<div dir="ltr"><div>
<div>
<p class="MsoNormal"><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial"><a href="http://hetivalasz.hu/vilag/visszavagnak-a-magyarok-sajat-fegyveret-forditjak-az-eu-ellen-73363" target="_blank">http://hetivalasz.hu/vilag/visszavagnak-a-magyarok-sajat-fegyveret-forditjak-az-eu-ellen-73363</a></span></font></p>
</div>
</div>
<p class="MsoNormal"><font color="navy" face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial;color:navy"> </span></font></p>
<p class="MsoNormal"><i><i><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial">Visszavágnak a magyarok: Saját fegyverét fordítják az EU
ellen</span></font></i></i><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial"> </span></font></p>
<h1 style="background-color:rgb(255,255,0)"><b><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial">Melegjogi
harcosok (tudta nélkül, de azok) fegyverével a határon túli magyarokért?</span></font></b></h1>
<p class="MsoNormal" id="alcim"><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial">Albert Enikő (Brüsszel) - <a href="mailto:vilag@hetivalasz.hu" target="_blank">vilag@hetivalasz.hu</a></span></font></p>
<p class="MsoNormal"><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial">Utolsó módosítás: 2014.02.19. - 08:49</span></font></p>
<p class=""><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial">Európa még fel sem ocsúdott az LMBT (Leszbikus, Meleg, Biszexuális és
Transznemű) közösségnek védelmében elfogadott Európai Parlamenti határozatból,
szemfüles magyar és dél-tiroli néppárti képviselők már azon dolgoznak, miként
fordíthatnák mindezt a nemzeti etnikai kisebbségek javára.</span></font></p>
<p><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial">A
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">harcos melegjogi aktivistá</span>t nem hagyja hidegen a magyar belpolitika. Az Európai
Parlament osztrák képviselőnője, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ulrike Lunacek</span> <u>a második Orbán-kormány
hivatalba lépését követően lendült akcióba magyar ügyekben. Uniós elnökségünk
idején az Európai Unió Tanácsának átriumát díszítő, a magyarság szimbólumait
ábrázoló szőnyeg verte ki nála a biztosítékot: az 1848-ból származó térkép
véleménye szerint hűen illusztrálta „Orbán Viktor miniszterelnök abbéli szándékát,
hogy felülbírálja a trianoni békeszerződést".</u> Az új alkotmány életbe
lépését követően pedig az országot „de facto autoriter állam"-nak
titulálta. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">A homoszexualitását (leszbikusságát) nyíltan vállaló politikus
nyilatkozata szerint az Orbán-kormány a keresztény ideológiát erőlteti,
korlátozza a szabadságjogokat, s mindez a homoszexuálisok és a nem keresztények
elleni diszkriminációhoz vezet. Véleménye szerint komoly aggályokat vet fel
alkotmányunk házassággal kapcsolatos rendelkezése is, amely azt egy férfi és
egy nő életközösségeként határozza meg. </span> Mint ismert, pártja, az Európai
Zöldek 2012 januárjában kezdeményezték, hogy az EU indítson eljárást
Magyarország ellen az Európai Unió alapvető értékeinek megsértése miatt.</span></font></p>
<div align="center">
<table class="" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
<tbody><tr>
<td style="padding:0cm">
<p class="MsoNormal" style="text-align:center" align="center"><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Február elején az
Európai Parlament elfogadta a Lunacek által védnökölt állásfoglalást, amely a
homofóbia, a szexuális irányultsághoz és a nemi identitáshoz kötődő
diszkrimináció ellen, az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális és</span></span></font><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,0)"> Az ún. Lunacek jelentés hatalmas indulatokat
kavart szerte Európában,</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,0)"> a szavazást megelőzően ez ellen többek között
Lyonban, Brüsszelben, Londonban, Berlinben szerveztek tüntetéseket,
családbarát szervezetek hallatták hangjukat, több mint kétszázezren írták alá
a jelentést elítélő petíciót.</span></span></font><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"></span><b><font color="red"><span style="color:red;font-weight:bold">Maga Lunacek sem számított arra, hogy ilyen masszív
tiltakozással találja szembe magát, állítása szerint a szavazás előtti héten
40 ezer e-mailt kapott, amelyben európai polgárok mondtak nemet jelentésére,
a weboldalát feltörték</span></font></b>. </span></font></p>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="padding:0cm">
<p class="MsoNormal"><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial"> </span></font></p>
</td>
</tr>
</tbody></table>
</div>
<p><b><b><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial">A családellenes EU-s törvényhozás nyitánya?</span></font></b></b><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial"> </span></font></p>
<p><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial">A
Lunacek által beterjesztett tervezethez képest az öt parlamenti párt számos
ponton módosította a szöveget, ennek ellenére az állásfoglalást így is sokan a
családellenes EU-s törvényhozás nyitányaként értékelték. <span style="background-color:rgb(255,255,0)">A kritikák között
elhangzott: a családjog az EU-ban nemzeti hatáskör,</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ennek ellenére az
állásfoglalás arra szólítja fel a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a nemi
hovatartozás jogi elismerésének folyamatait abból a célból, hogy tiszteletben
tartsák a transznemű személyek méltósághoz és testi épséghez való jogát.</span></span></font></p>
<p><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial">S
itt <span style="background-color:rgb(0,255,0)">kapcsolódunk vissza a<u><b> </b></u></span><u><b style="background-color:rgb(0,255,0)"><font color="red"><span style="color:red;font-weight:bold">nemzeti kisebbségek ügyéhez</span></font></b></u><span style="background-color:rgb(0,255,0)">, ugyanis az Európai
Parlament és bizottságai épp <u><b>arra hivatkozva söprik le a határon túli
magyarokat ért sérelmek tisztázását</b></u> – például a Benes-dekrétumok elleni
Magyar képviselői fellépést – hogy<u><b> az tagállami kérdés.</b></u></span> Ebben a
vonatkozásban tehát a kisebbséget ért sérelmeket nem a kisebbség-többség
konfliktusaként, hanem két ország belső problémájaként értékelik. Adódik a
kérdés, mi ennek az oka? Nyilvánvaló: Európa jelenlegi határai között számos
ország érdeke, hogy ne vonják közösségi hatáskörbe ezt a kérdést. „<span style="background-color:rgb(0,255,0)">Sajnos
el sem jutunk odáig, hogy európai színtéren felvethessük, ne diszkriminálják a
hagyományos etnikai és nyelvi kisebbségeket, egyenlő jogaik legyenek és
jogsérelem esetén problémáik megtárgyalhatók legyenek"</span> – <span style="background-color:rgb(0,255,0)">mondja </span>a
Heti Válasz Online-nak <span style="background-color:rgb(0,255,0)">Gál Kinga, </span>az Európai Néppárt képviselőcsoportjának
tagja. Emlékeztetett arra, <span style="background-color:rgb(0,255,0)">az egy évvel ezelőtt elfogadott, rasszizmus,
idegengyűlölet, és más gyűlölet-bűncselekmények elleni határozat minden olyan
közösséget, csoportot felsorolt, amelyek megbélyegzés vagy diszkrimináció
áldozatai lehetnek. </span><u><b style="background-color:rgb(0,255,0);color:rgb(0,0,0)"><span style="font-weight:bold">Meglepő
módon az őshonos nemzeti kisebbségek elleni gyűlöletkeltés lemaradt a listáról</span></b><span style="background-color:rgb(0,255,0)">,
annak ellenére, hogy többször jelezték a hiányosságot.</span></u> „De említhetnénk
akár a most elfogadott, homofóbia-ellenes jelentést is, amelynek sarkalatos
pontja, hogy a gyűlöletbeszéd jogi konzekvenciáit írja elő alkalmazni a
szexuális irányultságon alapuló gyűlöletre uszítás esetére." </span></font></p>
<p><b><b><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial">Kettős mérce</span></font></b></b><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial"></span></font></p>
<p><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial">Nota
bene: <u><b><span style="background-color:rgb(0,255,0)">Szlovákiában, a Vajdaságban, Romániában szinte mindennaposak az anyanyelv
használatával kapcsolatos megbélyegzések, azonban a problémák európai szintű
tárgyalását megakadályozzák a baloldali, zöld és liberális frakciók.</span></b></u> Jogos hát
a kérdés: a hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségek nem érdemelnek azonos
védelmet más kisebbségekkel? Bauer Edit, felvidéki néppárti képviselő
felvetésünkre elmondta, sajnos <span style="background-color:rgb(0,255,0)">egyértelmű, hogy az Unióban számos kérdésben
kettős mérce érvényesül. „A szlovák állampolgárságuktól megfosztott
magyarok esetében <u><b>az Európai Parlament kizárólagos nemzeti hatáskörre
hivatkozott, holott alapvető emberi jogok sérültek,</b></u></span> míg a magyar alkotmány
elfogadását követően kemény bírálatok érték a magyar kormányt. Pedig
egyértelmű, hogy az alkotmányok elfogadása a nemzeti szuverenitás része. A
kettős standard a koppenhágai kritériumok esetén is tetten érhető: ezek
érvényesülését a csatlakozó államoktól keményen megkövetelték, tagállamok
esetében azonban nem vizsgálják azok fennállását. Így fordulhatott elő, hogy
míg <b style="color:rgb(0,0,0);background-color:rgb(0,255,0)"><span style="font-weight:bold">Szlovákia
esetében a csatlakozási tárgyalások feltételeként előírták az akkori
nyelvtörvény büntetésekre vonatkozó paragrafusainak törlését</span></b><b style="background-color:rgb(0,255,0)"><span style="color:rgb(0,0,0)">,
tíz év elteltével, a nyelvtörvény széles körű módosításakor </span></b><b style="color:rgb(0,0,0);background-color:rgb(0,255,0)"><span style="font-weight:bold">már szinte fel sem tűnt Brüsszelben, milyen
komolyan korlátozták a magyar nyelv használatát."</span></b><b style="background-color:rgb(0,255,0)"> </b>A
képviselő asszony elmondta, annak idején nagy <span style="background-color:rgb(0,255,0)">nehézségek árán<u><b> sikerült ezt a
témát a plenáris ülésre</b></u> vinni, <u><b>a szocialista, liberális és zöld frakciók
viszont megakadályozták, hogy az ügyben a diszkriminációt kimondó határozat
szülessen</b></u></span><u><b>.</b></u></span></font></p><div align="center"><table class="" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td style="padding:0cm"></td></tr><tr><td style="padding:0cm"></td></tr></tbody></table>
</div><p><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial">Tőkés
László erdélyi EP-képviselőnek is hasonlóak a tapasztalatai, a Heti Válasz
Online megkeresésére számtalan ilyen esetet említett. <b><b><font face="Arial"><span style="font-family:Arial"> </span></font></b></b>„A
Petíciós Bizottsághoz például beadványok érkeztek a Benes-dekrétumok vagy az
erdélyi egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának az elszabotálása ügyében
– mindhiába. Ilyenkor a szlovák vagy a román szocialisták és
nacionalisták összefognak, hogy jogos ügyeinket már a kezdeti fázisban
kisiklassák vagy elkaszálják. Ez a legtöbb esetben sikerül is nekik –
mégpedig azért, mert a mai
Európa, nevezetesen az irányadó nyugati nagyhatalmak a
nemzeti kisebbségek ügye iránt jobbára érzéketlenek." </span></font></p>
<p><b><b><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial">A maguk javára fordítják</span></font></b></b><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial"></span></font></p>
<p><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial"><span style="background-color:rgb(0,255,255)">Némi
remény most felcsillant: a hivatalosan nemzeti hatáskörbe tartozó,
családpolitika körébe sorolható LMBT személyek védelmét kimondó határozat
mintájára </span><u><b style="background-color:rgb(0,255,255)"><font color="red"><span style="color:red;font-weight:bold">a magyar
néppárti képviselők és szövetségeseik határozattervezetet készítenek elő a
nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmével kapcsolatban</span></font></b><b>.</b></u> Amely
elvileg – legalábbis az eddigi hivatkozások szerint – szintén
tagállami kompetencia, ám egyértelmű európai vonatkozással. Amint Gál Kinga
említette, itt más szinten folyik a vita mint a homofóbia kapcsán, ahol az
lehet a kérdés, egy adott társadalom elfogadja-e például az egyneműek
házasságát. <span style="background-color:rgb(0,255,255)">„</span><b style="background-color:rgb(0,255,255)"><font color="red"><span style="color:red;font-weight:bold">A
nemzeti kisebbségek esetében a lényegi kérdés: segíti-e őket az Unió abban,
hogy egyenlő állampolgárok, egyenlő jogú emberek legyenek?</span></font></b><span style="background-color:rgb(0,255,255)">"
A szóbeli kérdés formájában most formálódó javaslatot többek között Herbert
Dorfmann dél-tiroli képviselő, valamint Gál Kinga, Bauer Edit és Tőkés László</span><a style="background-color:rgb(0,255,255)" name="_GoBack"></a><span style="background-color:rgb(0,255,255)"> jegyzik, s a tervek szerint a soron következő strasbourgi
plenáris ülésen terjesztik elő. Már amennyiben átjut a baloldali, liberális és
zöldpárt szűrűjén. </span></span></font></p>
<p><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial">Lunacek
ominózus jelentésének vitájában hangsúlyozta: az LMBT személyek
„diszkriminációja nem tolerálható tovább Európában", illetve
„.... az uniónak lépnie kell, hogy mi is élvezhessük <b style="background-color:rgb(0,255,255)"><font color="red"><span style="color:red;font-weight:bold">az EU-ban mindenkit megillető jogokat".<span style="color:rgb(0,0,0)">
Ha mindezt</span><u style="color:rgb(0,0,0)"> a nemzeti etnikai és nyelvi kisebbségek </u><span style="color:rgb(0,0,0)">jogaira vonatkoztatjuk,
világos a képlet: ők </span><u style="color:rgb(0,0,0)">is megérdemelnék, hogy végre egyenrangú polgárként
élhessenek szülőföldjükön</u></span></font></b><u style="color:rgb(0,0,0)"><span style="background-color:rgb(0,255,255)">. </span></u></span></font></p>
<p><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14pt;font-family:Arial"> </span></font></p></div>