<div dir="ltr"><h1>Ferenc pápa: Ne féljünk papot hívni a betegekhez! <br></h1>
<div>
<div>
<div>
<p>A Szentatya február 26-án, szerdán folytatta <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a
szentségekről szóló</b></u> <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>katekézis-sorozat</b></u>át. A múlt héten a bűnbánat
szentségéről, míg ez alkalommal <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a betegek szentségé</b></u>ről elmélkedett.
Régen ezt utolsó kenetnek nevezték, mivel úgy tekintették, mint lelki
vigaszt a halál közeledtével. A betegek kenete elnevezés azonban<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> segít,
hogy a betegségre és a szenvedésre Isten irgalmasságának távlatában
tekintsünk </b></u>– magyarázta Ferenc pápa.</p> </div>
</div>
</div>
<p><a href="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Szonja/papaaltalanoskihallgatas.jpg" rel="lightbox" target="_blank"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Szonja/papaaltalanoskihallgatas.jpg" style="margin:13px auto;display:block" height="374" width="500"></a>Van<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>
egy bibliai történet, amely jól kifejezi a betegek kenetében megjelenő
misztérium mélységét: ez az irgalmas szamaritánus példabeszéde,</b></u> amelyet
Lukács evangéliumában olvashatunk (Lk 10,30-35). Valahányszor ehhez a
szentséghez járulunk, <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>az Úr Jézus a pap személyében közel hajol a
szenvedőhöz, a súlyos beteg vagy idős emberhez. A példabeszédben az
irgalmas szamaritánus a szenvedő segítségére siet, olajat és bort önt
sebeire.</b></u> Az olaj arra az <u><b>olaj</b></u>ra emlékeztet bennünket, <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>amelyet a püspök a
húsvét előtti nagycsütörtökön a krizmaszentelő misén áld meg,</b></u> és amely a
betegek kenete lesz majd.<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> A bor pedig Krisztus szeretetének és
kegyelmének a jele, amely értünk feláldozott életéből fakad,</b></u> és az
egyház szentségi életében fejeződik ki teljes gazdagságában. A
példabeszédben a szamaritánus a szállásadó gazdára bízta a sérült
embert, hogy tovább viselje gondját, nem törődve a költségekkel. Ma ki
ez a szállásadó? – tette föl a kérdést a pápa, majd így válaszolt: Az
egyház, a keresztény közösség, mi vagyunk azok, akikre az Úr Jézus nap
mint nap rábízza a testben és lélekben szenvedőket, hogy mi adjuk át
nekik teljes irgalmasságát és üdvösségét.<br><br>Pontosan erről a
küldetésünkről szól<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> Jakab apostol levele,</b></u> ahol ezt az utasítást
olvassuk: „<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Beteg valaki köztetek? Hívassa az egyház elöljáróit.
Imádkozzanak fölötte, s kenjék meg olajjal az Úr nevében. A hitből
fakadó imádság üdvére lesz a betegnek, és az Úr megkönnyebbíti őt, ha
pedig bűnben van, bocsánatot nyer”</b></u> (Jak 5,14-16). Olyan gyakorlatról van
tehát szó, amely már az apostolok idejében szokásos volt – állapította
meg a Szentatya, majd hozzátette: <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Jézus azt tanította tanítványainak,
hogy hozzá hasonlóan szeressék a betegeket.</b></u> Átadta nekik a képességet és
a feladatot, hogy a nevében adjanak vigaszt és békét nekik a betegek
szentségének sajátos kegyelmén keresztül. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Nem szabad azonban
megszállottan keresnünk a csodát, vagy elvárni, hogy minden esetben
gyógyulást nyerjünk.</b></u><br></p><p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>„Arról
van szó, hogy Jézus biztosítja közelségéről a betegeket, az időseket </b></u>–
mert minden 65 év feletti személy részesülhet ebben a szentségben. <u style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Sokan
félnek papot hívni a súlyos beteghez, nehogy megrémisszék, vagy nehogy
szerencsétlenséget hozzon rá. Hogy miért? Mert kicsit az az elképzelés
él az emberekben, hogy amikor papot hívnak a beteghez, rögtön utána jön a
temetkezési vállalat.</b></u> De ez nem igaz! A pap azért jön, hogy segítsen a
betegen vagy az idős emberen. Ezért fontos kihívni őt, hogy feladja neki
a kenetet, megáldja őt: hiszen személyében<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> Jézus érkezik, hogy
megkönnyebbülést hozzon neki, erőt és reményt adjon, segítsen és
megbocsássa bűneit. </b></u>Mindez pedig nagyon szép, ne gondoljátok, hogy
tabu!” – magyarázta rögtönzött szavakkal Ferenc pápa.<br><br>Mindig jó
tudni ugyanis, hogy a<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> fájdalom és a betegség pillanataiban nem vagyunk
egyedül: a pap és mindazok, akik jelen vannak a betegek kenetének
átadásakor, az egész keresztény közösséget képviselik,</b></u> amely egyetlen
testként Jézussal együtt veszi körül a szenvedőt és hozzátartozóit,
növeli bennük a hitet és a reményt, imádsággal és testvéri szeretettel
támogatva őket. A legnagyobb vigasz azonban abból a tényből ered, hogy <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a
szentségben maga Jézus Urunk jelenik meg, aki kézen fog minket és
megsimogat,</b></u> ahogy ő tette a betegekkel. Arra emlékeztet, hogy immár
örökké hozzá tartozunk, és semmi – sem a rossz, sem a halál – nem
választhat el tőle többé.</p><p>„<u><b>Tartsuk meg ezt a szokást, hívjuk ki
tehát a papot súlyos betegeinkhez, időseinkhez, hogy kiszolgáltassa
nekik ezt a szentséget, megadja a vigaszt, </b></u>a Jézustól származó erőt a
továbbiakhoz. Tegyük meg. Köszönöm” – fejezte be szerdai katekézisét
Ferenc pápa.</p><p>Vatikáni Rádió/Rome Reports/CTV/Magyar Kurír</p></div>