<div dir="ltr"><br><br><div class="gmail_quote"><br>




<u></u>





<div link="blue" vlink="blue" lang="HU">

<div>

<div>

<div class="MsoNormal" style="text-align:center" align="center"><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial">

<hr align="center" size="2" width="100%">

</span></font></div>

</div>

<div>

<div>

<div>

<p class="MsoNormal"><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial"><a href="http://hetivalasz.hu/vilag/visszavagnak-a-magyarok-sajat-fegyveret-forditjak-az-eu-ellen-73363" target="_blank">http://hetivalasz.hu/vilag/visszavagnak-a-magyarok-sajat-fegyveret-forditjak-az-eu-ellen-73363</a><u></u><u></u></span></font></p>


</div>

</div>

<p class="MsoNormal"><font color="navy" face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial;color:navy"><u></u>&nbsp;<u></u></span></font></p>

<p class="MsoNormal"><i><i><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial">Visszavágnak a magyarok: Saját fegyverét fordítják az EU
ellen</span></font></i></i><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial"> <u></u><u></u></span></font></p>

<h1><b><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial">Melegjogi
harcosok (tudta nélkül, de azok) fegyverével a határon túli magyarokért?<u></u><u></u></span></font></b></h1>

<p class="MsoNormal"><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial">Albert Enikő (Brüsszel) - <a href="mailto:vilag@hetivalasz.hu" target="_blank">vilag@hetivalasz.hu</a><u></u><u></u></span></font></p>


<p class="MsoNormal"><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial">Utolsó módosítás: <a href="tel:2014.02.19.%20-%2008" value="+12014021908" target="_blank">2014.02.19. - 08</a>:49<u></u><u></u></span></font></p>


<p><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial">Európa még fel sem ocsúdott az LMBT (Leszbikus, Meleg, Biszexuális és
Transznemű) közösségnek védelmében elfogadott Európai Parlamenti határozatból,
szemfüles magyar és dél-tiroli néppárti képviselők már azon dolgoznak, miként
fordíthatnák mindezt a nemzeti etnikai kisebbségek javára.<u></u><u></u></span></font></p>

<p><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial">A
harcos melegjogi aktivistát nem hagyja hidegen a magyar belpolitika. Az Európai
Parlament osztrák képviselőnője, Ulrike Lunacek a második Orbán-kormány
hivatalba lépését követően lendült akcióba magyar ügyekben. Uniós elnökségünk
idején az Európai Unió Tanácsának átriumát díszítő, a magyarság szimbólumait
ábrázoló szőnyeg verte ki nála a biztosítékot: az 1848-ból származó térkép
véleménye szerint hűen illusztrálta &bdquo;Orbán Viktor miniszterelnök abbéli szándékát,
hogy felülbírálja a trianoni békeszerződést&quot;. Az új alkotmány életbe
lépését követően pedig az országot &bdquo;de facto autoriter állam&quot;-nak
titulálta. A homoszexualitását (leszbikusságát) nyíltan vállaló politikus
nyilatkozata szerint az Orbán-kormány a keresztény ideológiát erőlteti,
korlátozza a szabadságjogokat, s mindez a homoszexuálisok és a nem keresztények
elleni diszkriminációhoz vezet. Véleménye szerint komoly aggályokat vet fel
alkotmányunk házassággal kapcsolatos rendelkezése is, amely azt egy férfi és
egy nő életközösségeként határozza meg.&nbsp; Mint ismert, pártja, az Európai
Zöldek 2012 januárjában kezdeményezték, hogy az EU indítson eljárást
Magyarország ellen az Európai Unió alapvető értékeinek megsértése miatt.<u></u><u></u></span></font></p>

<div align="center">

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
 <tbody><tr>
  <td style="padding:0cm 0cm 0cm 0cm">
  <p class="MsoNormal" style="text-align:center" align="center"><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial">Február elején az
  Európai Parlament elfogadta a Lunacek által védnökölt állásfoglalást, amely a
  homofóbia, a szexuális irányultsághoz és a nemi identitáshoz kötődő
  diszkrimináció ellen, az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű)
  személyek védelmében lép fel. Az ún. Lunacek jelentés hatalmas indulatokat
  kavart szerte Európában, a szavazást megelőzően ez ellen többek között
  Lyonban, Brüsszelben, Londonban, Berlinben szerveztek tüntetéseket,
  családbarát szervezetek hallatták hangjukat, több mint kétszázezren írták alá
  a jelentést elítélő petíciót. <b><font color="red"><span style="color:red;font-weight:bold">Maga Lunacek sem számított arra, hogy ilyen masszív
  tiltakozással találja szembe magát, állítása szerint a szavazás előtti héten
  40 ezer e-mailt kapott, amelyben európai polgárok mondtak nemet jelentésére,
  a weboldalát feltörték</span></font></b>. <u></u><u></u></span></font></p>
  </td>
 </tr>
 <tr>
  <td style="padding:0cm 0cm 0cm 0cm">
  <p class="MsoNormal"><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial"><u></u>&nbsp;<u></u></span></font></p>
  </td>
 </tr>
</tbody></table>

</div>

<p><b><b><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial">A családellenes EU-s törvényhozás nyitánya?</span></font></b></b><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial"> <u></u><u></u></span></font></p>


<p><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial">A
Lunacek által beterjesztett tervezethez képest az öt parlamenti párt számos
ponton módosította a szöveget, ennek ellenére az állásfoglalást így is sokan a
családellenes EU-s törvényhozás nyitányaként értékelték. A kritikák között
elhangzott: a családjog az EU-ban nemzeti hatáskör, ennek ellenére az
állásfoglalás arra szólítja fel a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a nemi
hovatartozás jogi elismerésének folyamatait abból a célból, hogy tiszteletben
tartsák a transznemű személyek méltósághoz és testi épséghez való jogát.<u></u><u></u></span></font></p>

<p><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial">S
itt kapcsolódunk vissza a <b><font color="red"><span style="color:red;font-weight:bold">nemzeti kisebbségek ügyéhez</span></font></b>, ugyanis az Európai
Parlament és bizottságai épp arra hivatkozva söprik le a határon túli
magyarokat ért sérelmek tisztázását &ndash; például a Benes-dekrétumok elleni
Magyar képviselői fellépést &ndash; hogy az tagállami kérdés. Ebben a
vonatkozásban tehát a kisebbséget ért sérelmeket nem a kisebbség-többség
konfliktusaként, hanem két ország belső problémájaként értékelik. Adódik a
kérdés, mi ennek az oka? Nyilvánvaló: Európa jelenlegi határai között számos
ország érdeke, hogy ne vonják közösségi hatáskörbe ezt a kérdést. &bdquo;Sajnos
el sem jutunk odáig, hogy európai színtéren felvethessük, ne diszkriminálják a
hagyományos etnikai és nyelvi kisebbségeket, egyenlő jogaik legyenek és
jogsérelem esetén problémáik megtárgyalhatók legyenek&quot; &ndash; mondja a
Heti Válasz Online-nak Gál Kinga, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának
tagja. Emlékeztetett arra, az egy évvel ezelőtt elfogadott, rasszizmus,
idegengyűlölet, és más gyűlölet-bűncselekmények elleni határozat minden olyan
közösséget, csoportot felsorolt, amelyek megbélyegzés vagy diszkrimináció
áldozatai lehetnek. <b><font color="red"><span style="color:red;font-weight:bold">Meglepő
módon az őshonos nemzeti kisebbségek elleni gyűlöletkeltés lemaradt a listáról</span></font></b>,
annak ellenére, hogy többször jelezték a hiányosságot. &bdquo;De említhetnénk
akár a most elfogadott, homofóbia-ellenes jelentést is, amelynek sarkalatos
pontja, hogy a gyűlöletbeszéd jogi konzekvenciáit írja elő alkalmazni a
szexuális irányultságon alapuló gyűlöletre uszítás esetére.&quot; <u></u><u></u></span></font></p>

<p><b><b><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial">Kettős mérce</span></font></b></b><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial"><u></u><u></u></span></font></p>


<p><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial">Nota
bene: Szlovákiában, a Vajdaságban, Romániában szinte mindennaposak az anyanyelv
használatával kapcsolatos megbélyegzések, azonban a problémák európai szintű
tárgyalását megakadályozzák a baloldali, zöld és liberális frakciók. Jogos hát
a kérdés: a hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségek nem érdemelnek azonos
védelmet más kisebbségekkel? Bauer Edit, felvidéki néppárti képviselő
felvetésünkre elmondta, sajnos egyértelmű, hogy az Unióban számos kérdésben
kettős mérce érvényesül. &bdquo;A szlovák állampolgárságuktól megfosztott
magyarok esetében az Európai Parlament kizárólagos nemzeti hatáskörre
hivatkozott, holott alapvető emberi jogok sérültek, míg a magyar alkotmány
elfogadását követően kemény bírálatok érték a magyar kormányt. Pedig
egyértelmű, hogy az alkotmányok elfogadása a nemzeti szuverenitás része. A
kettős standard a koppenhágai kritériumok esetén is tetten érhető: ezek
érvényesülését a csatlakozó államoktól keményen megkövetelték, tagállamok
esetében azonban nem vizsgálják azok fennállását. Így fordulhatott elő, hogy
míg <b><font color="red"><span style="color:red;font-weight:bold">Szlovákia
esetében a csatlakozási tárgyalások feltételeként előírták az akkori
nyelvtörvény büntetésekre vonatkozó paragrafusainak törlését</span></font></b>,
tíz év elteltével, a nyelvtörvény széles körű módosításakor <b><font color="red"><span style="color:red;font-weight:bold">már szinte fel sem tűnt Brüsszelben, milyen
komolyan korlátozták a magyar nyelv használatát.&quot;</span></font></b> A
képviselő asszony elmondta, annak idején nagy nehézségek árán sikerült ezt a
témát a plenáris ülésre vinni, a szocialista, liberális és zöld frakciók
viszont megakadályozták, hogy az ügyben a diszkriminációt kimondó határozat
szülessen.<u></u><u></u></span></font></p>

<div align="center">

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
 <tbody><tr>
  <td style="padding:0cm 0cm 0cm 0cm">
  <p class="MsoNormal" style="text-align:center" align="center"><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial"><img src="cid:image002.jpg@01CF2D62.238C35B0" height="306" align="middle" border="0" width="616"><u></u><u></u></span></font></p>

  </td>
 </tr>
 <tr>
  <td style="padding:0cm 0cm 0cm 0cm">
  <p class="MsoNormal"><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial">Plenáris ülés az EP-ben<u></u><u></u></span></font></p>
  </td>
 </tr>
</tbody></table>

</div>

<p><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial">Tőkés
László erdélyi EP-képviselőnek is hasonlóak a tapasztalatai, a Heti Válasz
Online megkeresésére számtalan ilyen esetet említett. <b><b><font face="Arial"><span style="font-family:Arial">&nbsp;</span></font></b></b>&bdquo;A
Petíciós Bizottsághoz például beadványok érkeztek a Benes-dekrétumok vagy az
erdélyi egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának az elszabotálása ügyében
&ndash; mindhiába. Ilyenkor a szlovák vagy a román szocialisták és
nacionalisták összefognak, hogy jogos ügyeinket már a kezdeti fázisban
kisiklassák vagy elkaszálják. Ez a legtöbb esetben sikerül is nekik &ndash;
mégpedig azért, mert a <u></u>mai
 Európa<u></u>, nevezetesen az irányadó nyugati nagyhatalmak a
nemzeti kisebbségek ügye iránt jobbára érzéketlenek.&quot; <u></u><u></u></span></font></p>

<p><b><b><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial">A maguk javára fordítják</span></font></b></b><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial"><u></u><u></u></span></font></p>


<p><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial">Némi
remény most felcsillant: a hivatalosan nemzeti hatáskörbe tartozó,
családpolitika körébe sorolható LMBT személyek védelmét kimondó határozat
mintájára <b><font color="red"><span style="color:red;font-weight:bold">a magyar
néppárti képviselők és szövetségeseik határozattervezetet készítenek elő a
nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmével kapcsolatban</span></font></b>. Amely
elvileg &ndash; legalábbis az eddigi hivatkozások szerint &ndash; szintén
tagállami kompetencia, ám egyértelmű európai vonatkozással. Amint Gál Kinga
említette, itt más szinten folyik a vita mint a homofóbia kapcsán, ahol az
lehet a kérdés, egy adott társadalom elfogadja-e például az egyneműek
házasságát. &bdquo;<b><font color="red"><span style="color:red;font-weight:bold">A
nemzeti kisebbségek esetében a lényegi kérdés: segíti-e őket az Unió abban,
hogy egyenlő állampolgárok, egyenlő jogú emberek legyenek?</span></font></b>&quot;
A szóbeli kérdés formájában most formálódó javaslatot többek között Herbert
Dorfmann dél-tiroli képviselő, valamint Gál Kinga, Bauer Edit és Tőkés László<a name="14449a4e6705c91b__GoBack"></a> jegyzik, s a tervek szerint a soron következő strasbourgi
plenáris ülésen terjesztik elő. Már amennyiben átjut a baloldali, liberális és
zöldpárt szűrűjén. <u></u><u></u></span></font></p>

<p><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial">Lunacek
ominózus jelentésének vitájában hangsúlyozta: az LMBT személyek
&bdquo;diszkriminációja nem tolerálható tovább Európában&quot;, illetve
&bdquo;.... az uniónak lépnie kell, hogy mi is élvezhessük <b><font color="red"><span style="color:red;font-weight:bold">az EU-ban mindenkit megillető jogokat&quot;.
Ha mindezt a nemzeti etnikai és nyelvi kisebbségek jogaira vonatkoztatjuk,
világos a képlet: ők is megérdemelnék, hogy végre egyenrangú polgárként
élhessenek szülőföldjükön</span></font></b>.&nbsp; <u></u><u></u></span></font></p>

<p><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial"><u></u>&nbsp;<u></u></span></font></p>

<p><font face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial"><u></u>&nbsp;<u></u></span></font></p>

<p class="MsoNormal"><font color="navy" face="Arial" size="4"><span style="font-size:14.0pt;font-family:Arial;color:navy"><u></u>&nbsp;<u></u></span></font></p>

</div>

</div>

</div>


</div><br></div>