<div dir="ltr"><div class="">
<div class="">
<div class="">
<p><strong><br></strong></p><p><strong><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-2731">http://www.magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-2731</a><br></strong></p> </div>
</div>
</div>
<p style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A <em>Népszabadság</em> (3.o.) <strong><em>A Vatikán nem érti az elmarasztalást</em></strong>, a <em>Népszava</em> (8.o.) <strong><em>Éles vádakkal illette az ENSZ a Vatikánt</em></strong>,</b> <br>
</p><p style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a <em>Magyar Hírlap</em> (6.o.) <strong><em>Rossz bizonyítvány a katolikus egyházról</em></strong>, a <em>Magyar Nemzet</em> (14.o.) <strong><em>Kritikus ENSZ-jelentés a Vatikánról</em></strong>
címekkel <br></b></p><p style="background-color:rgb(217,234,211)">számolnak be arról, hogy <u><b>kemény vádakkal illette tegnap
közzétett jelentésében az ENSZ gyermekjogi bizottsága (CRC) a Vatikánt </b></u>a
gyermekek jogairól szóló egyezmény alkalmazását – azon belül is a
katolikus egyházon belüli, <u><b>gyermekekkel szembeni szexuális erőszakot –
illetően</b></u>. A bizottság több vatikáni illetékest is meghallgatott arról,
hogy a Szentszék hogyan alkalmazza az ENSZ gyermekek jogairól szóló
egyezményét. <u><b>A világszervezet szerint a Vatikán rendre a katolikus
egyház hírnevének megőrzését helyezte a gyermekek védelme elé, és az
utóbbi években olyan eljárásokat alkalmazott, amelyek lehetővé tették,
hogy papok több tízezer gyereket molesztáljanak.</b></u> <br></p><p style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>A Szentszék közleménye
szerint tudomásul veszik a CRF megállapításait, és ismételten
hangsúlyozták elkötelezettségüket a „kiskorúak jogainak védelmében.”
Ugyanakkor „sajnálattal veszik tudomásul, hogy megpróbálnak
beleavatkozni a Szentszék által az emberi méltóságról és a
vallásszabadságról képviselt nézetekbe.”</b></u> <br></p><p style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b>A <em>Magyar Nemzet</em> egy
meg nem nevezett vatikáni diplomatát idéz, aki torznak,
tisztességtelennek és ideológiailag elfogultnak minősítette a jelentést.</b></u></p><p></p><br>A <em>M<span style="background-color:rgb(252,229,205)">agyar Hírlap</span></em><span style="background-color:rgb(252,229,205)"> (2.o.) </span><strong style="background-color:rgb(252,229,205)"><em>Erdő Péter a párbeszéd fontosságát hangoztatta</em></strong><span style="background-color:rgb(252,229,205)">
címmel idézi a magyar katolikus egyházfőt, aki a fent említett
konferencián elmondott beszédében így fogalmazott: </span><u style="background-color:rgb(252,229,205)"><b>„Amikor hitünket a
világnak meg akarjuk mutatni, akkor</b></u><span style="background-color:rgb(252,229,205)"> nem csupán belső baráti társaságban
akarjuk kifejezni meggyőződésünket és örömünket, hanem</span><u style="background-color:rgb(252,229,205)"><b> párbeszédet
kezdünk a világgal, a népekkel, mindenkivel…</b></u><span style="background-color:rgb(252,229,205)"> </span><br style="background-color:rgb(252,229,205)"><p style="background-color:rgb(252,229,205)"><u><b>A párbeszédnek különböző
síkjai vannak, idetartozik a hétköznapi élet számos problémája, de a
tudomány és a művészetek területe is.”</b></u></p><p style="background-color:rgb(208,224,227)"><u>„Nem fogadhatná-e el minden
keresztény Róma püspökének szerepét az egység elősegítésében?”<b> </b></u>–<u>
vetette fel minapi tabudöntögető írásában Alois Löser, a Taizéi Közösség
elöljárója.</u> A szöveg több európai orgánumban is megjelent, köztük a <em>Heti Válasz Online</em> változatában (Január 25-ei számunkban Alois testvér: <em>Merjünk egy fedél alá állni</em> címmel közöltük a szöveget – a szerk.) A lap nyomtatott változata most rövidítve hozza az írást (25-27.o.), és <em>reagálások</em>at
is közöl. Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE)
Hittudományi Karának tanszékvezetője leszögezte: „<u><b>Csak az elmúlt évben
sokkal több történt a keresztény egység újra megtalálásának területén,
mint korábban évszázadokon át. Sok kiengesztelődés, az emlékezet
gyógyítása és személyes hitélmények is</b></u> hozzásegítettek ahhoz, hogy
baráti módon tudunk – különböző keresztény felekezetek képviselői –
találkozni egymással. Róma püspökének mint az összkereszténység
képviselőjének elfogadása akkor valósulhat meg, ha helyi szinten már élő
a közösségek testvérisége, akik a megbékélt különbözőségben egyetlen
családot alkotnak.<u> A Taizéi Közösség hitelességéhez nem fér kétség, mert
ott az elmélet és az élet összeér.”</u> <br></p><p style="background-color:rgb(208,224,227)"><i><u>Fabiny Tamás evangélikus püspök</u>
</i>emlékeztet rá: „Mind Luther, mind Melanchton azt vallotta, hogy ha
isteni jogon nem is, <u><i>emberi jogon akár el lehetne fogadni Róma
püspökének vezető szerepét az egyház egysége jegyében.</i></u> Ezt a
különbségtételt ma is vallják az evangélikusok. A pápát becsüljük, de
benne nem Krisztus földi helytartóját látjuk. A magam részéről el tudom
képzelni, hogy akár az egész kereszténységet megtestesítse Róma püspöke.
Alois testvér szavával így egy fedél alá kerülnénk. <u><i>De ha már egy fedél
alatt élünk, akkor tudnunk kell egy asztal körül is ülni. Az
evangélikus liturgiában felekezeti hovatartozástól függetlenül mindenkit
meghívunk az úrvacsorai közösségbe, aki hiszi, hogy ott Jézus Krisztus
testét és vérét kapja. A római katolikus gyakorlat viszont nem engedi
meg, hogy protestánsok velük együtt áldozzanak. </i></u>Alois testvérhez
hasonlóan nekem is van egy álmom. Hiszem, hogy eljön az idő, amikor
katolikusok és protestánsok egy fedél alatt leszünk, s egy asztalnál
élhetjük át a közösséget.” <br></p><p style="background-color:rgb(208,224,227)"><u>Szűcs Ferenc, a Károli Gáspár Református
Egyetem professor emeritusa jogosnak tartja Alois testvér sürgetését, de
szerinte az a kérdés, hogy „nem lehetne-e Ferenc pápa az a fedél, amely
alatt a kereszt(y)ének közelebb kerülhetnének, korántsem válaszolható
meg ilyen egyszerűen.</u> Nem a régi, XVI. századi reflexek miatt, hiszen a
mai protestantizmus nagy része túl van az olyan vaskos polémián, amely
Róma püspökét Antikrisztusnak tekintette. Sőt Kálvintól olyan idézetet
is találunk, amely azt kívánja, hogy legyen a pápa Péter apostol méltó
lelki utódja. Ezt a lelkületet mi szívesen fedezzük fel Ferenc pápában.
Ezért s<u>zívesen állunk vele együtt a valóban közös fedél, Krisztus
oltalma alá. Megnyerő személyisége biztosan nem akadálya az egység
keresésének, de nem hiszem, hogy van ma egyetlen személy vagy tisztség,
akinek ernyője alá összegyűjthető a szétszakadozott egyház.</u> <br></p><p style="background-color:rgb(208,224,227)"><u>Bizonyára
ennek ellenkezőjét gondolta Roger Schütz, aki sajátos módon csatlakozott
a katolikus egyházhoz. Sokan, még katolikus bírálói is úgy látták, ez
hiba volt, mert árnyék vetült a közösség felekezetközi jellegére. </u>
Másrészt szívesen hallanánk konkrétabban arról, hogy az eredendően is
római katolikus Alois testvér hogyan is érti Róma püspökének szerepét az
egység elősegítésében.”</p><p style="background-color:rgb(244,204,204)">Ugyancsak a <em>Heti Válasz</em> (<strong><em>Negyedszázad szolgálat</em></strong>
6.o.) megemlékezik arról, hogy <u><b>25 esztendeje alakult meg a Magyar
Máltai Szeretetszolgálat, a héten a Magyar Posta bélyeggel emlékezik meg
az eseményről</b></u>. A lapnak Kozma Imre atya, alapító elnök elmondta: az
<u><b>induláskor 46-an voltak, ma pedig 15-20 ezer önkéntese és kétezer
dolgozója van a szeretetszolgálatnak</b></u>. „Kipróbált, több mint kétezer éves
úton indultunk el, és ehhez fejünk fölé a tavaly 900 éves máltai
pajzsot emeltük. <u><b>A máltai kereszt néhány éven belül az egyik
legismertebb embléma lett hazánkban. Nyolc ágával a világ felé
szétsugárzó szeretetet jeleníti meg.”</b></u> Kérdésre válaszolva a máltaiak
elnöke elmondta: „Mi nem kérdezzük, van-e értelme a reménytelen sorsúnak
tűnő ember életének, vagy nincs – ez emberi gondolkodás, annak
megítélése, hogy van-e értelme, másnak a kezében van. Ez a más az Isten…
<u><b>Megtalál bennünket a baj és gond, s ha nem akarjuk elveszíteni emberi
arcunkat, nem térhetünk ki. </b></u>Közben számos olyan munkatársunk lett, akik
nem voltak velünk az indulásnál, ám hivatalnokokra nincs szükségünk,
csak olyan emberekre, akiknek átadhatjuk a szellemiséget, amely
bennünket lelkesít.”</p><p style="background-color:rgb(241,194,50)">A <em>Magyar Hírlap</em> (<strong><em>Holt-tengeri tekercsek…</em></strong>
15.o.) közli, hogy <u><b>elindult a holt-tengeri tekercseket bemutató online
digitális könyvtár felújított, több mint tízezer új és nagy felbontású
fotóval bővített verziója</b></u>. A portálon (<a href="http://Deadseascrolls.org.il">Deadseascrolls.org.il</a>) bővítették
a kísérő leírásokat és magyarázatokat is: az eddigi héber, arab és
angol nyelven olvasható szövegek mellett már orosz és német fordításokat
is közölnek, gyorsították a keresőmotort, és az átjárást is
megkönnyítették a honlap, a Facebook és a Twitter között. A lap
emlékeztet rá: <u><b>a Holt-tengerhez közeli kumráni barlangokban 1946-1956
között megtalált leletek között találhatók az ismert legkorábbi bibliai
kéziratok.</b></u> <br></p><p style="background-color:rgb(241,194,50)"><u><b>A zsidó és keresztény bibliai kánonba bekerült szövegek
mellett a tekercsek apokrif írásokat is tartalmaznak</b></u>, és fellelhetők
közöttük a tekercsekkel összefüggésbe hozott <u><b>esszénus közösség belső
szabályzatai és hiedelmei is</b></u>. Az eredeti kéziratokat az Izrael Múzeumban
őrzik.</p><p style="background-color:rgb(244,204,204)">A <em>Magyar Hírlap</em> (<strong><em>A világ teremtése…</em></strong> 12.o.), a <em>Magyar Nemzet</em> (<strong><em>Véget ért…</em></strong> 9.o.) és a <em>Népszava</em> (<strong><em>70 év után látható…</em></strong>
6.o.) is beszámolnak arról, hogy<u><b> tegnaptól újra látható a Magyar
Nemzeti Galériában a kisszebeni Keresztelő Szent János-templom XVI.
századi főoltára.</b></u> A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt főoltár
a középkori Magyarország egyik legnagyobb és leggazdagabb díszű
szárnyas oltára volt. <u><b>Az oltáron 24 táblakép van, Keresztelő Szent János
legendájának és Mária életének ábrázolásával. Az oltárszekrényben Szűz
Mária, Szent Péter és Keresztelő Szent János életnagyságon felüli
szobrai láthatók.</b></u> <u><b>A XVII. században a festményeket és a szobrokat
teljesen átfestették, a faragványokat kiegészítették.</b></u> A műkincs 1944 óta
a múzeum raktárában pihent romos állapotban. Noha restaurálása
megkezdődött, a hetven éve tartó folyamatot másfél évre a Szépművészeti
Múzeum és az MNG egyesítése gyorsította fel, így a főoltár mára ismét
bemutatható állapotba került – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Baán
László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója.</p><span style="background-color:rgb(244,204,204)">Magyar Kurír </span></div>