<div dir="ltr">A február 12-i nyomtatott lapok szemléje részletek<br><br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-2736" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-2736</a><br><div><div>
<div>        </div>
        </div>
</div>
<p><u><b></b></u></p><p>A <i>maszol</i> erdélyi hírportál <i><b>Olajat könnyezik egy izraeli Madonna-szobo</b></i>r
 címmel közli, hogy zarándoklat indult<u><b> Észak-Izraelben egy 
Madonna-szoborhoz, amely a helyiek szerint olajat könnyezik.</b></u> A libanoni 
határ közelében fekvő Tarsiha városkában egy keresztény család azt 
állítja: csoda történt a házukban. <u><b>Oszama Hauri és felesége egyik nap 
azt vette észre, hogy olaj borítja a nappaliban lévő Szűzanya-szobrot. A
 feleség, Amira szerint a szobor beszélt is hozzá, és azt mondta neki, 
hogy ne féljen</b></u>. Miután az olaj borította szobrot meglátta egy szomszéd 
is, híre járt az állítólagos csodának, és csak a múlt héten kétezren 
keresték fel a &bdquo;könnyező&quot; Madonnát. A család szerint az a legkülönösebb,
 amikor egy könnycseppnek látszó olajfolt pereg végig a szobor arcán. 
Amint az AP írja &ndash; ahol az esetről egy felvétel is megtekinthető &ndash;, <u><b>a 
szobor egyes részei nedves tapintásúak az után is, hogy letörölték róla 
az olajat.</b></u></p><p>A <i>Magyar Hírlap </i>(5.o.) <b>Divatba kell hozni Magyarországon a csángók kultúráját</b>
 címmel harangozza be, hogy február 15-én tizennyolcadik alkalommal 
rendezik meg a budapesti Petőfi Csarnokban a Csángó Bált Áder János 
államfő fővédnökségével. Németh Zsolt külügyi államtitkár ennek kapcsán 
emlékeztetett rá: a jászvásári (Iasi) katolikus püspökség máig nem 
engedélyezte az anyanyelven való misézését &ndash; amit különben már a II. 
Vatikáni Zsinat garantált a hatvanas években, később pedig egy 2005-ös 
Európa tanácsi csángójelentés is kívánatosnak tartott.</p><p>A <i>Magyar Nemzet </i>(2.o.) <b>Katedrán a szívsebész és a püspök</b>
 címmel ad hírt arról, hogy <u><b>ötven év fölöttieknek indul ma 
tízszemeszteres, ingyenes, másoddiplomás, multidiszciplináris 
senior-oktatás a Kaposvári Egyetemen.</b></u> A 120 hallgató részvételével 
kezdődő senior oktatási programtól Szávai Ferenc rektor azt várja, hogy 
sokféle korosztály kedvet kap a tanulmányokhoz. Repa Imre 
rektorhelyettes a lappal közölte: az egyetem négy kara összefogásával 
induló képzést önként vállalták.<u><b> Az első szemeszter előadói között 
katedrára lép Botos Katalin közgazdász, Papp Lajos szívsebész, Beer 
Miklós váci püspök, Horn Péter akadémikus és Vidnyánszky Attila 
színházigazgató. </b></u><br></p><p>A <i>Népszavában</i> (7.o.) <u><b>Rónay László A küldetés lényege címmel
 nem ért egyet Gábor György vallásfilozófussal, aki a közelmúltban azt 
mondta, hogy a keresztény egyháznak mindig ellenzékben kell lennie,</b></u> 
perlekedve a mindenkori hatalommal. <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Rónay állítja: ez az elképzelés sem 
az egyház lényegének, sem küldetésének nem felel meg. </b></u>Kifejti: <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>&bdquo;A 
keresztény egyház, mint Jézus alapította szervezet, nem a mindenkori 
politikai paletta egyik színe, hanem</b><b> Isten igéjének letéteményese. </b></u>Felül
 áll a romlékony politikán, megbízatása nem korhoz kötött. Az egyház nem
 állhat sem jobbra, sem balra. Megtehetik ezt az egyház tagjai, 
politikai elkötelezettségüket, világnézetüket képviselve, s ezt Ferenc 
pápa egyenesen feladatukká teszi.&rdquo; Rónay felidézi János evangéliumát, 
amelyben Jézus Pétert és az apostolokat bízta mg azzal, hogy az ő 
küldetésében járjanak: <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>&bdquo;Legeltesd juhaimat, legeltesd bárányaimat&rdquo; 
(21,15). Háromszor mondta ezt Péternek, akitől előbb háromszor is 
megkérdezte, szereti-e? A cikkíró megállapítja: &bdquo;A szeretet szelídsége 
hatja át ezt a küldetést. Nem erőszakkal és nem karddal kell hirdetni az
 evangélium igazságát, hanem megértéssel, beleérzéssel</b></u>, ahogy a Gábor 
György által említett Ferenc pápa is szeretné. El kell felejteni az 
öntudatlanul működő reflexeket, helyettük még tudatosabbá kell tenni a 
pásztor szerepéből adódó magatartást, a nyáj minden tagjáért érzett 
felelősséget.&rdquo; Rónay László idéz édesapjának, Rónay Györgynek 1973-ban 
íródott húsvéti cikkéből, amely azonban nem jelenhetett meg a cenzúra 
miatt: &bdquo;&hellip; könnyű lemondani a hatalom jelvényeiért az egyetemes szeretet 
egyetlen jeléről. Ilyen könnyen szinezi a megígért és várt Szentlelket 
és erejét a hatalomvágy a &rsquo;világról való&rsquo; uralom délibábjává. Délibábbá,
 mely ettől a perctől kezdve súlyos kísértésként követi az egyházat 
történelmi útján&hellip;&rdquo; <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>Rónay László figyelmeztet: ha a kereszténynek mondott
 pártok &bdquo;szemük elől tévesztik a szegényeket, s önérdeküktől vezérelve 
cselekszenek, akkor rosszul&rdquo; valósítják meg küldetésüket, de ők 
&bdquo;szerencsére, nem az egyház. Még csak nem is képviselik. Istenre 
hivatkoznak, de mint tudjuk: &rsquo;Isten nevét hiába ne vedd&rsquo;!&rdquo;</b></u></p><p>A <i>Magyar Hírlapban </i>(3.o.) Bayer Zsolt <b>Túlnyalás</b>
 címmel ismerteti a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián 
által készített felmérés eredményét, amelyből kiderül: <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">2003-2010 között 
28 százalék volt hazánkban az antiszemitizmus aránya,</span> míg 2013 végén ez 
lecsökkent 21 százalékra.</b></u> <u>A mérsékelten antiszemiták aránya legmagasabb 
az MSZP és a DK híveinek körében (25, illetve 24 százalék). A 
Fidesz-KDNP szavazói közül 19 százaléknyian mérsékelten antiszemiták.</u> A 
Medián azt is megállapítja: <u><b>&bdquo;Az antiszemitizmus szignifikánsan erősebb 
azok körében, akiket születésükkor semmilyen felekezetbe nem jegyeztek 
be, nem vesznek részt a vallási életben, nem tartoznak semmilyen 
vallásfelekezethez, nem vallásosak vagy nem tudják megmondani, 
vallásosak-e.</b></u> Ezzel szemben <u style="background-color:rgb(255,255,0)"><b>a felekezethez tartozás, a vallási életben 
való jobbára szimbolikus részvétel a maga módján vallásosság kisebb 
előítéletességgel jár.</b></u>&rdquo; Bayer hozzáteszi: &bdquo;Ezért <u><b>teljesen felesleges és 
ostoba a magyarországi egyházak elleni kampány is.&rdquo;</b></u></p><p>Magyar Kurír</p></div>