<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META content="text/html; charset=iso-8859-2" http-equiv=Content-Type>
<META name=GENERATOR content="MSHTML 8.00.6001.19190">
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV><FONT size=2 face=Arial>Kedves Lista, hogy is mondta Bogár László?
"Békidőben pénz a fegyver." És ez a pregnáns példa rá... ÜDvözlettel: Weinzierl
Tamás</FONT></DIV>
<BLOCKQUOTE
style="BORDER-LEFT: #000000 2px solid; PADDING-LEFT: 5px; PADDING-RIGHT: 0px; MARGIN-LEFT: 5px; MARGIN-RIGHT: 0px">
<DIV style="FONT: 10pt arial">----- Original Message ----- </DIV>
<DIV
style="FONT: 10pt arial; BACKGROUND: #e4e4e4; font-color: black"><B>From:</B>
<A title=greschem@gmail.com href="mailto:greschem@gmail.com">Emoke
Greschik</A> </DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>To:</B> <A title=grem@turul.banki.hu
href="mailto:grem@turul.banki.hu">grem@turul.banki.hu</A> ; <A
title=modor307@gmail.com href="mailto:modor307@gmail.com">Dorottya
Mogyorósi</A> ; <A title=greschem@gmail.com
href="mailto:greschem@gmail.com">Emoke Greschik</A> </DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Sent:</B> Sunday, February 16, 2014 8:57
AM</DIV>
<DIV style="FONT: 10pt arial"><B>Subject:</B> [Grem] !!!! A nemzetközi
zsarolás, támadás és ahogy Matolcsy és Orbán kivédte</DIV>
<DIV><BR></DIV>
<DIV dir=ltr>
<P class=MsoNormal><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">Íme, az egyszer már
látott („déjá vu”) helyzet. Menekülés az országcsődtől...</SPAN></FONT></P>
<P class=MsoNormal><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt"><U>A nemzetközi
zsarolás, amelyben korábban Antall Józsefet részesítették, 2010-ben
megismétlődött, és Matolcsy és Orbán sikeresen kivédte.</U>
Olvasd.</SPAN></FONT></P>
<DIV>
<DIV style="TEXT-ALIGN: center" class=MsoNormal align=center><FONT size=3
face="Times New Roman"><SPAN style="FONT-SIZE: 12pt">
<HR align=center SIZE=2 width="100%">
</SPAN></FONT></DIV></DIV>
<P class=MsoNormal><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">Magyar Nemzet, 2014. február 14. -- Szabó Anna<BR><A
href="http://mno.hu/magyar_nemzet_gazdasagi_hirei/harcias-memoar-a-hazank-elleni-penzugyi-tamadasokrol-1210892"
target=_blank>http://mno.hu/magyar_nemzet_gazdasagi_hirei/harcias-memoar-a-hazank-elleni-penzugyi-tamadasokrol-1210892</A><BR><BR></SPAN></FONT></P>
<H1><B><FONT size=6 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 24pt">Harcias memoár a hazánk elleni pénzügyi
támadásokról</SPAN></FONT></B></H1>
<P class=MsoNormal><SPAN><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt">2014. február 14., péntek 10:00, frissítve: péntek
13:16 , forrás: <A href="http://mno.hu/magyar_nemzet/" target=_blank>Magyar
Nemzet</A>, szerző: Szabó Anna </SPAN></FONT></SPAN></P>
<P class=MsoNormal><FONT size=3 face="Times New Roman"><SPAN
style="FONT-SIZE: 12pt"><IMG style="MARGIN: auto; FLOAT: none" border=0
alt="Harcias memoár a hazánk elleni pénzügyi támadásokról"
src="cid:467A4C5BD47B4D4C9356927B4B80CBDF@iroda" width=645
height=411></SPAN></FONT></P>
<P><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt"><U>Olli Rehn,</U> az
Európai Bizottság finn pénzügyi <U>biztosa ahol tudott, keresztbe tett
Magyarországnak a 2010–2011-es válságkezelés során </U>– derül ki Matolcsy
György volt kabinetfőnökének, Wiedermann Helgának nemsokára megjelenő
könyvéből, amely a hazánk elleni pénzügyi és gazdasági támadásokat eleveníti
fel. A visszaemlékezés részletesen foglalkozik <U>a Magyarország és a forint
elleni 2011-es spekulációs támadás</U>sal, és bemutatja annak
hátterét.</SPAN></FONT></P>
<P><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">Egy az IMF és az
Európai Unió által megírt megszorítási forgatókönyvet próbált ráerőszakolni a
második Orbán-kabinetre az Európai Bizottság (EB), amelynek pénzügyi biztosa,
</SPAN></FONT><B><FONT color=red size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: red; FONT-SIZE: 14pt; FONT-WEIGHT: bold">Olli
Rehn szinte az első pillanattól kezdve mindent megtett a magyar válságkezelés
ellen</SPAN></FONT></B><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt"> – erről az
időszakról írt könyvet Matolcsy György akkori kabinetfőnöke, Wiedermann
Helga.</SPAN></FONT></P>
<P><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">A kulisszatitkokat is
felfedő, nemsokára a könyvesboltokba kerülő kötet szerint az EB-ben <U>Olli
Rehn pénzügyi biztos 2010-ben, az új ciklus legelső Ecofin-ülésén (az Európai
Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa) </U></SPAN></FONT><U><B><FONT color=red
size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: red; FONT-SIZE: 14pt; FONT-WEIGHT: bold">kifejezetten
rossz színben tüntette fel Magyarországot</SPAN></FONT></B></U><FONT
color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt"><U> az uniós
pénzügyminiszterek előtt, és Görögországgal egy szinten állónak próbálta
bemutatni </U>az itthoni helyzetet. A visszaemlékezés kitér arra, hogy már
ezen a találkozón óriási <U>nyomás alá vették Matolcsyt</U>, akinek már a
néppárti képviselők, majd a pénzügyminiszterek reggelijén nekiszegezték a
kérdést: <U>hajlandó-e Magyarország azonnali megszorításokra, meghosszabbítva
az IMF–EU-megállapodást</U>. Miután az akkori nemzetgazdasági miniszter az
első akcióterv alapján <U>közölte, hogy erre nem hajlandó, először a
gazdasági, majd a politikai nyomásgyakorlás minden eszközét megpróbálták
bevetni ellene.</U> Olli Rehn pénzügyi biztos úgy próbálta a többi kormány
támogatását elnyerni a közös nyomásgyakorláshoz, hogy </SPAN></FONT><B><FONT
color=red size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: red; FONT-SIZE: 14pt; FONT-WEIGHT: bold">azt
sugallta</SPAN></FONT></B><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">: Magyarország
pillanatokon belül Görögország sorsára juthat.</SPAN></FONT></P>
<P><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">Eközben <U>kiderült,
</U>2010-ben <U>Bajnaiék </U><A
href="http://mno.hu/migr_1834/csontvazak_marpedig_vannak-224488"
target=_blank><FONT color=navy><SPAN style="COLOR: navy">lyukas költségvetést
adtak át</SPAN></FONT></A> az Orbán-kormánynak. Ennek ellenére Brüsszel nem
adott segítséget a papíron alultervezett kiadások és felültervezett bevételek
kiegyensúlyozásához, sőt<U> komoly szankciókkal fenyegették meg az új
kormányt</U>. A visszaemlékezés szerint a németek a szavazati jogunk, mások a
strukturális és kohéziós alapok felfüggesztését javasolták. A könyv kitér arra
is, hogy<U> miután Matolcsy ragaszkodott hozzá, hogy a megszorításokat jelentő
IMF–EU-szerződést mihamarabb lezárhassák, </U></SPAN></FONT><U><B><FONT
color=red size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: red; FONT-SIZE: 14pt; FONT-WEIGHT: bold">pénzügyi
támadást indítottak hazánk ellen</SPAN></FONT></B><FONT color=navy size=4
face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">.</SPAN></FONT></U></P>
<H3><B><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">Pénzügyi
támadás</SPAN></FONT></B></H3>
<P><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">Ennek egyik
legfőbb<U> célja az volt, hogy Orbán Viktor helyére egy másik fideszes
politikust ültessenek, aki nem ragaszkodik a <A
href="http://mno.hu/belfold/orban-marad-a-bankado-1184697" target=_blank><FONT
color=navy><SPAN style="COLOR: navy">bankadóhoz</SPAN></FONT></A>, a
multinacionális vállalatokra kivetendő <A
href="http://mno.hu/belfold/torveny-tiltja-a-kulonado-atharitasat-1144315"
target=_blank><FONT color=navy><SPAN
style="COLOR: navy">különadókhoz</SPAN></FONT></A> </U>és a közel
hétszázalékos mínuszt mutató költségvetést lakossági megszorításokkal rendezi.
„Ezért az ezermilliárd forintos unortodox receptért folyt a gazdasági
küzdelem: a magyar válságkezelés ugyanis évente ennyibe került, amelyet szinte
teljes egészében a tehermegosztásnak nevezett új közteherviselés keretében az
Orbán-kormány a pénzügyi szektorból, a belföldi monopóliumoktól, valamint az
azokat működtető multinacionális célcsoportoktól kívánt
bevonni.”</SPAN></FONT></P>
<P><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">A volt kabinetfőnök
emlékeztet arra a 2011 elején lezajlott háttérbeszélgetésre, amely során az
egyik legnagyobb osztrák bank vezetője közölte: ők ugyan el tudnák viselni a
magyar bankadót, de azt már nem, ha az összes olyan kormány bevezetné ezt,
ahol a banknak leányvállalatai vannak. <U>A pénzügyi támadás célja tehát a
példa terjedésének megállítása volt,</U> amely – az elmúlt közel négy év
tapasztalatai alapján – <A
href="http://mno.hu/belfold/magyar_mintara_terjedhet_a_bankado-219827"
target=_blank><FONT color=navy><SPAN style="COLOR: navy">nem volt
sikeres</SPAN></FONT></A>.</SPAN></FONT></P>
<P><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">Mi úgy tudjuk, hogy
</SPAN></FONT><U><B><FONT color=red size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: red; FONT-SIZE: 14pt; FONT-WEIGHT: bold">valakik
valahol már 2011 tavaszán elhatározták</SPAN></FONT></B></U><FONT color=navy
size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt"><U>, hogy megdöntik
Orbán Viktort és kormányá</U>t – írja a volt kabinetfőnök, aki emlékeztetett
arra, hogy ebben az időszakban minden politikai és médiafronton példátlan
támadások érték az országot, éppen az uniós elnökségünk idejére időzítve. A
pénzügyi fronton ekkor még vihar előtti csend honolt, de vélhetően már folytak
a pénzügyi támadás előkészületei. <U>Szinte észrevétlenül, 2011 júliusában
kezdett leválni a forint árfolyama a lengyel zlotyról és a cseh koronáról,
amellyel általában együtt szokták kezelni. A gyengülésnek semmilyen ésszerű
oka nem volt</U>, olyannyira nem, hogy épp erre az időszakra tehető a Széll
Kálmán-terv bejelentése, amelyet egyöntetűen pozitívan fogadtak a piacok, mert
fenntarthatóan három százalék alatti költségvetési hiánnyal kalkulált, és az
idő bizonyította, hogy ezt az ígéretét <A
href="http://mno.hu/gazdasag/ngm-3-szazalek-alatt-marad-a-hiany-1196694"
target=_blank><FONT color=navy><SPAN style="COLOR: navy">a kormány végig
tartani is tudta</SPAN></FONT></A>.</SPAN></FONT></P>
<P><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">A másik ok, amely
spekulációra engedett következtetni, hogy </SPAN></FONT><U><FONT color=red
size=4 face="Baskerville Old Face"><SPAN
style="FONT-FAMILY: 'Baskerville Old Face'; COLOR: red; FONT-SIZE: 14pt">a
Széll Kálmán-terv bejelentése után Magyarország példátlanul sikeres
államkötvény-kibocsátást hajtott végre a nemzetközi
pénzpiacokon</SPAN></FONT></U><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt"><U>, és ezzel a
2011-es évet az államadósság-finanszírozás szempontjából már év elején
bebiztosította</U>. Az ennek ellenére elindított pénzügyi támadásról a volt
kabinetfőnök a következőket írja: valamikor 2011 tavaszán,<U> ma úgy tudjuk,
egy New York-i étteremben összeült hat nemzetközi befektető bank és
elhatározták, hogy támadást indítanak a magyar kormány ellen. </U>A nagy
amerikai befektető bankokat, amelyek egyben a globális piac legnagyobb
szereplői, közvetlenül nem érintette a magyar bankadó, mert nincs itthon
leányvállalatuk, de felismerték a magyar példa veszélyességét.<U> Ezek a
nagybankok képesek bárhol és bármikor több százmilliárd dollárt megmozgatni
annak érdekében, hogy megtámadjanak egy-egy valutát, és extraprofitra tegyenek
szert.</U> A támadásnak kedvezett az akkori nemzetközi pénzpiaci légkör, mert
a kialakult hozamvadászatban a kis magyar pénzpiacon már kisebb összegekkel is
jelentős hasznot tudtak elérni, lévén hogy a jegybank akkori vezetése „hibás
monetáris politikát folytatott”, és magasan tartotta az alapkamatot. Mindez
magával húzta az állampapírpiacon forgó magyar kötvények hozamait is, amely
megdrágította a hitelek megújítását. Mint Wiedermann Helga írja, egészen
szeptemberig nem vették észre, hogy valami nincs rendjén a forint árfolyama
körül, mert addig csak viszonylag kis eszközökkel gyengítették a
forintot.</SPAN></FONT></P>
<H3><B><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">Nagyköveti
figyelmeztetés</SPAN></FONT></B></H3>
<P><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">A visszaemlékezésből
kiderül, hogy<U> a nyomásgyakorlás másik eszköze „az egyik legnagyobb
szövetséges ország” nagyköveté</U>nek látogatása volt, aki 2011 augusztusában
Matolcsy Györgyöt <U>virágnyelven figyelmeztette, hogy óriási baj lesz a
pénzpiacon ősszel és télen, és hazánk nagyon nehéz pénzügyi helyzetbe
kerülhet</U>. Ezért azt tanácsolta a miniszternek, hogy győzze meg Orbán
Viktort arról, hogy vegyék fel a kapcsolatot a valutaalappal. A könyv szerint
ekkoriban került sor egy különös, és „drámaira sikeredett” találkozóra
Matolcsy György és Simor András jegybankelnök között a<U> Parlamentben. A
visszaemlékezés szerint </U></SPAN></FONT><U><B><FONT color=red size=4
face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: red; FONT-SIZE: 14pt; FONT-WEIGHT: bold">Simor
„falfehér volt, és remegett a keze, és igen furcsa mondatokat kezdett el
mondani”. Szerinte Magyarország három héten belül államcsődöt
jelent</SPAN></FONT></B><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">. Matolcsy György
alig hitt a fülének, kétszer is visszakérdezett: „András, jól hallottam, hogy
szerinted három hét múlva, december elejére államcsőd alakul ki
Magyarországon?” Simor ezt megerősítette, de az okokat nem
részletezte.</SPAN></FONT></U></P>
<P><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">A könyv szerint
legkésőbb decemberre világossá vált: az őszi és téli pénzügyi támadás <U>célja
Orbán Viktor eltávolítása a hatalomból</U>, de az IMF-fel való
kapcsolatfelvétel bejelentése átmenetileg leállította a támadást. Azért csak
átmenetileg, mert <U>a magyar álláspont kezdettől fogva világos volt: csak egy
jó megállapodás jöhet szóba, azaz nem kérünk pénzt az IMF-től, hanem egy
lengyel típusú készenléti hitelvonalat,</U> amely csak kifejezetten pénzügyi
vészhelyzetek esetén nyújt védelmet, egyébként pedig nem jár pénzlehívással.
Cserében viszont nem is kellett volna elfogadni az elsősorban az Európai
Bizottság által szorgalmazott megszorító intézkedéseket. Wiedermann Helga
szerint azonban az EB ekkor is keresztbe tett: nem hagyta, hogy hazánk is
hasonló megállapodásra juthasson az IMF-fel, és megakadályozta, hogy
Lengyelország esete megismétlődjön, és ismét Brüsszelt megkerülve jusson
dűlőre az IMF és annak egy tagállama. Ennek következménye, hogy bár hazánk
felvette a kapcsolatot az IMF-fel, a pénzpiacokon folytatódott a forint elleni
támadás, és tovább emelkedtek az állampapír-hozamok. <U>A forgatókönyv
következő pontja az lett volna, hogy még több pénzzel gyengítik a forintot,
majd a három amerikai hitelminősítő egymás után leminősíti az országot.</U>
Ezzel valóban néhány hét alatt térdre lehetett volna kényszeríteni az
országot, mert abban a pillanatban, <U>„amikor leáll az állampapírok vétele,
az ország megkerülhetetlenül irányt vesz az államcsőd
felé”.</U></SPAN></FONT></P>
<H3><B><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">Időzített
krach?</SPAN></FONT></B></H3>
<P><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">Miért kellett volna
éppen december elejére időzíteni a magyar államcsődöt? – teszi fel a kérdést a
szerző. Szerinte a válasz az, hogy <U>minden év december elején zárják a
könyveket a befektető bankok és társaságok, az adott év pénzügyi
tranzakcióinak eredményét összegezve kimutatják a profitot, amely alapján még
decemberben kifizetik a bónuszokat a bankároknak.</U> A november közepén
elkezdett pénzügyi támadás végrehajtásához mozgósított pénz eddigre
visszafolyt volna a bankokhoz. A könyv úgy fogalmaz, hogy „ebből ered a
pénzügyi támadásoknak az a vonása, hogy időben koncentrálni kell a támadáshoz
felhasznált pénzügyi forrásokat, nem lehet időben hosszú hónapokra elnyújtani.
Ezért volt fontos, hogy még novemberben leminősítse hazánkat a három minősítő
legalább egyike, mert innen számított volna a már említett három hét.” A
Moody’s október elején vizsgálat alá vonta a magyar bankrendszert, <U>a
Standard & Poor’s (S&P) a végtörlesztés és a gazdasági növekedés
adatai miatt „aggodalmát” fejezte ki</U>, majd a<U> Fitch Ratings november
elején stabilról negatívra rontotta Magyarország adósbesorolásának
kilátását.</U> Ezt <U>követte volna a S&P leminősítése november 17-én</U>,
</SPAN></FONT><B><FONT color=red size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: red; FONT-SIZE: 14pt; FONT-WEIGHT: bold">ezt
azonban <U>megállította a kormány bejelentése arról, hogy tárgyalóasztalhoz
ül</U></SPAN></FONT></B><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt"><U> az IMF-fel.
</U>Mindezt Matolcsy György mintegy mellékesen közölte az egyik legnagyobb
befektetési bank vezetőivel egy munkaebéden. Az ott elhangzottak, és a hírre
adott reakciójuk csak megerősítették a gyanút:<U>
</U></SPAN></FONT><U><B><FONT color=red size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: red; FONT-SIZE: 14pt; FONT-WEIGHT: bold">nagy
nemzetközi befektetési csoportok életveszélyes támadást indítottak
Magyarország ellen</SPAN></FONT></B><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">.</SPAN></FONT></U></P>
<H3><B><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">Olli Rehn csapdát
állít</SPAN></FONT></B></H3>
<P><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">A könyv szerint a
túlzottdeficit-eljárásból való kivétel idején ismét megmutatkozott, hogy Olli
Rehn és csapata <U>még egy trükköt bevetett annak érdekében, hogy 2013-ban ne
kelljen ezt megtenni Magyarország esetében, tehát az Orbán-kormány úgy
forduljon rá a 2014-es választási kampányra, hogy mindenki képes legyen
elmondani róla: nekik sem sikerült felállni a szégyenpadról.</U> „Szép volt a
terv, sőt a beépített trükk is működni látszott, a lényege az volt, hogy
megpróbálták leválasztani Magyarországot a többi hasonló helyzetben lévő
országról.” K<U>özölték a magyar nemzetgazdasági miniszterrel, hogy míg az
összes többi országot 2013 közepén bírálják el, Magyarországot csak később.
</U>Óriási csapda volt ez, mert így Magyarország részben szövetségesek nélkül
maradt volna. <U>Matolcsy György azonban már korábban egy kis szövetséges
csapatot gyűjtött az Ecofin-tanács pénzügyminiszterei között</U>. A sorsdöntő
Ecofin-tanácsülésen <U>a Külügyminisztérium egyes képviselői – mint utóbb
kiderült, elhibázottan – arra próbálták rábeszélni a minisztert az ülést
megelőző percekben, hogy ne kérjen szavazást</U>. A kabinetfőnök szerint <U>ez
hazaárulással lett volna egyenértékű</U>, és a miniszter világossá tette, hogy
mindenképpen szavazást fog kérni, akkor is, ha egyedül marad és mindenki
leszavazza. Ráadásul <U>a kormányfő is azt kérte Matolcsytól, hogy
mindenképpen kérjen szavazást.</U></SPAN></FONT></P>
<H3><B><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">Pénzügyminiszterek
lázadása</SPAN></FONT></B></H3>
<P><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt"><U>A miniszter</U>
már </SPAN></FONT><B><FONT color=red size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: red; FONT-SIZE: 14pt; FONT-WEIGHT: bold">az
ülést megelőző estére vacsorára hívta a néppárti
pénzügyminisztereket</SPAN></FONT></B><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">, és <U>azt kérte
kollégáitól, hogy kifejezetten szenteljék a vacsorát a másnapi Magyarországgal
kapcsolatos döntésnek</U> – olvasható a könyvben. Ebbe belementek, hiszen
számukra is volt tétje a másnapi szavazásnak. A vacsorán szinte egy emberként
közölték Matolcsy Györggyel: „</SPAN></FONT><B><FONT color=red size=4
face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: red; FONT-SIZE: 14pt; FONT-WEIGHT: bold">Ha
szavazást kérsz holnap, melléd állunk!”</SPAN></FONT></B><FONT color=navy
size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt"> Azonban még ez sem
volt elég, ugyanis a huszonhét pénzügyminiszter közül nyolcan voltak a baráti
mag tagjai. <U>A litván, bolgár, cseh, brit, spanyol, olasz, román
pénzügyminiszter sem lett volna azonban elég ahhoz, hogy Matolcsy György
győzzön a másnapi szavazáson.</U> A könyv részletezi, milyen érvekkel sikerült
meggyőzni a bolgár és a román minisztereket, hogy hazánk mellett szavazzanak.
Amikor<U> másnap </U>a magyar napirendi pontra került sor, <U>Matolcsy
jelezte, hogy szavazást kér. Ez általános megrökönyödést keltett azok körében,
akik nem ismerték a maroknyi, de lelkes „öszszeesküvői” kör döntéseit.</U>
Elkezdődött a vita. Természetesen a finn és dán pénzügyminiszter indította a
<U>támadást Magyarország ellen</U>, mert ők a finn Olli Rehn közeli
szövetségesei voltak. Még néhány más ország is folytatta a támadást, <U>majd
megindultak a mieink. Először a cseh</U> pénzügyminiszter, Miroslav Kalousek
kért szót, aki a csehek unióval szembeni ellenérzését is hangsúlyozva közölte,
hogy semmiképpen nem támogatja a Magyarország elleni szankciókat, <U>majd
sorra </U>szólaltak fel a kisebb országok pénzügyminiszterei, <U>a litván, a
bolgár, a román, és mindegyikük támogatta Matolcsy Györgyöt.</U> Az igazi
megrökönyödést az keltette, hogy <U>Magyarország mellé állt két nagy
tekintélyű ország, Nagy-Britannia és Svédország</U>.</SPAN></FONT></P><FONT
color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt">A visszaemlékezés
szerint az igazi fordulópontot az hozta, amikor <U>Matolcsy Maria Fekter
osztrák pénzügyminiszter beleegyezését is megnyerte.
„</U></SPAN></FONT><U><B><FONT color=red size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: red; FONT-SIZE: 14pt; FONT-WEIGHT: bold">Ekkor
Olli Rehn már falfehér volt, és kínjában szünetet kért, de ezzel sem ért el
semmit</SPAN></FONT></B></U><FONT color=navy size=4 face=Arial><SPAN
style="FONT-FAMILY: Arial; COLOR: navy; FONT-SIZE: 14pt"><U>.</U>” A győzelmet
végül az koronázta meg, hogy a tanácsban <U>vezető szerepet betöltő német
pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble is Magyarország mellé állt</U>, támogatta
az osztrák kompromisszumos javaslatot, ezzel a magyar ügyet. Schäuble és
Matolcsy között egyébként nem csak pénzügyminiszteri együttműködés alakult ki:
személyes barátság szövődött közöttük azokban az években – írja a
könyv.</SPAN></FONT></DIV>
<P>
<HR>
<P></P>_______________________________________________<BR>Grem mailing
list<BR>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<BR>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<BR>
<P>
<HR>
<P></P><BR>Internal Virus Database is out of date.<BR>Checked by AVG -
www.avg.com <BR>Version: 8.5.455 / Virus Database: 271.1.1/5970 - Release
Date: 07/06/13 16:46:00<BR></BLOCKQUOTE></BODY></HTML>