<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META content="text/html; charset=iso-8859-2" http-equiv=Content-Type>
<META name=GENERATOR content="MSHTML 8.00.6001.19190">
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff><FONT size=2 face=Arial>
<H2 class=content align=justify>Magyar orvos műtéte változtatta meg
Trianont</H2>
<DIV class=contentbody align=justify>
<TABLE style="WIDTH: 100%" class=fborder cellSpacing=0 cellPadding=0>
<TBODY>
<TR>
<TD>
<DIV style="CLEAR: both">
<TABLE style="WIDTH: 100%; MARGIN-BOTTOM: 20px" cellSpacing=0
cellPadding=0>
<TBODY>
<TR>
<TD
style="WIDTH: 10%; PADDING-RIGHT: 10px; WHITE-SPACE: nowrap; VERTICAL-ALIGN: top"><IMG
style="WIDTH: 100px" alt=""
src="http://richpoi.com/plugins/content/images/icon/45845_krepuska-ikon.jpg"></TD>
<TD style="COLOR: #055a6f; VERTICAL-ALIGN: top"><B>kategória: <A
href="http://richpoi.com/rovatok/tudomany/">Tudomány</A></B><BR>2014
február 17, hétfő - 11:33 | szerző: mult-kor.hu <A
href="http://richpoi.com/email.php?plugin:content.45845"><IMG
style="BORDER-BOTTOM: 0px; BORDER-LEFT: 0px; BORDER-TOP: 0px; BORDER-RIGHT: 0px"
title="Email tartalom" alt="Email tartalom"
src="http://richpoi.com/images/generic/lite/email.png"></A> <A
href="http://richpoi.com/print.php?plugin:content.45845"><IMG
style="BORDER-BOTTOM: 0px; BORDER-LEFT: 0px; BORDER-TOP: 0px; BORDER-RIGHT: 0px"
title="Nyomtatás tartalom" alt="Nyomtatás tartalom"
src="http://richpoi.com/images/generic/lite/printer.png"></A> <A
href="http://richpoi.com/plugins/pdf/pdf.php?plugin:content.45845"><IMG
style="BORDER-BOTTOM: 0px; BORDER-LEFT: 0px; BORDER-TOP: 0px; BORDER-RIGHT: 0px"
title="pdf file létrehozása tartalom"
alt="pdf file létrehozása tartalom"
src="http://richpoi.com/plugins/pdf/images/pdf_16.png"></A>
<BR><B>Címkék:</B> <A
href="http://richpoi.com/cikk/cimke/trianon">trianon</A>, <A
href="http://richpoi.com/cikk/cimke/somoskő">somoskő</A>, <A
href="http://richpoi.com/cikk/cimke/történelem">történelem</A>, <A
href="http://richpoi.com/cikk/cimke/i.%20világháború">i.
világháború</A>, <A
href="http://richpoi.com/cikk/cimke/első%20világháború">első
világháború</A>, <A
href="http://richpoi.com/cikk/cimke/Somoskőújfalu">Somoskőújfalu</A>,
<A href="http://richpoi.com/cikk/cimke/krepuska%20géza">krepuska
géza</A>, <A
href="http://richpoi.com/plugins/content/content_labels.php">címkefelhő</A>
<BR>
<DIV onclick=showComment()><FONT style="CURSOR: pointer"
color=#140bff><B>Hozzászólás:</B> 8</FONT></DIV>
<DIV>
<TABLE border=0 cellSpacing=0 cellPadding=0 align=left>
<TBODY>
<TR>
<TD><B><FONT color=#009400>Mindig pozitívan a Facebook-on
is</FONT></B></TD>
<TD><IFRAME
style="BORDER-BOTTOM: medium none; BORDER-LEFT: medium none; PADDING-LEFT: 4px; WIDTH: 100px; HEIGHT: 21px; OVERFLOW: hidden; BORDER-TOP: medium none; BORDER-RIGHT: medium none; PADDING-TOP: 4px"
src="http://www.facebook.com/plugins/like.php?send=false&layout=button_count&width=100&show_faces=false&action=like&colorscheme=light&font&height=21&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fpages%2FRichPOIcom%2F130755197004559"
frameBorder=0
scrolling=no></IFRAME></TD></TR></TBODY></TABLE></DIV></TD></TR></TBODY></TABLE>
<DIV style="CLEAR: both"></DIV>
<TABLE style="WIDTH: 100%; FONT-SIZE: 13px" class=fborder cellSpacing=0
cellPadding=0>
<TBODY>
<TR>
<TD class=forumheader3>
<DIV><B>Méltatlanul elfeledett epizódja Magyarország 20. századi
történetének egy roppant különleges módon végbemenő területi
gyarapodás.</B><BR></DIV>
<DIV
style="TEXT-ALIGN: center; PADDING-BOTTOM: 5px; PADDING-LEFT: 5px; PADDING-RIGHT: 5px; PADDING-TOP: 5px"><IMG
src="http://richpoi.com/images/content/45845_krepuska1.jpg"></DIV>
<DIV><BR>
<P>Ma már nem is sejtenénk, hogy Salgótarján egy része és a közeli
Somoskőújfalu a trianoni békeszerződés értelmében északi
szomszédunkhoz tartozott. Ám Csehszlovákia mindössze négy évig
tudhatta magáénak „Somosova” környékét. Magyarország még egészen az
1920. június 4-én aláírt döntés sokkhatása alatt volt, amikor három
és fél évvel később egy egészen aprócska szépségtapasz került az
ország megsebzett testére. Kilencven évvel ezelőtt került sor
Magyarország utolsó máig érvényben lévő területi növekedésére –
ekkor „tért haza” ugyanis a Népszövetség döntése értelmében két
magyar falucska, Somoskő és Somoskőújfalu Nógrád-vármegyében, amihez
mesébe illő módon egy sikeres műtét vezetett el. De ugyanezen
döntéssel sikerült négy év csehszlovák uralom után a macskakövet is
Magyarország számára megmenteni.</P>
<P><STRONG>A „Palóc Olümposzon”</STRONG></P>
<P>A trianoni békeszerződés 27. cikke írta hosszasan körül
Magyarország új határait. Annak ellenére, hogy a békeszerződést
törvénybe foglalták, az elkövetkezendő években több népszavazásos
határkiigazításra került sor, zömmel hazánk javára. Ezek döntő
többsége - tizenegy falu és Sopron környéke - az Ausztriának
juttatott terület kárára történt 1923 márciusáig bezárólag; ám a
magyar diplomáciának sikerült egy erősebb hatalom ellen
határkiigazítást kieszközölnie, mégpedig a győztes fölényben lévő
fiatal köztársaság, Csehszlovákia ellenében.</P>
<P>A trinanoni békeszerződés sok színmagyar településhez hasonlóan
Somoskőt és Somoskőújfalut is Csehszlovákiához csatolta - ám a
történet itt nem ért véget. Tudni kell hozzá, hogy a tájat adó
Karancs-hegység (szlovákul: Mučínska vrchovina) vulkanikus kőzetének
köszönhetően meghatározó volt a környéken a szén- és a
bazaltbányászat. Már a 19. századtól sok befektetni vágyó budapesti
vásárolt birtokot a Mikszáth által „Palóc Olümposz” névre keresztelt
hegyen, köztük volt Prof. Dr. Krepuska Géza egyetemi tanár is. A
Szent Rókus Kórház fül-orr-gégész professzora 1905-ben vett magának
egy 2107 holdas birtokot Somoskő és Somoskőújfalu határában, ahol
kőzet- és ásványgyűjtő hobbijának is élhetett.</P>
<P>A pesti kutatóorvos birtoka virágzott a rajta lévő bazaltbányával
együtt, amikor 1920. egy júniusi reggelén arra ébredt, hogy birtoka
már egy másik ország területéhez tartozik. Bár a békeszerződés „kőbe
véste”, hogy a győztes államok „új lakosai” vagyonukban nem
szenvedhetnek kárt, a bányák államosítása mindenesetre a feje felett
lógott. Krepuska nemcsak korabeli lokálpatriótaként érezte a saját
bőrén is Trianont, de Nógrád-vármegyéhez kötötték ott töltött
gyerekkorának emlékei is. Az érthetően elkeseredett kutatóorvos el
is panaszkodta bánatát a környezetében mindenkinek, kollégáknak,
ápolóknak, sőt a pácienseknek is. Ekkor szólt bele a történetbe a
véletlen.</P>
<P><STRONG>Az angol beteg meggyógyul</STRONG></P>
<P>A békeszerződés 29. cikke a részletes határkijelölést úgynevezett
nemzetközi „határrendező bizottságok” feladatául tűzte ki. A
magyar-csehszlovák határ esetén a bizottságban a két érintett ország
delegáltjain kívül az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország
és Japán képviselője foglalt helyet. A magyar-csehszlovák
határrendező bizottság, bár Brnoban alakult meg, székhelyét
folyamatosan váltogatta a csehszlovák és a magyar oldalon, ugyanis
munkájának a helyszíni szemle szerves része volt.</P>
<P>A határrendező bizottság egyik angol tisztje éppen Budapesten
volt, amikor súlyosan megbetegedett, és Magyarország akkori legjobb
fül-orr-gégészéhez, Dr. Krepuska Gézához ajánlották be. Miután
Krepuska a tiszt (a legenda szerint gyógyíthatatlan fül-, vagy
gége-) betegségét sikeresen megoperálta és kikezelte, rábeszélte,
hogy az antant-bizottság tagjai szálljanak ki a helyszínre és nézzék
meg a két falut.</P>
<P>Velük ment a Rimamurányi Vasmű igazgatója, Lipthay B. Jenő és dr.
Aurel Pál jogász is. A Somoskőújfaluban sétáló antant tiszteknek
javasolták, hogy próbáljanak meg szóba elegyedni bárkivel az utcán -
szlovákul. Miután az 1910-es népszámlálás a majd’ kétezer fős
faluban mindössze tizenöt szlovák anyanyelvűt talált, ez nem
sikerült. A bizottság tagjai előtt állítólag ekkor vált világossá,
hogy ez egy színmagyar falu.</P>
<P>A Budapestre visszatérő bizottság tárgyalásokat kezdeményezett a
helyzet tisztázására, ami egy hosszas procedúra kezdetét jelentette.
A határkijelölő bizottság szavazattöbbséggel hozta meg döntéseit,
így - lévén, hogy hat képviselőből állt - szavazategyelőség is
előfordulhatott. Bizakodóan tekintett a magyar fél a francia
miniszterelnökről elnevezett Millerand-levélre is, ami a
határrendezésnél különböző előnyöket helyezett kilátásba a magyar
fél részére.</P>
<P>A magyar határmegállapító bizottság a tárgyalások során
etnikai-néprajzi és gazdasági érveket sorakoztatott fel
Somoskőújfalu és Somoskő, valamint a Krepuska-birtokon fekvő
bazaltbánya Magyarországhoz tartozása mellett. Tánczos Gábor
altábornagy, aki a magyar érdekeket képviselte, azzal érvelt, hogy
az irányadó vélelem szerint Magyarország városai és különösen
Budapest kövezésére a badacsonyi bazalt nem, csupán a somoskői
bányában kitermelt kő alkalmas, de természetesen felhívták a
figyelmet a térség színmagyar voltára is.</P>
<P><STRONG>A diplomácia porondján</STRONG></P>
<P>A bizottság 1922. márciusi ülésén az angol mellett csak a japán
(és természetesen a magyar) delegált óhajtotta Somoskő és
Somoskőújfalu visszatérését, ami szavazategyenlőséget eredményezett.
A bizottság így felterjesztette a kérdést a Nagykövetek Tanácsához,
amely kitért a döntés elől és a vita eldöntését a két országra
bízta.</P>
<P>A magyar követeléseket a csehszlovák fél annak ellenére nem
fogadta el, hogy az csak Somoskőre korlátozódott ekkor. A kérdés így
ismét a Nagykövetek Tanácsához került, amely innen még feljebb dobta
az ügyet, a Népszövetség elé. Ehhez a magyar fél kifejezetten
ragaszkodott is, a Nagykövetek Tanácsa ugyanis nem a vesztes
országok javát szolgáló döntéseiről volt híres.</P>
<P>A világszervezet 1923. április 23-án hozta meg a várva-várt
döntést, amelynek értelmében visszakerült Magyarországhoz Somoskő és
Somoskőújfalu, a környék bazalt és szénbányáinak egy részével
együtt. Magyarország megkapta emellett a kitermelési jogot arra a
bazaltra vonatkozóan, amely Somoskő határának Csehszlovákiához ítélt
részén található – ilyen bánya volt Krepuska professzor birtokán is.
A bányák bonyolult tulajdonjogi viszonya ellenére a magyar fél járt
jól: a magyar tulajdonosoknak joguk volt fejleszteni, bővíteni
bányáikat, sőt vasútvonalat is építtettek, amelyen vám- és
illetékmentesen hozhatták be a bazaltot.</P>
<P>Ilyen volt például a határtól 9 kilométerre fekvő
Macskalyuk-Somoskői kőfejtő is. A „klasszikus” kocka alakú
bazaltköveket bizonyára mindenki ismeri – a 19-20. század
fordulóján, az aszfaltozás korszaka előtt ezzel kövezték le a
magyar, sőt bécsi utakat is. Ezeknek az ismertebb neve a macskakő,
amely a különös sorsú macskalyuki kőfejtőről kapta a nevét. A
salamoni döntés következtében a palócföldi bazaltbányák egészen a
második világháború végéig elláthatták Magyarország városait,
utait.</P>
<P>A Népszövetség megoldást talált a vasútvonalakra oly éhes
csehszlovák delegáció igényeinek kielégítésére is: a somoskői
vasútállomást közös magyar-csehszlovák használatba rendelték, ahol a
csehszlovák vonatokat szerelhették és parkoltathatták. Mind a bánya,
mind a vasútállomás magyar, illetve csehszlovák személyzete külön,
évente megújított fényképes igazolvánnyal léphette át a határt nap
mint nap.</P>
<P>A bányák és a vasútállomás használatának „elcseréléséhez” a
világszervezet döntése mellett a két kormány együttműködése és
beleegyezése is kellett. A komprommisszumos döntés részeként az
állomásfőnök magyar, míg a bányaigazgatók csehszlovák állampolgárok
voltak.</P>
<P><STRONG>Trianon rugalmas határai?</STRONG></P>
<P>A trianoni határok Népszövetségi Tanács általi módosítása 1924.
február 15-én lépett hatályba: aznap írták alá a két állam kijelölt
illetékesei a helyszínen az átadási iratokat. A kormányzó és a
kormány képviseletében jelen lévő dr. Sztranyavszky Sándor Nógrád-
és Hont-vármegyei főispánt és a bevonuló zenész-bandériumokat
üdvrivalgás fogadta.</P>
<P>Krepuska professzor elégedetten vendégelte meg a városba érkező
félszáz prominens személyt. A somosi Krepuska-kastélyban vacsorázók
ekkor örömükben egymillió koronás adományt bocsátottak a falu
templomorgonájának felújítására. Magyarország így 1924-ben néhány
bazaltbánya használati jogával, 15 km²-nyi területtel és
kétezer-ötszáz lélekkel gyarapodott, akiknek 97%-a volt magyar
anyanyelvű.</P>
<P>Hosszas huzavona után mégiscsak bebizonyosodott, hogy a trianoni
határok nem kőbe vésettek, amit nemcsak a nyugat-magyarországi
visszacsatolások, hanem a Salgótarján környéki határrevízió
sikeressége is megmutatott. De bármilyen örömöt is okozott a döntés,
a húszas évek komor hangulatán ez mit sem változtatott. Talán ezért
is merült feledésbe a nógrádi határrevízió, egészen a kilencvenes
évekig.</P>
<P><STRONG>Szlovák vár – magyar falu</STRONG></P>
<P>A kompromisszum tehát azt jelentette, hogy Somoskő és
Somoskőújfalu esetében az etnikai és a gazdasági érveket a magyar,
míg a közlekedési és a katonai szempontokat továbbra is a
csehszlovák fél javára érvényesítették. Ebből következően a
környékbeli magaslatok - így a híres somoskői vár - maradtak a
csehszlovák államnál.</P>
<P>Bár a várat a Rákóczi-szabadságharc utáni várrombolások során
felgyújtották, viszonylag ép maradt. Annak ellenére, hogy alig 50
méter választja el a legközelebbi háztól, 1924 óta szögesdrót várta
az arra sétálókat – csak egy 20 kilométeres kerülővel lehetett a
faluból a legközelebbi határátkelőn át a várba felsétálni. Az első
bécsi döntés után a vár ismét Somoskő része lett, de 1947-ben, a
„második Trianon” után megint a határon túlra került. Ekkorra szűnt
meg végleg a Krepuska-bánya államközi jellege is.</P>
<P>Somoskő és Somoskőújfalu 1977-ben Salgótarjánhoz került. 1999-ben
jelképes napon, a visszatérés 75. évfordulóján nyitotta meg a
februári hidegben a szlovák és a magyar fél a somoskői várnál a
határátkelőt, miközben a Somoskői Váralja Egyesület elsőként
emlékezett meg az addig elfeledett eseményről. Így közel hét évtized
után a közeli utcák lakói bár útlevéllel a kezükben, de már kerülő
nélkül látogathatták a magaslatot.</P>
<P>Salgótarján és a 2006-tól ismét önálló Somoskőújfalu már több
mint egy évtizede ünnepli február 15-ét. Az európai integrációs
folyamat pedig megoldani látszik a somoskői vár problémáját is.
Mióta Magyarország és Szlovákia csatlakozott az Európai Unióhoz,
majd a Schengeni Egyezményhez, a határt ma már csak egy tábla
jelzi.</P>
<P>A faluban ma népszerű túraútvonal vezet - immár megálló nélkül -
a várhoz és parkosított dombjához, ahol magyarul köszönnek az
utazóra a jegyszedőpult mögül. A közeli Sátorosbánya (szlovákul:
©iatorská Bukovinka) - ahova a vár ma jogilag tartozik - pedig uniós
forrásokból igyekszik a turizmus számára vonzóbbá tenni a 13.
századi erődítményt. Somoskújfalun 1924. február 15-re emlékezve
emelték a „Hazatérés Emlékművét”, míg Krepuska Gézának ugyanott
általános iskola viseli a nevét, Somoskőn pedig emlékművel
tisztelegnek a fül-orr-gégész tudós
előtt.</P></DIV></TD></TR></TBODY></TABLE></DIV></TD></TR></TBODY></TABLE></DIV></FONT></BODY></HTML>