<div dir="ltr"><h1>Top 5 Gyurcsány vagyonsztori</h1>
<p><img src="http://spiler.info/wp-content/uploads/2014/02/4420f9092f344aaca69050b3fcbba65e.png" class="" alt="" height="337" width="600"></p>

<div class="">
    <p>
                Közzétéve: 2014. február 10. 
        Szerző: <a class="" href="http://spiler.info/author/sideburns/">Sideburns</a></p><p></p><p><a class="" href="http://spiler.info/author/sideburns/">http://spiler.info/2014/02/top-5-gyurcsany-vagyonsztori/?utm_source=mandiner&amp;utm_medium=link&amp;utm_campaign=mandiner_201402<br>
</a>
          
            </p>
</div>




<p class=""><span style="text-align:justify"><u><b>Gyurcsány Ferenc a 
tőle megszokott visszafogottsággal reagált szövetségese, Simon Gábor 
dugipénzére. Természetesen Orbán jutott erről is az eszébe, szerinte a 
kormányfő vagyoni helyzete átláthatatlan. Szerencsére a posztkomcsi 
milliárdos &ldquo;törvényesen és tisztességesen&rdquo; boldogult, azaz szerezte 
vagyonát. </b></u>Kár, hogy a balos lapok és értelmiség is többször kétségbe 
vonta ezt. Átlátható ügyek sora következik, kifogástalan erkölcsök a 
kilencvenes évek Magyarországán.</span></p>
<p><strong>KISZ KB-s budai tanácsi lakásból öröklakás</strong></p>
<p style="text-align:justify">&ldquo;A Gyurcsány birodalom születése egy 11 
millió forintos mecseki ház eladásához köthető. (A történethez tartozik,
 hogy ezzel a tranzakcióval a Gyurcsány-család nem maradt &bdquo;fedél&rdquo; 
nélkül, ugyanis Gyurcsány Ferenc még a KISZ KB titkáraként hozzájutott 
egy értékes budai tanácsi lakáshoz, melyet természetesen nem adott le, 
hanem öröklakásra cserélt, miután a politikai pályát időlegesen 
odahagyta.) Az ebből származó bevétel képezte a 10 millió forintos 
jegyzett tőkével indult, 1992. novemberében megalakult Altus Befektetési
 és Vagyonkezelő Rt. alapját.&rdquo; (A Figyelő cikke: <a href="http://fn.hir24.hu/gazdasag/2006/02/27/kamatozo_kapcsolatok/">Kamatozó kapcsolatok</a> 2006.02.07. &nbsp;)</p>
<p><strong>Apró-villa: áron aluli tulajdonszerzés</strong></p>
<p style="text-align:justify">&ldquo;Az épület 1992-ben a II. kerületi 
Önkormányzat tulajdonába ment át, 1995 februárjában viszont (leszámítva 
két garázst ami továbbra is önkormányzati tulajdonban maradt) eladták 
korábbi bérlőiknek, az Apró-család tagjainak illetve Jahner-Bakos 
Mihálynénak &ndash; a kor gyakorlatának megfelelően áron alul: a kevesebb mint
 9 millió forintért vett 159 négyzetméteres lakás tulajdonjogát nem 
sokkal később a Fittelina Kft. szerezte meg kétszer annyiért. Nem 
elhanyagolható különbség továbbá, hogy az első vételár esetében csupán 
10%-ot kellett készpénzben fizetni, a maradék összeget pedig 25 év alatt
 törleszthette a vevő. Hozzá kell tenni azonban hogy ezek a feltételek 
nem ennek a villának tulajdonosaira voltak szabva: a rendszerváltás után
 azok, akik korábban jobb állami ingatlanok bérlői voltak, minden 
esetben ilyen kedvező feltételeket kaptak.&rdquo; (Ungváry Krisztián Budapest a
 diktatúrák árnyékéban, <a href="http://www.titkosbudapest.hu/cikk-reszletek.php?szocikk_id=141">a Szemlőhegy utca 42. története</a>)</p>
<p style="text-align:justify"><strong>Uszodaépítés céges elszámolással: &ldquo;(&hellip;) az államnak meg rosszabb&rdquo;</strong></p>
<p style="text-align:justify">&ldquo;Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc 
létrehoztak egy Fittelina nevű ingatlanbefektetési céget, ennek átadták a
 saját maguk által használt lakás bérbeadásának és hasznosításának 
jogát. 1995 és 1997 között a villába közel 60 millió forintot ruháztak 
be, uszodát, szaunát, szoláriumot, liftet és öntözőrendszert építettek, s
 a beruházás megjelent a Fittelina könyvelésében.A Fittelinában 
tulajdonosként föltűnt Gyurcsány Ferenc fővállalkozása, az Altus, mely 
nagy összegű tagi kölcsönt is nyújtott a Fittelinának. A Fittelina 
jelentős adósságot halmozott fel, s az adóssággal együtt beolvadt az 
Altusba, melynek adóköteles nyereségét ez az adósság csökkentette. 
Igazából nincs válasz rá, hogy ez az egész mire volt jó, ha nem arra, 
hogy a családnak kevesebbet kelljen adóznia magánfogyasztása és 
magáncélú beruházásai után, mint amennyit egyébként kellene. Lehet, hogy
 a lakás egy része, mondjuk, Gyurcsány dolgozószobája valóban irodaként,
 munkahelyként is szolgált. Az is lehet, hogy a Fittelina Kft. valóban 
foglalkozott volna vállalkozói célú ingatlanhasznosítással is, ha 
sikerült volna a szomszédos telkeket megvenni, de ez még nem magyarázat 
arra, hogy minek adja át valaki a saját maga által lakott, bérlőkkel 
megosztani nem kívánt lakásának bérleti és hasznosítási jogát a saját 
vállalkozásának. S arra sem, hogy miért a vállalkozásán keresztül intézi
 magáncélú beruházásait, hogy aztán önmagától visszabérelhesse őket &ndash; ha
 nem reméli, hogy ez a megoldás neki adózási szempontból jobb lesz (az 
államnak meg rosszabb).&rdquo; (Révész Sándor, a Népszabadság publicistája a 
liberális <a href="http://beszelo.c3.hu/05/11/05revesz.htm">Beszélőben</a>, 2005 novembere)</p>
<p style="text-align:justify"><strong>Paksi tanácsadás és közvélemény-formálás: havi 8 milla&nbsp;</strong></p>
<p style="text-align:justify"><strong></strong>Gyurcsány annak 
kapcsán, hogy 1997-98-ban az Altus nevű cégének egyik cége havi 8 millát
 kapott az atomerőmű kapcsán&nbsp;tanácsadásért, a következő &ldquo;átlátható&rdquo; <a href="http://mno.hu/belfold/gyurcsany-a-felesegehez-kuldte-a-riportereket-1209425">választ adta</a>:
 &ldquo;Forduljon az Altus vezérigazgatójához, nyilván ő nyilatkozik 
az&nbsp;ügyben, én politikus vagyok, én politikáról tudok beszélni. Nem kell 
messzire menni, ő a feleségem, nyilván tájékoztatni&nbsp;fogja önöket erről.&rdquo;
 Eközben Debreczeni József DK-alelnök Gyurcsányról szóló Az új 
Miniszterelnök c. könyvének 186. oldalán&nbsp;azt írta a paksi atomerőművel 
kötött szerződésről (és egy másik, a pécsi önkormányzattal kötött 
szerződésről): &ldquo;Az Altus mindkét helyen&nbsp;tanácsadóként szerepel és 
jelentős pénzeket kap. Mindkét esetben olyan megbízó ügyfeleként, aki 
egyértelműen a&nbsp;szocialistákhoz köthető (&hellip;) A két eset felveti annak 
gyanúját is, hogy Gyurcsány valójában nem a saját hasznára, hanem 
az&nbsp;MSZP pénzbegyűjtőjeként működött közre. (&hellip;) A miniszterelnök persze 
cáfolja ezeket a kombinációkat.&rdquo;</p>
<p><strong>Szalay utca: volt-e összejátszás az államot képviselő eladóval?&nbsp;</strong></p>
<p style="text-align:justify"><strong></strong>A paksi tanácsadásban érdekelt Agóra Marketing Tanácsadó Kft. székhelye a megbízás idején a Szalay utca 4. számú épület&nbsp;<a href="http://miskolc.fidelitas.hu/index.php?Cikk=16250">volt</a>,
 az értékes ingatlan Gyurcsányék általi megszerzésének a DK alelnöke 
által írt, rosszindulattól&nbsp;biztosan mentes könyv is több oldalt szán. 
Gyurcsány cége előbb bérlő, majd értékbecslő, végül vevő az ingatlanban,
 e&nbsp;sajátos konstrukció egyik momentumáról Debreczeni műve 123. oldalán 
így ír: &ldquo;Deutsch ezután azt firtatta, hogyan&nbsp;ruházhatta be a cég egy 
olyan ingatlanba az értékének majdnem kétszeresét, amelyet ő maga csupán
 bérelt, s amelyet eladni&nbsp;készült a tulajdonosa. Csakis úgy, ha biztos 
lehetett benne, hogy az ő cége nyeri meg a pályázatot: tehát 
mégiscsak&nbsp;összejátszás történt! A miniszterelnök válaszában elsiklott e 
fölött az állítás fölött&hellip;&rdquo;</p>
<div class="">Küldd tovább!</div></div>