromszáz katonával - hogy az
őt küldő franciákat csodálatra késztesse - <b>Madagaszkárba ment, ahol e sziget szeretett kormányzójává vált.</b></span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt">
<span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">A következőkben kétszeres mérföldkő hirdeti a magyar elme nagyszerűségét <b>apa és fia, <u>Bolyai Farkas </u><a href="tel:%281775-1856" target="_blank">(1775-1856</a>) és <u>Bolyai János <a href="tel:%281802-1860" target="_blank">(1802-1860</a></u>) személyében. Farkas a számtantudomány tanára volt a Marosvásárhelyi Egyetemen. Munkája a <u>"Tentamen"</u> (1831) a korszerű algebra és mértan előfutára. János apja könyvének utószavában bevezette és okszerűen kapcsolta össze az új. <u>hiperbolás mértan</u> alapvető tételeivel.</b> Ez a mértan nem nyugodott már Euclides tételein. <b><i>"Új világot teremtettem a semmiből"</i></b><i>, </i>írta. Munkája nagy hatással volt a tudomány és bölcselet lendületes további alakulására. Coolidge nézete a következő: <i>"Munkája mérföldkő az emberi gondolkodás történetében."</i></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Miért világít a következő mérföldkő oly erővel? <b><u>Semmelweiss Ignác </u><a href="tel:%281818-1865" target="_blank">(1818-1865</a>)</b> neve áll rajta, aki Budán született. Lángesze <b>diadalmaskodott a gyermekágyi láz felett,</b>
ami oly sok áldozatot követelt abban a korban. Az emberi tudatlansággal
vívott megrázó és eredménytelen harca a magyar értelmiség kegyetlen
sorsát mintázza. Frank D. Slaughter a következőket mondta erről a nagy
magyar orvosról kiváló könyvében: "An Immortal Magyar, Semmelweiss, The
Conqueror of Childbed Fever." <b>(A halhatatlan magyar Semmelweiss, a gyermekágyi láz feletti győztes.")</b></span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt">
<b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Mokcsai Haraszty Ágoston </span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""><a href="tel:%281812-1869" target="_blank">(1812-1869</a>)</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> 1840-ben érkezett Amerikába. Az angol Bryand-al alapították meg azt a várost, amit ma Sauk City-nek hívnak. <b>Wisconsin államban</b> <b>komlót kezdett termelni, mely megalapozta a ma jól ismert söröket.</b> <b>Később</b> bortermelésnek szentelte idejét, s a <b>Magyarországról hozott alanyok segítségével honosította meg a Tokaj-i szőlőt Californiában.</b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Xanthus János </span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""><a href="tel:%281825-1897" value="+3618251897" target="_blank">(1825-1897</a>) népességföldrajzi és kőzettani gyűjteményét</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> nagyra értékeli a washingtoni Smithsonian Intézet.</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Pulszky Ferenc </span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""><a href="tel:%281814-1894" value="+3618141894" target="_blank">(1814-1894</a>) a Harvard egyetem legismertebb tanárai közé tartozik.</span></b></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Bettelheim Sámuel</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> Amerika legnagyobb kutatói közül is kitűnik</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">; a japán Riu-Kiu szigeten szobrot állítottak tiszteletére.</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Makk József</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> alapította Amerika első mérnöki katonai egyetemét.</span></b></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Asbóth</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <u>Sándor</u> <a href="tel:%281811-1868" value="+3618111868" target="_blank">(1811-1868</a>) tervezte New York városát</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">. Ő volt az, aki Orsovánál elrejtette a Magyar Szent Koronát, amikor elmenekült Magyarországról.</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Az amerikai polgárháborúban </span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">5 vezérőrnagy, 2 altábornagy, 15 ezredes, 2 alezredes, 133 őrnagy és 184 egyéb rangos tiszt <b>képviselte a magyarságot.</b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Jávorka Ádám </span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""><a href="tel:%281683-1747" value="+3616831747" target="_blank">(1683-1747</a>) az orosz hadsereg tábornoka</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> volt.</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">A lovas katonaságot világszerte a magyar huszárság után mintázták.</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <b>Ez megmagyarázza</b> azt is, hogy <b>miért vette át minden nemzet a <u>magyar huszár nevet és egyenruhát.</u></b> A franciák a lovas katonaság "pelisse"-ét <u>dolman</u>-nak, a zsinórozást <u>soutach</u>-nak, a csákót <u>chacon</u>-nak nevezik.</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">A Szent Benedek rendjébe tartozó <u>J<b>edlik János</b></u><b> <a href="tel:%281800-1895" value="+3618001895" target="_blank">(1800-1895</a>) a pesti egyetem természettan és erőtan (mechanika) tanára volt.</b> Ő alkotta <b>az első villamos motort 1828-ban</b>, s miután megoldotta a <b>dinamó elvét</b>, s hogy bizonyítsa számításai helyességét, <b>ő alkotta az első dinamót</b>. <b>Villamos motorját 1852-ben mutatta be tanítványainak először, 18 évvel előzve meg Siemens-et.</b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Irinyi</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <u>János</u> <a href="tel:%281817-1895" value="+3618171895" target="_blank">(1817-1895</a>) volt a biztonsági gyufa feltalálója.</span></b></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">A kanadai búza a <u>magyar durum búza</u> meghonosításából származik.</span></b></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">A fogoly (madár) Magyarországból vándorolt Kanadába, ahol most <u>Hungarian Partridge</u> néven ismert.</span></b></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Alexander Graham Bell -- Thomas Alva Edison-al együtt, a távbeszélő feltalálója</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">. <b><u>De Edison elismerte, hogy barátja, s első munkatársa, Ditrói Puskás Tivadar <a href="tel:%281844-1893" value="+3618441893" target="_blank">(1844-1893</a>) segítsége nélkül a távbeszélő soha nem terjedt volna szét a világon ilyen gyorsan.</u></b> <b>Ezt Puskás találmányának, az igen ötletes kapcsolótáblának tudta be.</b> <b>Puskás építette Párizsban az <u>első kapcsolótáblát</u> és bevezette a <u>távbeszélő hírrendszert</u> Budapesten.</b> Kedves történet kering a "halló" bejelentkezéssel kapcsolatban. Edison másik munkatársa, <u>Fodor István </u><a href="tel:%281856-1929" value="+3618561929" target="_blank">(1856-1929</a>),
akit jobb kezének nevezett, ugyancsak magyar volt. A két magyar mérnök
két különböző városban várta egy kísérlet eredményét: amikor Puskás
meghallotta barátja hangját azt kiáltotta: "hallom, hallom!" A történet
szerint ez az alapja a telefonba mondott "Hello"-nak.</span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Pulitzer</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <u>József </u><a href="tel:%281847-1911" value="+3618471911" target="_blank">(1847-1911</a>)
Makón született, s Amerika legnagyobb újságját alapította The World
címmel, s ő építette az első felhőkarcolót és hírügynökséget is. A
Pulitzer díjat évente osztják ki a legjobb regény, színdarab, történelmi
munka, zene, vagy a legjobb újságíró jutalmazására.</span></b></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Bánki Donát</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <a href="tel:%281859-1919" value="+3618591919" target="_blank">(1859-1919</a>) a GANZ gyár vezető főmérnöke a budapesti Műegyetemen a vízművek, compresszorok és gőzturbinák tanszékén.</span></b></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Ő és <u>Csonka</u> <u>János </u><a href="tel:%281862-1939" value="+3618621939" target="_blank">(1862-1939</a>) tervezte az első <u>karburátort.</u></span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <b>Ő tervezte az első használható repülőmodellt, valamint ő tervezte és alkotta azt a <u>motort és turbinát</u>, ami a nevét viseli.</b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Kandó</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <u>Kálmán</u> <a href="tel:%281869-1931" value="+3618691931" target="_blank">(1869-1931</a>) gépészmérnök</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. A <b><u>váltóáramú villamos mozdonya</u> a műszaki és villamos megoldások összhangba hozott megoldása.</b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Bláthy Ottó Titusz </span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">(1860-1939) a világ egyik legnagyobb villamossági-szakértője</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> volt, a <b>magyar villamossági ipar megalapítója</b>. <b>1884-ben <u>Zipernovszky</u> <u>Károly</u> (1853-1942) és <u>Déri Miksa </u>(1854-1938) közreműködésével az első <u>transformátort</u> tervezte meg</b>. <b>Zipernovszky felfedezte az <u>elektromos hullámvevőt,</u> a drótnélküli táviró egyenirányítóját. <u>Déri megtervezte</u> az Észak-olasz <u>erőművet az olasz Tirolban.</u></b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Az első földalatti villamos vonat Európában Budapesten nyitotta meg kapuit</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> a Millennium évében, 1896-ban.</span></b></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Hermann Eugene</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> építész tervezte és építette meg a braziliai Rio de Janeiro hajóállomását</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">. A <b>velencei Kiállítási Palotát is egy <u>Bajan </u>nevezetű magyar</b> és <b>a portugál Lisszabon hajóállomását a budapesti <u>Engberth </u>építette.</b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Jendrassik</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <u>György</u> (1898-1964) mérnök a világszerte ismert gáz-turbinát építette.</span></b></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Pollák Antal </span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">(1865-1938) és <u>Virág József </u>(1870-1909) voltak az expressz távirat feltalálói.</span></b></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Mihály</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <u>Dénes</u> (1906-1963) mérnök fejlesztette ki a távolbalátót</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">. Javított példányát még mindig használják Németországban és Nyugat-Európa szerte.</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Dr. Dorogi István és Lajos</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> nevét dicsérik a gyermekek a <u>felfújható gumilabda</u> és <u>úszó-játékok</u> műszaki megoldásáért. </span></b></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Sok magyar feltaláló munkáját dobta a szemétkosárba a Bécsi Védelmi Osztály</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">, s <b>ezek között </b>volt <b><u>Dr. Steiner - páncélautója és tankja</u> 1910-ben.</b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Litfas</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">, a soproni nyomdász</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> találta fel a <b><u>kivilágított hirdetőoszlopot</u>.</b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Dr. Schick Béla </span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">amerikai lakós fedezte fel azt a vizsgálati módszert, melynek segítségével a <u>diftéria iránti érzékenységet</u> lehet megállapítani.</span></b></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-indent:0.25in"><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">A <b>két Korányi testvér,</b></span></u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> valamint <b><u>Tauffer, Verebély, Herzog, Nékám</u> és <u>Ádám</u>, a világ legnagyobb orvosai közé tartoznak. </b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Vámbéry</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <u>Ármin</u> -t<u> </u>(1832-1913) Angliában a legnagyobb kelet-kutatók közé sorolják.</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> Ő volt az első, aki Teheránba és az ázsiai Samarkandba utazott.</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Sir Stein</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <u>Aurél</u> (1862-1946) a londoni Földrajzi társaság tiszteletbeli tagja</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">.</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Havas</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <u>Károly </u>(1881-1960) alapította a világ első hírügynökségét 1835-ben.</span></b></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Asbóth</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <u>Oszkár</u> (1881-1960) kutatásainak legnagyobb eredménye a vitorlázó repülőgép. 1928.</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> októberében az <b>első <u>helikopter</u> kísérleti</b> útja a Rákos repülőtérről indult. Maga a <u>helikopter</u> is magyar találmány.</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Dr. Fonó Albert</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> gépészmérnök</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> benyújtotta ajánlatát az ausztriai haderőkhöz 1915 februárjában a <b><u>jet-meghajtású</u> repülőgépek </b>gyártására.
E gondolatát elvetették, mint egy különc elme hóbortját. Ennek ellenére
Fonó kartársunk tovább tökéletesítette találmányát az első világháború
után és a német szabadalmi szakosztálynak nyújtotta be 1918-ban, melyért
a szabadalmat 1932-ben kapta meg. <b>Napjaink korszerű repülőgépei hirdetik a magyar feltaláló rendkívüli tudását, erős akaratát és kitartását.</b></span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in">
<b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Több évvel ezelőtt az amerikai belügyminiszter nagyszerű estélyt rendezett a magyarok tiszteletére.</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> Egy pohár pezsgővel köszöntötte a meghívottakat. Egy hatalmas csillár alá állva, a <b>következő
kérdést intézte a jelenlevőkhöz: "Hölgyeim és Uraim, tudják-e, hogy az
amerikai kormány tíz tanácsadója közül nyolc magyar?" </b>Nemcsak a vendégeknek, de sok magyarnak sem volt erről tudomása, annak ellenére, hogy igen nagy megtiszteltetés az, hogy <b>a világ leghatalmasabb országának tanácsadói honfitársaink voltak (1955).</b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Először
is a magyar orvosok, számtantudósok és atomkutatók említése a fontos,
mivel szerepük nagy hatással van az emberiség történelmére.</span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Kármán</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <u>Tódor</u> (1881-1949)</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> Budapesten született, s <b>elismerten az aerodinamika vezető tudósa</b>. A <b>légörvények elmélete nélkül a hang terjedésénél gyorsabb repülőgépek nem volnának lehetségesek. </b>Nincsen az aeronautikának egyetlen területe, mely nem gazdagodott volna tudományos munkásságával.</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Margittai Neumann</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <u>János </u>(1903-1962) korunk egyik legnagyobb számtantudósa volt</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">. Budapesten született, meghívták a híres Princeton és Harvard egyetemekre. <b>Tanácsolta
és erősen támogatta a szuper-gyors számítógépek megalkotását, mely
nélkül Amerika soha nem érhette volna el felsőbbrendű vezető szerepét az
űrkutatás és űrutazás terén.</b> Büszkén vallotta és hirdette
magyarságát. Egyszer egy hivatalos ebédnél hallotta, hogy a jelenlevők
szidták a magyarokat, s veszekedőseknek mondták őket. Erre ő gyorsan
megjegyezte: "Én is magyar vagyok!", ami a szidalmazót gyorsan
elnémította. Nem sokkal Neumann halála előtt egy tolószékben elvitték a
Fehér Házba és Amerika elnöke (Eisenhower) megható szertartás keretén
belül ez ország legnagyobb kitüntetését (Freedom - Szabadság) tűzte
mellére.</span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Szilárd</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <u>Leo</u> (1898-1946) a négy magyar egyike volt, akik vezető szerepet játszottak az atom energia használatával kapcsolatban.</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <b>Enrico Fermivel dolgozott</b> együtt, s <b>az első láncreakciót ők hozták létre,</b> ami most nevükkel van fémjelezve. <b>Szilárd volt az első, aki plutóniumot használt az atomreakció előidézésére.</b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Wigner Jenő</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> (1902-1995) ugyancsak tagja volt a magyar "atom-quartet"-nek.</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">
Budapesten született, tanulmányait Berlinben végezte, majd később a
Princeton egyetem tanára lett. 1942 és 1945 között atomkutatással
foglalkozott Amerika első, legnagyobb atom-laboratóriumában, a Chicago
egyetemen. 1952-től vezető szerepe volt az atomerővel foglalkozó
bizottságnál, mint tanácsadó szakember.</span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Margittai Teller</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <u>Ede</u> (1908-) volt a "Magyar quartet" oszlopos tagja Szilárddal, Neumannal és Wignerrel együtt. </span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Budapesten
született, a Chicago egyetemen nyert beosztást, ahol a világtörténelmet
írták azokban a napokban. A Los Alamos laboratóriumában és a Chicago
egyetemnél dolgoztak együtt, s <b>megoldották az atombomba gyártásának nehézségeit. Az első két bombát az ő irányítása mellett készítették el</b> és később Los Alamosban tették próbára először. <b>Még fontosabb szerepe volt a hidrogénbomba létrehozásában, s ezért hívják ma is a H-bomba atyjának.</b> </span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Bay</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <u>Zoltán</u> (1900-1994) atommérnök</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">
Békés megyében született és Budapesten, majd Berlinben tanult. Egy nagy
magyar villamos társaság, az Egyesült Izzó tudományos laboratóriumában
dolgozott. Itt <b>világhírre tett szert, amikor sikeresen megmérte a
föld és hold közötti távolságot radarral. Elismerést érdemel a "villamos
agy", a számítógép tökéletesítéséért is.</b></span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">A mesterséges bolygók (satellite) tervezésében és alkotásában</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> a következő tudósok vettek sikeresen részt:<u> <b>Gosztonyi Pál, Korda János, Földes Péter, Lovas Endre.</b></u></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Sziegmeth Alfréd</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> ellenőrizte és irányította a Pioneer kutató mesterséges bolygóit Amerikában</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">, egy <b>600 fős munkaerő létszámmal rendelkező hely vezetőjeként.</b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Pavlics Ferenc</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> gépészmérnök a hold-kocsi (moon buggy) tervezője és alkotója.</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> Legnagyobb csodálkozásomra megtudtam, hogy <b>a magyar <u>Domokos István</u> tervezte a holdkutató kísérleti rakéta (LEM) motorját az Apollo űrhajó számára.</b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">A már elhalálozott <b><u>Dr. Selye János</u> barátom a Montreal egyetemen végzett kísérleteket az emberi stress-el kapcsolatban.</b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Bíró László János </span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">(1900-), Budapesten született újságíró tervezte a golyós-tollat;</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <b><i>Argentínában ezt egyszerűen a BIRO-nak nevezik feltalálója után.</i></b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Nem felejthetjük el <b>a <u>két Rubikot</u>, atyát és fiát. <u>Rubik László</u> a sikló repülés úttörője volt</b>; milliomos <b>fia a Rubik kocka lángeszű feltalálója.</b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Nagy élvezet volt számomra, amikor egy <b>új bélyegsorozatot fedeztem fel, mely a magyar Nobel díjasokat ábrázolja a Hungarian News 1989. március 20.-i számában.</b> A bélyegeket kísérő szöveg kijelenti, hogy <b>ez a bélyegsorozat egyedülálló, s soha nem létezett ezelőtt!</b> <b><i>"A halhatatlanok gyülekezete" cím alatt minden nyelven.</i></b> A Magyar Tudományos Akadémia összegyűlt e bélyegsorozat kiadása alkalmából. Az előadók egyike<b>, <u>Palló Gábor </u>a vegytan kandidátusa körvonalazta e gyűlés fontosságát: "<i>Amikor egy ország nehéz körülmények között van, valami olyan erőforrást keres, ami öntudatát erősíti.</i> <i>Így a múlt hősei felé fordul, a művészet és tudomány óriásai felé."</i></b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:center" align="center"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> </span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:center" align="center">
<b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Nézzük meg tehát a Nobel díjasokat:</span></u></b></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Lénárd Fülöp</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">, (Pozsony 1862 - Messelhausen 1947) fizikus, egyetemi tanár</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nobel díját 1905-ben kapta a <b>phosphorencia terén végzett kutatásáért</b>. A photoelektromos hatásokkal kapcsolatos elmélete máig elfogadott.</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> </span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify">
<b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Bárány Róbert</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">, (1876-1936) orvos, orvosi Nobel díját 1914-ben kapta a belső fül egyensúlyszervével kapcsolatos kutatásáért. </span></b></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Zsigmondy Richárd Adolf</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">, (Vienna 1865 - Göttingen 1929) fiziókemikus,</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> Nobel díját <b>1926-ban</b> kapta <b>a kolloid-kemikai kutatásáért</b>, s az <b>ultramikroszkóp feltalálásáért. </b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Margittai Szentgyörgyi</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <u>Albert</u> (1893-1986) orvos és vegyész,</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> Nobel díját <b>1937</b>-ben kapta a biológiai égésekkel kapcsolatos kutatásáért, s a <b>C vitamin szerepének a felfedezéséért.</b> </span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Hevesy György József</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">, (Budapest 1885</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> - Friburg 1966) vegyész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, <b>a
Hafnium felfedezője Nobel díját 1944-ben kapta a rádióaktiv izotópok,
mint jelzők szerepének használatáért a vegyi kutatásban. </b></span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <b><u>Békésy György</u>, (1899-1972) fizikus, orvosi Nobel díját 1961-ben</b> nyerte el a <b>fülben levő helix-el kapcsolatos kutatásaiért. </b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Wigner Jenő</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> , (Budapest 1902-1994) </span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Nobel díját <b>1963</b>-ban kapta a <b>nukleáris reakciók diszperziójával kapcsolatos elméletéért. </b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify"><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <u>Gábor Dénes</u>, (Pest 1900-1979) villamosmérnök</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> Nobel díját <b>1971-ben</b> kapta a <b>holográf feltalálásáért, mely a tökéletes, háromdimenziós fényképezést tette lehetővé</b>. Ugyancsak <b>tökéletesítette az elektron-mikroszkóp mágneses lencséjét.</b> </span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify"><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <u>Oláh George</u>, (Budapest 1927-)</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">
A Locker Research Institute hydrocarbon részlegének igazgatója
Amerikában. A Piarista gimnázium tanulója volt. Kanadába 1964-ben
érkezett, később az U.S.A-ba költözött, s <b>1994-ben Nobel díjat kapott a hydrocarbonok vegyi reakciójával és transformálásával kapcsolatos kutatásáért és ezek leírásáért. </b></span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify">
<b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Harsányi</span></u></b><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <u>John </u>(Budapest, 1920-)</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">
A budapesti Fasori gimnáziumi érettségije után gyógyszerészetet tanult.
1950-ben feleségével és felesége családjával Ausztriába, majd
Ausztráliába költözött, ahol befejezte egyetemi tanulmányait.
Rockefeller fellowship-et kapott, majd később <b>az U.S.A. beli Berkeley egyetem hívta meg. 1994-ben két szaktársával osztozott a közgazdasági Nobel díjon. </b></span></p><div style="border:1pt solid windowtext;padding:1pt 4pt">
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Mindenekelőtt értékeink tudatában kell lennünk.</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <b>Tudnunk
kell azt, hogy a szó MAGYAR mit jelent. Gyermekeinket büszkén és
öntudatosan arra kell tanítanunk, hogy a magyarok a világ minden népével
egyenlők.</b></span></p></div><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Szomorú tapasztalatunk, hogy <b>senki sem fog nekünk segíteni, ha önmagunkon nem segítünk.</b> <b>Annak
érdekében, hogy ez megtörténhessen, nekünk, magyaroknak össze kell
fognunk, együtt kell működnünk, egymást segítve, egységesen.</b></span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Utunk
végére értünk. Tudom, hogy minden valószínűség szerint számos
mérföldkőemlítés nélkül maradt. Mielőtt mindennapi életünkhöz térünk
vissza, néhány másodpercnyi időt töltsünk az elmondottak feletti
elmélkedésre. <b>Talán emlékezünk egy névre, különleges cselekedetre,
eredményre, felfedezésre, amit magyarok adtak a világnak. Ha csak egy
pillanatra is azt gondolod, hogy "<u> Én is magyar vagyok, s boldog vagyok, hogy ezen országhoz tartozhatom"</u> akkor e szerény munka máris elérte célját.</b></span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in">
<b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Kicsiny ország vagyunk! Nincsen turáni átok! Egy ország nagysága nem méreteinek függvénye, hanem értékeié.</span></b></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in">
<b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Magyar
hittel, magabiztosan jelentsük ki: Tudunk nagyságot elérni, ha
összefogunk, önmagunkban bízva, s együttesen dolgozunk hazánkért.</span></u></b></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:0.25in"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> </span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Fordította Tomory Zsuzsa</span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in">
<span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> </span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">vitéz
Hamvas J. József tanulmánya után meg kell említenünk, hogy ilyen
kimagasló eredmények nemcsak a múltban, de napjainkban is bőven
tapasztalhatók. Néhány ilyen példa:</span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">A Kanadai-Amerikai Magyarság 2005. június 22.-i számában például a következő cikket olvashatjuk: <i>Mi a magyar diákok tudományos sikereinek titka?</i> cím alatt:</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">"A magyar diákok az egyik tudományos versenyt a másik után nyerik. </span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Az Istenért, miként lehetséges ez? - indítja terjedelmes cikkét a cseh <i>Gazdasági Napilap,</i> amelyben a fiatal magyar tudósok eredményeiről számol be. <b>A
cikk szerzője szerint az eredmények a magyar nyelv páratlanul logikus
felépítésének köszönhető, továbbá annak - szisztematikus gondoskodásnak -
ahogy a magyar iskolákban a tehetségekkel foglalkoznak.</b> Ezt a programot Zsolnai Tibor professzor dolgozta ki a kilencvenes évek elején, az általános iskolák számára, <b>Tény,
hogy elképedve áll a világ azzal a jelenséggel szemben, hogy szinte
naponta születnek világra szóló magyar találmányok. A külvilág mindezt
Magyarország tönkretételével és becsmérlésével honorálja."</b></span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Az
idén május 8-14 között Arizona fővárosában, Phoenixben került sor
ötvenhatodik alkalommal a 21 év alatti tudósok olimpiájára, az Intel
ISEF (<b>Intel International Science and Engineering Fair) </b>világversenyre<b>. </b>A
versenyen a többszörös előzsűrizést követően a felkért szervezetek
nevében több mint 50 ország fiatal tudósjelöltjei vehettek részt.
Magyarországról tíz éve a Magyar Innovációs Szövetség jogosult
résztvevőt javasolni a versenyre.</span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Ebben az évben hazánkat</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> a Magyar Innovációs szövetség által szervezett 2004. évi Országos Ifjúsági Verseny egyik győztese <b><u>Rátai Dániel </u>képviselte
egy olyan találmánnyal, amely minimális (kb. 25-30 ezer forintos)
ráfordítással a közönséges személyi számítógépet háromdimenziós
készülékké és egyben érintőképernyős PC-vé képes változtatni. </b>A tudományos-fantasztikus filmekbe illő teljesítményt <b><u>a
nemzetközi zsűri számunkra példa nélküli elismerésben részesítette:
összesen hat első díjat ítélt oda a huszadik életévét e hónap végén
betöltő feltalálóknak.</u></b></span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">14 kategóriában indult <u>1444 pályázó közül hárman részesültek</u> abban a díjban, <u>hogy részt vehetnek az idei Nobel-díjátadó ünnepségen - Rátai Dániel közöttük van.</u></span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif""> <b>Ezen kívül megnyerte</b> a <b>világ legtekintélyesebb processzorgyártó cégének, az Intelnek</b> a <b>legjobb
teljesítményért felajánlott díját (Intel Foundation Achievement Award),
ebben összesen tizennégyen részesülhettek. Díjazásuk: 5000 dollár.</b></span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><u><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Rátai Dániel találmánya</span></u></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">, mely nem csupán háromdimenziós megjelenítésre, hanem <b><i>játékok
új generációjának létrehozására, a legkülönbözőbb tervező, modellező,
animációs, képességfejlesztő és egyéb műveletek 3D végzésére is
alkalmas, ezt érzékeltetendő a polihisztor <u>Leonardo nevét viseli.</u></i></b></span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">A
számítógép-tudomány (Computer Science) képviselői között kimagasló
érdeklődést keltve szerezte meg a kategória legjobbjának járó abszolút
első díjat, ami további 5000 dollárt</span></b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">, egy Intel <b>Mobile
processzoros notebook-ot és az alma materének, a Neumann János
Számítástechnikai Szakközépiskolának is egy 1000 dolláros különdíjat
jelentett.</b> <b>Ezen kívül a kategória két első díja (3-3000 dollár) közül is az egyiket <u>Rátai Dániel kapta</u>.</b></span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt">
<span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Dollárban kifejezve az előbbiekhez képest szimbolikusnak tetszhet, de <b><u>eszmei értéke felbecsülhetetlen annak a szakmai elismerésnek, amelyet a Számítástechnikai szövetség</u> (IEEE Computer Society) és a <u>Találmányi és Kereskedelmi Hivatalok Szövetsége</u> (Patent and Trademark Office Society) <u>fejezett ki első díjával (700, ill. 200 dollár).</u></b></span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">A
Magyar Innovációs Szövetség által a korábbi években az ISEF "olimpiára"
kiküldött fiatalok imponáló eredményekkel büszkélkedhettek, <b>ez a hatszoros elsőség azonban - nemzetközi szinten is - teljesen példa nélkül álló.</b></span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt">
<b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Külön elismerésben részesült <u>Bálint György tanár úr</u>, aki felfedezte a fiatal tudós tehetségét és elindította a siker útján.</span></b></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt">
<b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Peter D. Lax <u>magyar származású matematikusnak</u>
ítélte a Norvég Tudományos akadémia "matematikai Nobel-díjként emlegett
Abel-díjat, a differenciálszámítás területén elért eredményeiért.</span></b></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Mindezeket az eredményeket hazánk szellemisége, egyedülálló nyelvünk tökéletessége egyengeti a megvalósulás útján.</span></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">A Magyar Vetés 1993-94 évi száma 19. oldalán Zombori Lajos ezt a következőkben fogalmazta meg: <i><u>"A magyar nyelv megtartó ereje csudálatos. Az biztos, hogy a <b>magyar
nyelv ősisége, szépsége, változatossága, kifejező képessége és
leírhatatlanul nagy megjelenítő ereje olyan tisztánlátásra és ez által
rendkívül következetes gondolkodásra nyújt lehetőséget, ami egyedülálló a
maga nemében.</b></u> Gondoljunk csak feltalálóinkra, íróinkra,
matematikusainkra, zeneszerzőinkre, amikor is nyugodtan elfelejthetjük,
mi több, kizárhatjuk a hozott genetikai kódot, mert azt már rég
felülírta a gyémántkeménységű és kristálytiszta magyar nyelvi logika."</i></span></p><p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">S Isten áldotta nyelvünk velünk van, míg szeretettel ápoljuk, őrizzük, s csorbítatlan fényében adjuk át a jövőnek.</span></b></p>
<p style="margin-right:0in;margin-bottom:6pt;margin-left:0in;text-align:justify;text-indent:27pt"><b><i><span style="font-family:"Calibri","sans-serif"">Adjunk hálát a Jó Istennek, hogy magyarnak születtünk.</span></i></b><span style="color:blue"></span></p>
<br></div></div>