<div dir="ltr"><div>
<div>
<div>
<p></p><p><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-2738" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-2738</a><br></p> </div>
</div>
</div>
<p>A <b>Figyelő</b>ben (<i>Térjünk vissza az igazi gazdasághoz!</i>
30-31.o.) a közelmúltban <u><b>hazánkban járt</b></u> <u><b>Gianfranco Ravasi bíboros</b></u>, a
Kultúra Pápai Tanácsának elnöke nyilatkozik, aki elmondta: „<u><b>XVI. Benedek
az alapelvek pápája volt, igyekezett mindent azokból levezetni. Vele
szemben Ferenc pápa sokkal nagyobb teret enged a tapasztalásnak</b></u>,
mondhatni, induktív módon a jelen valóságából indul ki.
Kommunikációjának három nagyon fontos eleme van. Először is, <u><b>sok
hasonlatot használ</b></u> a beszédeiben. A képekben gondolkodó televíziós
társadalom ezt megérti. Másodszor, <u><b>rövid, velős üzenetei </b></u>vannak. Ezeknek
nagy hatása van abban a világban, amely sokszor szlogenekkel, rövid
üzenetekkel kommunikál. Harmadsorban, <u><b>Ferenc pápa testbeszéde, mozgása
is nagyon kifejező: dinamikus</b></u>, kevéssé ügyel a méltóságteljes
protokollra. Idetartozik, hogy az általános meghallgatásokon alig 10-15
percet beszél, az alkalmak nagyobbik része <u><b>valós találkozás, párbeszéd </b></u>a
résztvevőkkel. Ez nekünk, a Kultúra Pápai Tanácsának nagyon megkönnyíti
a dolgát.”</p><p>Ravasi bíboros elmondta azt is: <u><b>„Bűnbánattal be kell
ismernünk, hogy az egyháznak is van emberi, bűnös oldala. Mégis, ez nem
jelenti azt, hogy ne szóljunk hozzá az embereket, a társadalmat
foglalkoztató kérdésekhez. </b></u>Tanúságtételünkben van egy radikális elem,
ahogyan Assisi Szent Ferencben is volt nem kevés radikalizmus. Van még
tennivalónk…, és <u><b>törekszünk arra, hogy minél kevesebb legyen bennünk a
bűn. </b></u>Egészen konkrétan: Ferenc pápa néhány héttel ezelőtt igen kemény
kézzel rakott rendet a Vatikáni Bank felügyelőbizottságában, hogy
folytassa <u><b>a</b><b> pápasága kezdete óta tartó következetes korrupcióellenes
tevékenység</b></u>ét.” A Kultúra Pápai Tanácsának elnöke leszögezte: „A
kereszténység központi üzenete Krisztus megtestesülése, ennek hirdetése
az egyház fő feladata, és <u><b>jaj az egyháznak</b></u>, ahogyan a német protestáns
teológus, Dietrich Bonhoeffer fogalmazott,<u><b> ha csak a
szeretetszolgálattal, utolsó előtti valóságokkal, dolgokkal foglalkozik.</b></u> <br></p><p><u><b>Az evangélium szerepe, hogy a végső értékekre figyelmeztessen.” </b></u>
Gazdasági kérdéseket érintve a bíboros emlékeztetett rá: „A világ tudós
közgazdászai, <u><b>Joseph Stiglitz vagy Muhammad Junusz is amellett érvelnek,
hogy szükség van a kapitalizmus reformjára, kell, hogy legyen a
rendszerben a profit mellett fenntarthatóság, jó szándék, bizonyos
területeken ingyenesség.</b></u> A probléma sokszor abban van, hogy a gazdaságot
néhányan a pénzügyekkel azonosítják. A kettő nem ugyanaz. <u><b>Az egyház
szerepe, hogy arra hívjon: térjünk vissza az igazi gazdasághoz. </b></u>A
lecsupaszított pénzügynek katasztrofális következményei vannak, ezt az
elmúlt években tapasztalhattuk.” Gianfranco Ravasi állítja, hogy <u><b>az Ó-
és Újszövetség egyaránt képes releváns módon hozzászólni a jelen
közgazdasági vitáihoz.</b></u> Kérdésre válaszolva azt is elmondta:
„Tagadhatatlan, minden vallásnak van valamilyen közös alapja, ami
túlmutat az anyagi világon, ami spirituális természetű. <u><b>A kereszténység
alapja az igazságosság és a szeretet. A szeretet azonban a
kereszténységben bőven meghaladja az igazságosságot.</b></u> Ferenc pápa azért
is lehet hatással még a nem hívőkre is, mert <u><b>a szeretetet összekapcsolja
az irgalmassággal.</b></u> Minden keresztény egyház egyetért ezekben az
alapokban. <u><b>A keresztény extra az ellenség szeretete – az iszlámban ez
például nincs benne.”</b></u></p><br>A <b>Magyar Nemzet</b> (<i>Eutanázia…</i> 14.o.), a <b>Népszabadság</b> (<i>Gyermek is kérheti…</i> 2.o.) és a <i>Népszava</i> (<i>Eutanázia…</i>
8.o.) is beszámolnak arról, hogy <u><b>Belgium lesz a világ első olyan
országa, amely korhatár nélkül, gyógyíthatatlan beteg gyermekekre is
kiterjeszti az eutanáziát, miután a belga parlament alsóháza tegnap
elfogadta az erre vonatkozó törvényjavaslatot</b></u>, amire a felsőház még
decemberben igent mondott. <u><b>Már csak Fülöp király aláírására van szükség,
hogy a tervezet jogszabállyá váljon.</b></u> A belga törvényjavaslat szerint
ahhoz, hogy a gyermeket a halálba lehessen segíteni, gyógyíthatatlan
betegnek kell lennie, csillapíthatatlan fájdalmakban kell, hogy
szenvedjen, tudatában kell lennie döntése súlyának, fel kell fognia az
eutanázia jelentését, több alkalommal kell kérnie annak alkalmazását, a
gyermek szüleinek és orvosának jóvá kell hagynia azt. A Magyar Nemzet
idézi <u>André-Joseph Léonard brüsszeli érsek</u>et:<u><b> „A törvények kimondják,
hogy a kamaszok nem képesek fontos döntések meghozatalára, ha gazdasági
vagy érzelmi kérdésekről van szó, de hirtelen képesek lettek eldönteni
azt, hogy valaki megölje őket.”</b></u></div>