<div dir="ltr"><h2>„Szeretetben egymást elviselni”</h2>
<div>
<div><a href="http://csaladhalo.hu" target="_blank">csaladhalo.hu</a><br><br><a href="http://www.csaladhalo.hu/cikk/hatter/szeretetben-egymast-elviselni" target="_blank">http://www.csaladhalo.hu/cikk/hatter/szeretetben-egymast-elviselni</a><br>
</div><div><br>Szederkényi Éva</div>
<div>2014. 02. 10. 19:00</div>
</div>
<div> </div>
<div>
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr>
<td>
<div>
</div>
<br></td>
<td>
<div>
</div>
<br></td>
</tr></tbody></table>
</div>
<div>
<div>
<a href="http://csaladhalo.hu/system/files/imagecache/nagy-kep/cikk/2014/02/uid-1506/mohay1.jpg" rel="lightbox[2]" title="" target="_blank"><img src="http://csaladhalo.hu/system/files/imagecache/cikk-kep/cikk/2014/02/uid-1506/mohay1.jpg" alt="" title=""></a>
</div>
</div>
<p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Mohay Tamás néprajzkutatót, az ELTE BTK Néprajzi Intézetének
vezetőjé</b></u>t, a Házasság hete rendezvénysorozat házaspár arcát kérdeztük
<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>népi rítusokról, lehetséges lelki menedékekről és a hagyomány erejéről</b></u>.</p>
<p> <b>Előkészítő beszélgetésünkben volt egy nagyon különleges
erőterű mondata </b><b style="background-color:rgb(255,255,0)"><u>a „befelé elsírt életek</u></b><b>ről”. <u style="background-color:rgb(255,255,0)">A paraszti kultúrában mit
jelentett ez?</u></b></p>
<p>Csak sejtéseink lehetnek arról, hány befelé elsírt életet éltek le
abban a hagyományos paraszti világban, melyről a néprajz oly sokat tud.
Azt régebben is tudhattuk, amikor még főként a népköltészetre irányult a
figyelem, hogy <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a szerelmi dalok között milyen sok a bánatot megéneklő
keserves, és az egymástól elválasztott szerelmesek tragédiáját
megjelenítő ballada.</b></u> Az utóbbi néhány évtizedben, amikor paraszti
önéletírásokat és életrajzi beszélgetéseket is nagyobb számban
olvashatunk, még inkább<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> látszik: milyen sok akadály tornyosult az elé,
hogy a házasságok a szeretet és a szerelem valódi beteljesülésének
helyei lehessenek.</b></u> Úgy látszik, mintha a szerelem sokszor inkább az
ifjúkor esélye és lehetősége lett volna, s a házasok számára inkább már
csak sajgó emlék, vagy éppen egy sivár házasságon kívül keresett
menedék.</p>
<p style="background-color:rgb(255,255,0)"><u><b>Milyen rítusok szabályozták a párválasztás, házasság, házasságtörés kérdését?</b></u></p>
<p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A rítusok, vagyis egy egész közösség számára jelképes erővel
rendelkező, valami tágabb rendre utaló ünnepi szokások számos formája
létezett.</b></u> A hagyományos kultúrában ezek nagyon erősen elválasztották
egymástól a csoportokat és rétegeket, egyúttal nagyon erősen összefűzték
az egymással összetartozóakat. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A hagyományos faluban, ahol mindenki
mindent tud, vagy legalábbis tudhat, nincs saját személyes tér,
nincsenek titkok,</b></u> és <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>minden személyes döntés nagy nehezen, valaki más
akaratával szemben születik meg. </b></u>A <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>párválasztásban döntő volt a szülők
szava</b></u>, és a – főként a gazdasági – megfelelés volt az egyik fő szempont.
<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>A lakodalmi szokások erős jelképekkel elválasztották a lányt a saját
családjától </b></u>(ilyen a menyasszonysirató, az ágyvitel, stb.), és<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>
hangsúlyozták új családba tartozását.</b></u> Ettől kezdve a saját szülei akkor
is visszaküldték férjéhez az ifjú menyecskét, ha az verte, megalázta,
vagy éppen megcsalta.<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> A házasságtörés megítélésében nagy eltérés van
aszerint, hogy férfi vagy nő teszi, „titokban” zajlik, vagy mindenki
szeme előtt,</b></u> születik-e belőle gyermek vagy nem. A szokások változatos
gazdagsága és színessége szembetűnő, de hangsúlyozom, hogy a formák
mögött olykor igen nehéz meglátni a valódi lényeget, az igazi emberi
tartalmakat.</p>
<p><b>Segítették-e ezek az örömteli életet, vagy sem?</b></p>
<p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Sok örömforrás volt a paraszti világban – de az örömteli, boldog élet
benyomásaim szerint nem tartozott a célok közé.</b></u> Nem is tartozhatott,
mert <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a hétköznapokra annyi teher rakódott rá, annyi anyagi és más
természetű gondot kellett megoldani, hogy ezt szinte akarni sem nagyon
tudták, tudhatták</b></u>. Persze nyilván minden házasember és asszony örült, ha
szerető társa volt, és szenvedett tőle, ha nem volt – de az életet
mindkét esetben úgy kellett élni, ahogy azt a szigorú, többnyire szűkös
keretek megszabták. Csodának tarthatjuk azt a <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>sok művészi szépet, ami a
tárgyakban, énekekben, táncokban, imákban testet öltött,</b></u> és amit a mai
emberek közül sokan elragadtatással, mások kicsit idegenkedve néznek.</p>
<p style="text-align:center"></p>
<p><b>Sokan néznek vissza a múltba válaszokat keresve, akár olyan
áron is, hogy idealizálják a paraszti kultúrát. Tamás szerint <u style="background-color:rgb(255,255,0)">mi az,
amit érdemes lenne megtartanunk abból az anyagból, és mi az, amitől jó,
hogy megváltunk?</u></b></p>
<p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><i>A paraszti múlt nagyon sok értéket teremtett, sok közülük maradandót
is, amelyekre építeni lehet sok új közösséget,</i></u> kezdeményezést. Ha nem
így lenne, sehol sem lenne sem a <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>táncházmozgalom,</b></u> sem a<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> kézműves
szakkörök,</b></u> sem a <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>népi iparművészet</b></u>. M<u style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>égsem mondanám, hogy a házasság, a
jó házasság kérdésében a paraszti múltba kellene visszanyúlnunk
mintákért.</b></u> És ezt ugyanúgy elmondhatnám a polgári rétegek vagy a
nemesség múltjáról is. Hány politikai, gazdasági érdekházasságot, hány
kényszerből egymásnak adott fiatalt láthatunk, hányszor jegyeztek el
szüleik olyanokat, akik életükben nem is látták egymást. Ha nem így
lenne, <u style="background-color:rgb(213,166,189)"><b>nem születtek volna olyan könyvek, mint Boccaccio <i>Dekameronj</i>a, vagy évszázadokkal később Nagy Olga erdélyi népmesegyűjtő <i>Paraszt dekameron</i>ja,
melyek szinte kedvet csinálnak a hűtlenséghez, és összekacsintanak a
házasságtörés fölött. </b></u>Ha mindenképpen a „múltba” akarunk visszanyúlni
mintáért a házasság terén, akkor alighanem a teremtésig kellene
visszamennünk: oda, ahol az Úristen megteremtette az embert, „férfinak
és nőnek teremtette”, arra teremtette, hogy ketten egyek legyenek.
<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Hiszek abban, hogy a házassági egység idők során lassan nyeri el a maga
igazi formáját, és bontakozik ki azokból a béklyókból, amelyekbe az
emberi szűklátókörűség, önzés gabalyította bele.</b></u></p>
<p><b>Ha a mai rendszert szemléli néprajzkutatóként, mennyi esélyt
lát arra, hogy a házasság, a család valóban örömforrás és ne
traumaforrás legyen?</b></p>
<p><u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Ahhoz, hogy a házasság örömforrás lehessen, attól kell
megszabadulnunk, hogy a másik embert a saját céljaink eszközének
tekintsük, </b></u>és <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>el kellene jutunk oda, hogy ketten együtt, végleges és
végletes szeretet-egységbe forrva keressük azt, mire is teremtett minket
az Isten.</b></u> Nem másra, mint amire az ő szava hív minket: <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>„szentek
legyetek, mert én szent vagyok”. Ha ezen az úton tesszük meg a magunk
botladozó és gyarló lépéseit, és ítélet nélkül fel merjük egymást
segíteni, ha elestünk</b></u>,<u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b> irgalommal tudjuk egymást tekinteni és
„szeretetben egymást elviselni” </b></u>családban és azon kívül is, akkor idők
múltán <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>nemcsak a házasságunk, hanem más emberi kapcsolataink is szent
öröm forrásai lesznek.</b></u></p></div>